Az utóbbi időben számos eset adott okot az embereknek arra, hogy bizalmatlanok legyenek a román hatóságokkal és a közigazgatással szemben. A rémségek házának nevezett idősotthonok, a tengerparton elgázolt fiatalok, a kórházban meghalt háromgyerekes édesanya története újabb okot adott arra, hogy növekedjen a kételkedés, a megkérdőjelezés a hatalmon levők és az érvényben levő szabályok iránt. Arról, hogy hogyan lehetne javítani a helyzeten, Balogh Mártont, a Közigazgatási és közmenedzsment Intézet egyetemi docensét kérdeztük, aki többek között arra is kitért, hogy miért nevezhető Románia a kiskapuk országának.

Nem bíznak a közigazgatásban a romániaiak, ez pedig a szabálykövetés gyengülését, a szabályok figyelmen kívül hagyását és áthágását eredményezi – jelentette ki nemrég Cătălin Predoiu belügyminiszter. A napokban számos eset adott okot az embereknek arra, hogy bizalmatlanok legyenek a hatóságokkal szemben, például a Május 2-i baleset, amikor egy 19 éves, kábítószer hatása alatt álló sofőr megölt két fiatalt és három másikat megsebesített, miután beléjük hajtott az autójával. A rendőrségnek minden eszköze megvolt arra, hogy megelőzze a tragédiát, ugyanis a baleset előtt egy órával alkoholszondás tesztnek vetették alá a fiatal sofőrt. Mivel az eredmény negatív lett, elengedték őt, és pszichoaktív anyagokra már nem tesztelték.

Bizalom az egyházban és a katonaságban

Balogh Márton, a Közigazgatási és közmenedzsment Intézet egyetemi docense a Maszol megkeresésére elmondta, normális esetben a közigazgatásnak és a politikának is bizalomra kell alapulnia. Viszont ha megnézzük a ’90-es években létrehozott közbizalmi indexet, kiderül hogy Románia sajátos helyzetben van, ugyanis a lakosok pont ezekben a demokratikus szervezetekben nem bíznak. Kételkednek a politikai pártokban, a nonprofit szervezetekben, a közigazgatásban, de bizakodnak a katonaságban és az egyházban.

„Ha megnézzük a fejlettebb országokat, ez pont fordítva van, azért mert a katonaság és az egyház esetében sem tud semmit befolyásolni egy egyszerű állampolgár, míg egy nonprofit szervezetbe, egy politikai pártba vagy a közigazgatásba is szavazatok által irányítási lehetőségük van” – mutatott rá. Hozzátette, bárhol a nagyvilágban megfigyelhető az, hogy az emberek bíznak a demokratikus intézményekben, mert saját maguk választják ki ezeknek a vezetőit.

Romániában 2005-től vehető észre egy tendenciaváltás, hogy növekedik a bizalom, de még mindig elég alacsony szinten van – jelentette ki Balogh Márton. A 2022 decemberében készült felmérések azt mutatták, hogy a politikusi hivatást övezi a legkevesebb bizalom: ennek a szakmának mindössze 6 százalékos volt a bizalomindexe. Ezt követte a rendőri szakma 41 százalékkal, majd az újságírói szakma 44 százalékkal. A válaszadók 76 százaléka szerint rossz irányba mennek a dolgok Romániában, 22 százalék szerint jó irányba, 2 százalék pedig nem tudta, vagy nem válaszolt.

Az, hogy az emberek a katonaságban és az egyházban bíznak legjobban, a történelmi tényezők is befolyásolhatják. Balogh Márton szerint elég komplex lenne ezt a kérdést visszavezetni kulturális, történelmi és egyházi beállítottságra, ugyanakkor a romániai társadalomban megtalálható az elavult, középkori gondolkodásmód, miszerint a fennvaló megoldja a gondokat. „Egyházba járni jó dolog, nem ezzel van a probléma, de a modern társadalmakban tudjuk, hogy valamilyen szinten mi is befolyásolhatjuk a körülöttünk történő eseményeket” – hívta fel a figyelmet. Az egyetemi docens rámutatott, ez a felfogásmód régiónként eltérő.

Az elmúlt időszakban történtek mutatnak rá a gondokra

Az emberek bizalmatlanságát a közigazgatásban és politikusokban a hétköznapi történések befolyásolják. Balogh Márton szerint az elmúlt hetekben történtek nem arra hivatottak, hogy növeljék a közigazgatásba vetett bizalmat, sőt ellenkezőleg. Példaként felhozta a crevediai robbanást, ami egy engedély nélkül működő autógáz-töltőállomásánál történt, a balesetben négyen meghaltak. Egy egész országot rázott meg és tüntetéseket váltott ki egy fiatal édesanya halála, aki a botoşani-i szülészeti kórházban hunyt el, mert az orvosok nem segítettek rajta. De megemlíthetők az ország számos pontján üzemeltetett idősotthonok is, ahol az időseket és fogyatékkal élőket nem megfelelő körülmények között tartották, éheztették és elhanyagolták őket.

Az egyetemi docens szerint ezekből az esetekből azt látják az emberek, hogy a közigazgatás nagyon gyenge, nincsenek procedúrák, nem eléggé felkészült, és általános a korrupció. Hozzátette, a sajtó is valamilyen szinten hozzájárul a bizalmatlanság kialakításához, ugyanis a legtöbb hír negatív töltetű. „Ha azt mondjuk, hogy valami működik, az nem egy hír, viszont ha már valami nem működik, az már hír. Ezáltal amikor olvassák az emberek az újságot, nézik a közösségi médiát, akkor azt látják leginkább, ami nem működik” – magyarázta.

Románia a kiskapuk országa

Balogh Márton szerint a kormányban, a hatóságokban való bizalmatlanság egyértelműen ahhoz vezethet, hogy az emberek figyelmen kívül hagyják vagy lazábban kezelik a szabályokat, gondolván, hogy a kihágásokat úgysem kérik számon. „Románia a kiskapuk országa. Ezt sokszor akkor látjuk, amikor nem azt nézzük, hogy mi a szabály, hanem mi a kiskapu, amikor meg akarunk oldani egy kérdést” – jelenti ki. Hozzátette, nagyon sok esetben kiderül, hogy nincsenek végleg leszabályozva dolgok, példaként a Crevedián történt robbanást hozta fel. Bár a töltőállomás illegálisan működött, de a kérdés az, hogy kinek a feladata lett volna ellenőrizni. Az egyetemi docens szerint nem volt egyértelmű, hogy kinek a feladatkörébe tartozott. „Ez lényegében mindenkinek a feladata, de mégis senkié, és nagyon sok ilyen eset van Romániában, amikor nem egyértelműen vagy hiányosan vannak meghatározva a szabályok” – mutatott rá.

„Ha megnézzük, bármilyen országban kell léteznie egy általános szabályozási keretnek, ami megállapítja, hogy én hogyan kell viselkedjek a társadalomban, és azt egységesen kell alkalmazni mindenki számára. Romániában az egységes alkalmazással is kérdés van, sok esetben nem alkalmazzuk úgy, ahogyan kellene, és sokszor nem gondoljuk végig a különböző szabályozásokat, és jönnek a bonyodalmak, a problémák, amiről beszélünk” – magyarázta.

Hogyan állítható helyre a bizalom?

A bizalom helyreállítása egy nagyon hosszú folyamat, Balogh Márton szerint oktatással, nonprofit szervezetek révén, kampányokkal is lehetne javítani a helyzeten és közelebb hozni a közigazgatást az emberekhez. „A diákoknak, egyetemi hallgatóknak, a polgároknak el kell magyarázni, hogy a közigazgatás nem egy ellenség, akivel ki kell babrálni, hanem a közigazgatás mi vagyunk. Ha azokat a szabályokat, amiket mi megszabtunk, betartjuk, az nekünk jó” – mutat rá.

Az egyetemi docens szerint a közigazgatáson belül is változásokat kellene beiktatni, egyrészt megvizsgálni, hogy a közalkalmazottak közül kik azok, akik valóban elhivatottak a hivatásuk iránt, és nem politikai alapon, hanem a szakmai tudást figyelembe véve kellene kinevezni és kiképezni azokat az embereket, akik betöltik ezt a pozíciót. A hozzáértők pedig egyszerű, átlátható szabályokat hoznak, ami minden polgárra ugyanúgy érvényes, kivételek nélkül. „Ha ez a három dolog megvalósulna, akkor az állampolgárok látnák, hogy mindenki ugyanúgy a törvény alá van vetve, át vannak gondolva ezek a folyamatok” – jelentette ki. Hozzátette, amit a jelenlegi politikusok tehetnének az az, hogy egy reális reformot kezdjenek el, ami hosszútávra szól.

„Az a gond nálunk, bármilyen területről beszélünk, de talán az oktatással lehet a legjobban példázni ezt, amikor jön egy új miniszter és teljesen átgondolja az egész rendszert” – mondta Balogh Márton. Szerinte lehetetlen, hogy pár év vagy egy mandátum alatt azt lehessen látni, hogy működik egy ötlet, egy oktatási rendszer, ehhez ugyanis több idő kell. Ugyanakkor olyan alapelveket kellene letenni, amelyeken nem változtatnának a következő miniszterek. Az egyetemi docens rámutatott, soha nem történik változás, ha évente vagy négyévente módosítanak a szabályokon, sem a rendőrség, sem a polgármesteri irodák, sem az oktatás, sem az egészségügy esetében.