Az év első hét hónapjában 102 erdészeti bűncselekményre derült fény Hargita megyében, a rendőrök pedig több mint 1500 köbméter faanyagot foglaltak le. A hatóságok szerint ugyanakkor a korábbi évekhez képest csökkent az illegális fakitermelés, az elkövetők azonban egyre találékonyabb módszerekkel próbálják kijátszani a faanyag nyomon követésére szolgáló SUMAL 2.0 rendszert. A hatóságok ezért is sürgetik az új, SUMAL 3.0 rendszer bevezetését.

Hargita megyében jelenleg 264 100 hektárnyi terület tartozik az országos erdőalaphoz, ami a megye teljes területének csaknem 40 százaléka. Idén az év első hét hónapjában a Hargita megyei rendőrök összesen 184 ellenőrzést végeztek az erdészeti szabályok betartásának ellenőrzése érdekében. Ezek közül 143 a faanyag-szállítások jogszerűségére, 25 a faanyag tárolására, feldolgozására és értékesítésére, 11 pedig magában az erdőalapban zajló tevékenységekre irányult. Az ellenőrzéseket többnyire az erdőállomány védelmében illetékes intézményekkel – az Erdőőrséggel, a Romsilva állami erdőgazdasággal, valamint a Hargita megyei erdészeti hivatalokkal – közösen végezték.

Január és július között 102 erdészeti bűncselekményre derült fény, ezek többségét feljelentések nyomán állapították meg. A büntetőeljárások során 33 személlyel szemben indult eljárás, akiket gyanúsítottként vagy vádlottként hallgattak ki, míg négy embert tetten értek.

Az erdészeti szabályok megsértése miatt 93 bírságot szabtak ki, összesen 342 500 lej értékben. Emellett több mint 1500 köbméter faanyagot foglaltak le. Az erdővagyont károsító illegális cselekmények elkövetőitől négy gépkocsit, két motoros fűrészt és három fejszét is elkoboztak.

Radu Gheorghe, a Hargita megyei rendőrség közrendvédelmi szolgálatának vezetője elmondta, hogy az elmúlt időszakban jelentősen javult a jogszabályi környezet, egyre szigorúbban büntetik a kihágásokat, azonban meglátása szerint nagy szükség lenne az új rendszer, a SUMAL 3.0 elfogadására, ugyanis a jelenleg hatályos SUMAL 2.0 rendszerét egyre találékonyabban játszák ki az illegális fakitermelők.

Kifejtette, hogy számos rendőrségi eljárást informatikai csalás miatt indítottak, miután ezt a bűncselekményt is szigorúbban bünteti a 2024-ben elfogadott erdészeti törvény. A legelterjedtebb módszer, hogy módosítják a rendszerbe feltöltött adatokat, hamis fotókat vagy valótlan famennyiséget adnak meg. Az egyik legátlátszóbb csalás, hogy a szállítmányt igazolni látszó, de hamis fotókat többször is feltöltik a rendszerbe. A másik módszer, hogy a szállítás idejére kikapcsolják a GPS-követő rendszert, és csak azután kapcsolják vissza, amikor a szállítmány már célba ért. Ezzel a módszerrel azt tudják elérni, hogy a hivatalosan bejelentettnél több faanyagot szállítanak akár többet fordulva az autóval.

Radu Ghorghe elmondta, hogy az is elterjedt módszer a csalásra, hogy a szállító törli az applikációt, amely így nem rögzít semmit, majd miután kiszállították a rakományt, ismét telepíti. Mint megtudtuk, a környezetvédelmi minisztériumnak most az a terve, hogy ne lehessen csak úgy újratelepíteni az alkalmazást, csak akkor, ha erre a hivatalos szervektől kap jóváhagyást.

Kevesebb a kihágás, magánszemélyek is tesznek feljelentést

Újságírói kérdésre válaszolva Radu Gheorghe elmondta, hogy jelenleg nincs olyan térség Hargita megyében, ahol feltűnően több erdészeti bűncselekményt követnének el. „Évekkel ezelőtt Szentegyháza hírhedt volt az erdészeti kihágásokról, ennek oka az volt, hogy sok erdős terület esetében tisztázatlanok voltak a tulajdonviszonyok, és bár még mindig nem egyértelmű a helyzet, amióta ott is létrejött a közbirtokosságok mintájára működő egyesület, sikeresebben kezelik a kérdéses erdős területeket” – fejtette ki a rendőrfőnök.

Hozzátette, hogy Hargita megyében főleg azokon a területeken követnek el kihágásokat, amelyek nem tartoznak egyik erdészeti hatóság adminisztrációja alá. Mint mondta, kevés ilyen erdős terület van a megyében, és a legtöbb kihágásra az erdészeti ellenőrzések során derül fény. Nyomatékosította, hogy a korábbi évekhez viszonyítva manapság kevesebb az illegális fakitermelés.

A Maszol kérdésére, miszerint magánszemélyek tesznek-e feljelentést illegális fakitermeléks miatt akár az Inspectorul Pădurii alkalmazást használva, Radu Gheorghe azt válaszolta, hogy van példa magánszemélyek által tett bejelentésekre, de az említett applikációval az a probléma, hogy kevesebb adat lelhető fel benne. A cél ezzel az, hogy rendszám alapján bárki ellenőrizhesse, hogy a szállítmány legális-e, azonban adódtak már ebből félreértések. Gyakran megesett, hogy valaki az utánfutó rendszámát megadva azt találta az applikációban, hogy a faanyag nem szerepel a rendszerben, holott a szállítmányt nem az utánfutó, hanem a jármű rendszáma alapján regisztrálták, így születhettek valótlan bejelentések.

Több mint 400 köbméter faanyag egyetlen ügyben

Radu Gheorghe két konkrét esetet is ismertetett. Az egyikre február 12-én derült fény, amikor egy gazdasági társaság két faanyag-raktárát ellenőrizték. Az egyik, a SUMAL 2.0 erdészeti informatikai rendszerben nyilvántartott raktárban a helyszíni ellenőrzéskor egyáltalán nem találtak faanyagot.

A rendőrök hivatalból büntetőeljárást indítottak, mivel a nyilvántartásban szereplő és a ténylegesen meglévő készlet közötti eltérés meghaladta a törvényben meghatározott határértéket. Az ügyben 219,81 köbméter faanyag értékét, több mint 70 220 lejt foglaltak le.

A társaság székhelyének ellenőrzésekor további 169,51 köbméter, különböző fafajokhoz tartozó faanyagot találtak, amelynek eredetét a cég nem tudta dokumentumokkal igazolni. Emiatt 15 ezer lejes bírságot szabtak ki, és ténylegesen lefoglalták a teljes, 169,51 köbméteres mennyiséget.

Az ügyben így összesen 422,72 köbméter faanyagot foglaltak le: 179,28 köbmétert ténylegesen, további 243,44 köbmétert pedig pénzbeli egyenértékben. Ez utóbbi értékét a vonatkozó referenciaárak alapján mintegy 80 ezer lejben állapították meg.

Magánszemélyek is fennakadtak az ellenőrzéseken

Idén június 30-án a Hargita megyei rendőrök az erdőőrség munkatársaival közösen ellenőrzéseket végeztek az erdészeti tevékenységet folytató magánszemélyek körében is.

A SUMAL 2.0 rendszer adatai alapján két olyan, nem hivatásos faanyagszállítót azonosítottak, akik 2026-ban a jogszabályban engedélyezett évi 20 köbméteres mennyiségnél több faanyagot szállítottak. A két személyre összesen 20 ezer lej értékű bírságot szabtak ki.

Emellett 180,93 köbméter, különböző fafajokhoz tartozó faanyag értékét is lefoglalták, összesen több mint 57 300 lej értékben.