Megszólalt a héten a pozsonyi Új Szóban Czímer Gábor és arról cikkezett, hogy nem sokkal a felvidéki magyar párt tisztújító kongresszus előtt, bár van több bejelentkezett aspiráns is, a pártelnöki pozícióért versengők száma még nem végleges. Ami viszont biztos: teljesen meg fog újulni a Magyar Szövetség vezetése, mert sem a mostani elnök, Forró Krisztián, sem pedig az Országos Elnökség néhány tagja nem kap majd helyet a párt vezető testületeiben, mert ők a visszavonulás mellett döntöttek.

„A közhelyek duruzsolását már nem lehet trikolórral átkötve eladni.” „Szakmai háttér, stratégia, morális iránytű nélkül nem fog menni.” „A Magyar Szövetség az ideológiai viták közben elengedte azokat, akikre a régiókban ténylegesen szavaznak.” „Ha a magyar párt nem ismeri a választóit, azok élethelyzetét, akkor senki ne csodálkozzon, hogy a választó se keresi a pártot.”

Jó oka van annak, hogy eheti cikkismertetésem előtt a fenti négy markáns felvidéki véleményt idéztem, melyek megfogalmazói sorrendben Keszeg Béla Észak-komáromi polgármester, Bauer Edit volt EP-képviselő, a pozsonyi parlament egykori tagja, Bara Zoltán közgazdász, politikai elemző és Papp Sándor publicista voltak. Ők mindannyian annak az ankétnak a résztvevőiként nyilatkoztak a közelmúltban, melyről magam is szóltam már, s melynek során a ma7 ismert szlovákiai magyar közéleti személyiségeket kérdezett meg az EP-választások utáni leszerepelés után arról, miként látják a felvidéki magyar párt jelenét és jövőjét, és mit gondolnak a nemzeti alapú, etnikai politizálásról?

Persze nemcsak annak a fényében érdemes az idézett véleményekre fókuszálni, hogy e nyilatkozók szerint mi minden vezetett el a ki tudja hányadik kudarcos megmérettetéshez júniusban. Mind a négy véleménynyilvánító szeme előtt ott lebegett, hogy történelmi válaszúthoz is érkezett a magyar párt a hogyan továbbot illetően. Adott ugyanis az újabb mérföldkő bizonyossága, mert nemsokára bekövetkezik a felvidéki magyar párt történetének talán legproblematikusabb és alighanem sorsdöntő mozzanata is, hiszen két hét múlva sor kerül a Magyar Szövetség tisztújító országos gyűlésére (kongresszusára), amely biztosan teljes átrendeződést fog hozni a formáció élén és a vezető testületekben.

Ezt így megfogalmazni nem kellett látnoki képesség, mert az elmúlt hetekben Forró Krisztián pártelnök mellett több vezetőségi tag, így Berényi József, Bárdos Gyula is jelezte, hogy a jövőben nem kíván többé a legfelsőbb vezetés tagja lenni  a pártban.

Ilyen előzmények után fognak döntéshozó tanácskozásra összeülni a Pozsony közeli Fél községben szeptember 28-án a kongresszusi küldöttek. Az övék lesz a felelősség, hogy olyan új vezetőket emelnek majd pajzsra, akik képesek lesznek felnőni a feladathoz és jogelőd, a 2007-es pártszakadást megelőző évek Magyar Koalíció Pártjának a súlyát és tekintélyét visszaszerezni. Vagy pedig bekövetkezik a negatív szcenárió: a közmondássá lett horatiusi bölcselkedés minősített esetének lesz helyszíne Fél, mert „A hegy vajúdik és végül nevetést keltő egeret szül!"

Hogy sikerül-e vagy sem a Magyar Szövetségnek majd a saját árnyékát átlépni, azt természetesen nem megjósolható. Viszont ez ügyben nem volt megnyugtató volt az általam nemrég idézett lesújtó látlelet, amit Gyurovszky László, az egykori Dzurinda kormány minisztere fogalmazott meg a már hivatkozott körkérdés keretében, aki szerint ma nincs Felvidéken olyan magyar politikus, aki képes lenne az elbizonytalanodott honfitársai megszólítására.

Persze ez is csak egy vélemény, amire majd rácáfolhat az elnöki ambíciókkal rendelkező személyiségek valamelyike, aki végül elnyeri a tisztséget. Róluk és a megrendezésre kerülő tisztújító tanácskozásról szól az Új Szóban a héten megjelent, Egyáltalán nem lefutott meccs, hogy ki lesz a Magyar Szövetség új elnöke című cikke Czímer Gábornak, melyet ezúttal bemutatni kívánok.

„Várhatóan négyen biztosan versenybe szállnak a Magyar Szövetség elnöki székéért. Forró Krisztián jelenlegi pártvezető nem indul újra a tisztségért, de az államfő tanácsadója lehet. A küszöbön álló pártelnökválasztáson múlhat, hogy a Magyar Szövetség milyen közel kerül a kormányzó Hlashoz. Az sem kizárt, hogy együtt indulnak majd a következő parlamenti választáson.”

E bevezető sorok jól tükrözik, hogy 14 nappal a sorsdöntő kongresszus előtt még nagyon sok a bizonytalansági tényező. A leendő elnök kiléte éppúgy kérdéses, mint az, mi lesz a párt jövőbeni irányvonala és stratégiája. Csak fokozza ezt a benyomást, hogy a párt regionális szervezetei szeptember 13-áig állíthattak elnökjelöltet, de a járási elnökségek ezt akár a kongresszuson is megtehetik. Mivel pedig egyik jelenlegi indulónak sincs a küldöttek körében akkora támogatása, hogy biztosnak tudhassa a győzelmét, fontos, hogy a regionális szervezetek kiket delegálnak a kongresszusra. Ugyancsak sok múlik azon, hogy a jelöltek e napokban, a háttérben miként kampányolnak a küldöttek körében.

A pártelnöki tisztségért biztosan elindul Gubík László, az MKP ifjúsági szervezetének egykori elnöke, aki a Duray Miklós által alapított országos hálózattal rendelkező civil társulás, a Szövetség a Közös Célokért vezetője. Ha ő lenne a befutó, azzal történelmet írna, de egyszersmind nehéz helyzetbe hozná saját pártját is, mert magyar állampolgár. 2011-ben ugyanis felvette a magyar állampolgárságot és ezzel elvesztette a szlovákot. Ezért szlovákiai választáson soha nem vehetett részt, a pozsonyi parlamentnek tagja pedig a jövőben se lehetne. Viszont magyarországi választáson már indult, tíz évvel ezelőtt szerepelt a Fidesz EP-listáján. A jogi helyzetét ő nem látja problematikusnak, hisz úgy nyilatkozott az Új Szónak: van szlovákiai lakcíme és „bízik benne, hogy a kettős állampolgárságot tiltó törvény 2022-es enyhítése nyomán visszakaphatja szlovák útlevelét. A törvény ugyanis nem tiltja, hogy állampolgárság nélkül pártelnök legyen.”

Hogy mennyire ambicionálja az elnökség elnyerését az abból is kiderül, hogy már rég a nyilvánosságra hozta elnökjelölti programját. Most Czímernek nyilatkozva elmondta, arra számít az eddigieken túl a párt további regionális szervezeteitől is jelölést kap. Majd így fogalmazott: „Én az önálló felvidéki politizálásban hiszek”.  Ehhez hozzátette: „ha a cél a szavazóbázis növelése, illetve a lemorzsolódásának megakadályozása, akkor nem lehet a párt célja, hogy egy másik szereplő listájára lépjen” utalva arra, hogy a Magyar Szövetséggel kapcsolatban ez nyíltan is felmerült már.

Szerinte a pártban most inkább a sorok rendezésére van szükség. „Már csak azért is az autonóm politizálás híve vagyok, mert akad még jogállásbéli, státuszbéli megoldandó kérdés a magyarok és a többi nemzetiség esetében is” – jelentette ki azzal, hogy például a hiányzó kisebbségi törvény egy ilyen dolog.

Arra is kitért, nem híve annak, hogy ideológiai-politikai alapon válasszon szlovák partnert magának a magyar politikum, de ezzel együtt is szükségesnek látja, a szlovák pártokkal való együttműködést. Úgy vélte, bizonyos kérdésekben a Fico-kormánnyal is kell a közös munka, de nem zárkózna el a szlovák ellenzékkel való együttműködéstől sem. Egyúttal hangsúlyozta: a többségi szereplőkkel való kapcsolat esetében nem pártszintű integrációra gondol, hanem a szlovák értelmiségi körökkel való kooperációra.

Nemrég e helyen az egykori MKP-s egyéniséget, Csáky Pált idéztem, aki azt tanácsolta a felvidéki magyar párt majdani vezetőinek, hasznukra válna, ha az RMDSZ-től tanulnának. Úgy tűnik, Gubik magáévá tette az intelmet, hiszen a vele folytatott beszélgetés során a cikkszerző a következőket rögzíthette:  

„Az önálló politizálás problematikájával kapcsolatban azonban arra a kérdésre nem adott ilyen egyértelmű választ, szerinte a Magyar Szövetségnek a magyar kormányhoz képest is autonóm politikát kell-e folytatnia. Arról beszélt, a párt nem Magyarországon belül politizál, de együtt kell működnie a magyar kabinettel, amelynek megvan az intézményi és keretrendszere. Ugyanakkor az erdélyi RMDSZ-re mint követendő mintára tekint, amely szerinte úgy tud a magyar kormány stratégiai partnere lenni, hogy mellette van egy jól körülírható autonómiája.”

A másik biztos elnökjelölt Becse Norbert pedagógus, a naszvadi magyar iskola korábbi igazgatója, Nyitra megyei képviselő és a párt komáromi járási elnöke. Őt, akárcsak Gubikot, a párt komáromi helyi szervezete jelöli, itt a múlt héten az erről szóló szavazás döntetlennel végződött, 9-9 voksot kaptak.

Becse esélyeit növeli, hogy a leköszönő pártelnök, Forró Krisztián nyíltan neki kampányol. A cikk Forró-Becse tandem címet viselő részében ugyan szó esik arról, hogy Becse elnöki programjában elsősorban a párt sorainak rendezését, a szakpolitizálás megerősítését, a helyi szervezetek felkarolását tartja a legfontosabbnak. Viszont az általa elmondottakban felsejlik egy másfajta útkeresés gondolata is: nem kizárt, hogy az önálló politizálás iránti igény idővel halványodik, mert egy Becse által vezetett Magyar Szövetség túlságosan is közel kerülhet a Pellegrini köztársasági elnök által alapított párthoz, a Hanghoz (Hlas). Főleg annak okán, hogy a most távozó Forró, – akiről e héten derült ki, hogy havi több száz euróért kölcsönözte a pártjának a saját autóját, amin ő járt pártelnökként – mint hírlik „nem marad az út szélén”, hisz nemsokára az államfő tanácsadója lesz.

Ennek a lehetőségéről így elmélkedik az Új Szó munkatársa:  

„Ha Forró a pártelnöki székből átül az államfő tanácsadói posztjára, akkor ezzel létrejön egy közeli, bár formálisan nem közvetlen kapcsolat a Magyar Szövetség és a Hlas között, hiszen a két korábbi pártelnök együtt fog dolgozni. Pellegrini az államfővé választása után átadta a Hlas vezetését Matúš Šutaj Eštoknak. Több forrásunk is arról beszélt, hogy Pellegrini és Forró között egyfajta megállapodás is lehet arról, hogy a következő parlamenti választáson a két politikai formáció együtt induljon. Feltételezhetően Pellegrininek továbbra is nagy hatása lehet a Hlasra, ahogy Forrónak is Becsére. Az utóbbi két szereplő közeli viszonyát mutatja az is, hogy 2020-ban még az önálló MKP tisztújító kongresszusán Becse a pártelnökválasztás során Forrót támogatta.”

Mérlegeli annak lehetőségét, hogy elindul a pártelnöki székért Cziprusz Zoltán, az Országos Elnökség tagja, Besztercebánya megyei képviselő, és akit szintén jelöltek. Czímer megkeresésére elmondta, bár többen biztosították támogatásukról még nem döntötte el, hogy elfogadja-e a felkérést. Négy évvel ezelőtt már indult az akkor még önálló MKP elnöki székéért, de a szavazás előtt visszalépett. Most viszont egyértelművé tette, amennyiben úgy dönt, hogy megméretteti magát, nem fog visszalépni. „Ha viszont elindulok, akkor nem opció, hogy visszalépjek. Ezért kell nagyon megfontolnom, hogy versenybe szállok-e” – fogalmazott.

Szerinte a magyar párt jövőjét illetően most a fő feladat a sorok rendezése és a készülődés a megyei és önkormányzati választásokra. Mivel Szlovákiában csak 2027-ben lesznek parlamenti választások, s ráadásul a belpolitikai élet nagyon turbulens, úgy véli, ma teljesen felesleges azon elmélkedni, hogy a magyar párt akkor majd önállóan, vagy valamilyen együttműködésben képzeli el az indulást.

Czímer Gábor arról is ír, hogy többen megerősítették azt az információt, miszerint versenybe száll az elnöki tisztség elnyeréséért Pandy Péter, a párt Országos Tanácsának elnöke is, de akár további jelöltek is felbukkanhatnak még. Közöttük viszont biztos nem lesz a korábban potenciális pártelnökként emlegetett mai alelnök, Gémesi György, aki kijelentette az Új Szónak: „Ahhoz, hogy a választópolgárokat képviseljem, nekem nincs szükségem sem alelnöki, sem pártelnöki posztra.” 

Természetesen a cikk szerzője megkereste Pandyt is, de őt egyéb elfoglaltságai nem tudta elérni. Viszont a cikk megjelenést követően hivatalosan is bejelentette: indul a Magyar Szövetség elnöki székéért. Róla tudni kell, hogy bár az egykori Híd-platformból érkezik, kitűnő kapcsolatokat ápol azokkal a párttagokkal, akik az Összefogásból kerültek az egyesüléskor a Magyar Szövetségbe. Amennyiben pedig – fogalmaz a szerzőnk– „ez a két egykori platform jelentős számú küldöttet delegál a közgyűlésbe, ha ők koordináltan járnak el, akkor Pandy esélyei nem elhanyagolhatóak.”

Korábban felmerült, hogy az elnöki szék várományosa lehet Orosz Örs, a Magyar Szövetség korábbi alelnöke, az Összefogás elődpártnak az egyik alapítója, a Gombaszögi Nyári Tábor korábbi főszervezője. Az erre vonatkozó megkeresésre Orosz lakonikus tömörséggel reagált: „sem megerősíteni, sem kizárni nem tudja, elindul-e.”