Bár több más európai országgal ellentétben, Romániában nincs szó a sorkatonai szolgálat újbóli bevezetéséről, a Maszolnak nyilatkozó szakértő szerint elképzelhető egy ilyen jellegű megfontolás a jövőben, mivel a NATO és az Európai Unió keleti szárnyaként az országot az elsők között érinti a kívülről érkező fenyegetések hulláma. 

Több NATO-tagállamban is napirendre került a sorkatonai szolgálat visszaállítása az utóbbi egy évben. Jelenleg az északatlanti szövetségnek kilenc olyan európai tagja van, ahol működik a sorkatonaság. Ezek: Törökország, Görögország, Észtország, Litvánia, Lettország, Svédország, Finnország, Norvégia és Dánia. Hollandiában behívót küldenek, de önkéntes a szolgálat. 

Közben Németország átfogó katonai reformokra készül, s ennek részeként újra bevezetnék a sorkatonai szolgálatot. Boris Pistorius védelmi miniszter támogatja a kezdeményezést, Olaf Scholz kancellár viszont egyelőre ellenzi.  Horvátországban jövő évtől a sorkatonaság egy finomított válfaját vezetik be,  kötelező katonai alapképzés név alatt három hónapig képezik ki a fiatalokat. Szerbiában is a kormányzat napirendjén van a sorkatonai szolgálat ügye, a tervek szerint négy hónapig tartana a kiképzés minden 18. életévét betöltött fiatal számára. 

A román hadsereg súlyos létszámhiánnyal küzd, a tiszti állások 43 százaléka betöltetlen, de a közkatonák körében is meghaladja a húsz százalékot a létszámhiány. Ezt Angel Tîlvăr védelmi miniszter mondta egy parlamenti interpellációra adott válaszában. A Digi24 egy korábbi cikkében azt írta, Románia „csendben" a sorkatonai szolgálat visszaállítására készül. Nemrég Klaus Iohannis államfőt is megkérdezték a sorkatonaság bevezetéséről, Az államfő annyit mondott, hogy „nem gondolt" a kötelező sorozásra és a „nem fog ilyesmit javasolni". 

Egy elhúzódó  orosz-ukrán háború esetén Európában biztonságpolitikai kérdéssé válhat-e a kötelező sorkatonaság? - kérdeztük Kozma Klementinát, a budapesti Mathias Corvinus Collegium Geopolitikai Műhelyének kutatóját. Mint mondta, több mint harminc évvel ezelőtt Európa fellélegzett, amikor a hidegháborús szembenállás megszűnt és annak esélye is távolivá vált, hogy világméretű összecsapás alakuljon ki. Hozzátette: ennek következtében a legtöbb európai állam a gazdasági fejlődésre helyezte a hangsúlyt, a védelmi képességeit pedig kis létszámú professzionális haderőkre alapozta. 

„A helyzetet nem befolyásolta ugyan a délszláv háborúk eszkalációs lehetősége, de már akkor intő jel kellett volna legyen, hogy fegyveres konfliktusok az Európai kontinenst is érinthetik és az európai védelmi képességekkel nem tudjuk megfelelően kezelni ezeket a kérdéseket” - fogalmazott a biztonságpolitikai szakértő.  

Szerinte a védelmi képességek valódi hiányosságaival kapcsolatos feleszmélést ténylegesen befolyásolta a Krím félsziget elfoglalása, nem csak Ukrajnában, hanem több európai NATO-tagállamban is. „Ukrajnának nincs más lehetősége, mint sorozást alkalmazni területi épségének védelme érdekében, az más kérdés, hogy sikerült-e a lakosságot a Krím félsziget elfoglalása óta felkészíteni egy hagyományos, vagy esetlegesen hibrid háború megvívására” - mondta Kozma Klementina.  

Az erdélyi származású kutató szerint a tapasztalat azt mutatja, az úgynevezett „hosszú béke” alatt, amelyben a második világháború óta részesülhetett Európa, a nemzetek védelmi ösztönei elsorvadtak. „A két éve dúló orosz-ukrán háború azonban rávilágított arra, hogy a biztonsági környezet kiszámíthatatlansága mellett, a felkészültségünk mértéke és minősége is hiányokkal küszködik egy esetleges háború megvívására vonatkozóan. Vannak azonban pozitív példák, amelyekből a közép-kelet-európai államok is tanulhatnak. Ilyen például Svájc, ahol a lakosság zöme évi rendszerességgel részt vesz katonai gyakorlaton, vagy akár Norvégia, ahol kötelező a katonai szolgálat 19 éven felüli nőknek és férfiaknak egyaránt” - mondta a Maszolnak Kozma Klementina. 

Szerinte a sorkatonaság eszméjét több európai államban negatív történelmi tapasztalat bélyegezte meg és éppen ezért okoz ekkora dilemmát a visszavezetésének kérdése. „Néhányan amellett érvelnek, hogy amióta léteznek atomfegyverek a sorkatonaság léte okafogyottá vált. Ezt azonban az első atomfegyverek bevetése óta számos fegyveres konfliktus kialakulása, háborús helyzet kialakulása és megvívása cáfolja. A kötelező katonai szolgálat teljesítésének számos előnye van a társadalom biztonságára nézve. A lakosság túlélési képességeinek jelentős növekedéséhez vezet, ha egy kiképzés során megtanulja mik a fő teendők egy külső fenyegetés esetén és hogyan tudja hatékonyan megvédeni önmagát és környezetét” - fogalmazott a biztonságpolitikai szakértő. 

Ami Romániát illeti, Kozma Klementina szerint a jövőben elképzelhetők ilyen jellegű megfontolások, hiszen a NATO és az Európai Unió keleti szárnyaként az országot az elsők között érinti a kívülről jövő fenyegetések hulláma.