Egy éve húzódik a székelyudvarhelyi bentlakás ügyének előkészítő eljárása

A Marosvásárhelyi Törvényszéken zajló előkészítő eljárásban 25 alkalommal napolták el a döntést. A büntetőjogász szerint, bár a halasztások nagy száma szokatlan, a procedúra időtartama nem tűnik annak.

A Marosvásárhelyi Törvényszéken több mint egy éve tart a tárgyalást előkészítő eljárás a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium bentlakásánál történt tragédia ügyében, és még nincs vége. Az érdemi tárgyalást előkészítő szakasz folytatódik, bár kétségtelenül nagy előrelépés a bíróság pénteki döntése, amely nyolc hónapja várat magára. Ez idő alatt a törvényszék 25 alkalommal halasztotta el az ítélethirdetést. Az anomáliát először a Székelyhon szúrta ki.

Két évvel a megerősítési munkálatok befejezését követően indulhat a bontás | Fotó: Szakács-Paál István/Facebook

Kádár Hunor büntetőjogász, a Sapientia EMTE oktatója szerint az ilyen mértékű csúszás sajnos gyakori a tárgyalást előkészítő eljárás során. A törvény 60 napos kötelező határidőt ír elő a komplett eljárásra, vagyis ez idő alatt az óvásokat is el kellene bírálni, a bíróságok azonban ajánlásjellegűnek tekintik ezt a határidőt, és szinte soha nem tartják be. „Én nem tudok olyan esetről, amikor 60 napon belül lezárult volna a tárgyalást előkészítő eljárás, még a legbanálisabb esetben sem” – mondta a büntetőjogász, aki gyakorló ügyvéd is.

Hangsúlyozta: ez a szakasz a román büntetőeljárásban (román szakkifejezéssel „cameră preliminară”) nem a bűnösség vagy ártatlanság megállapításáról szól, vagyis a bíróság nem dönt érdemben a vád megalapozottságáról, hanem csupán a vádirat szabályosságát és a bizonyítási eszközök törvényességét vizsgálja.

Az eljárás szerint az ügyészség benyújtja a vádiratot, ezt követően a felek húsznapos határidőt kapnak arra, hogy előterjesszék kifogásaikat. Fontos azonban, hogy ez a határidő nem jogvesztő, vagyis a későbbiekben is lehetőség van újabb kifogások benyújtására; előfordul, hogy valaki csak az óvásban él ezzel a lehetőséggel – emelte ki Kádár Hunor.

Ebben az ügyben a bíróság közel harminc külön döntést hozott a felek által előterjesztett kifogásokról és kivételekről — valamennyit egyszerre, március 13-án hirdette ki. A kifogások túlnyomó részét elutasították – a vádirat szabályosságára, szakértői jelentésekre, nyomozati cselekményekre és tanúvallomásokra vonatkozóan –, de több, 2023 decemberében kiadott nyomozati határozatot részben megsemmisítettek, és több kihallgatási jegyzőkönyvet kizártak a bizonyítékok közül. Ez azt jelenti, hogy a bíróság megállapított bizonyos eljárási hibákat, de ezek nem olyan súlyúak, hogy az egész vádiratot érvénytelenítsék.

A kizárt bizonyítékok között van a leomlott bentlakás felújítását végző cég vezetője, László Szilveszter Sándor 2023. decemberi kihallgatási jegyzőkönyve. A bíróság ugyanakkor elutasította a Gyulafehérvári Főegyházmegye által benyújtott kifogást, amely az érsekség polgári felelősségét kérdőjelezte meg. (Egy párhuzamosan zajló eljárásban a bíróság már szeptemberben döntött a polgári igények biztosításáról. A tragédiában érintett családok összesen 4,7 millió euró értékben nyújtottak be kártérítési igényt, amelynek fedezetére a bíróság vagyonzárolást rendelt el a főegyházmegye több ingatlanára.)A 2023 decemberében beomlott bentlakás még a bontás előtt | Fotó: Szász Csaba

A bíróság portálján elérhető információk szerint a bíróság 2025 nyarától 2026 márciusáig minden alkalommal azzal az indokkal halasztotta a döntések kihirdetését, hogy „további időre van szüksége a mérlegeléshez”. Kádár Hunor szerint a huszonötszöri halasztás valóban szokatlan, de volt már olyan ügye, amelyben az előkészítő eljárás két évig húzódott. A jelen ügyben az eljárás egy éve tart. Meglátása szerint az ítélethirdetés többszöri halasztásának két oka lehet: ha valakinek érdekében áll húzni az ügyet – például az elévülésre játszva –, vagy egyszerűen túlterhelt a bíró.

Elvileg előfordulhat, hogy a bíró azért húzza-halasztja az ítélethirdetést, mert be akarja tartani az indoklás közzétételére vonatkozó határidőt – ami az eljárási törvénykönyv alapján ebben az esetben három nap –, azonban Kádár Hunor szerint a gyakorlatban ez ritkán szempont: a bíróságok túlterheltek, az előírás áthágása pedig semmiféle következménnyel nem jár.

A döntést a bíróság megküldi az ügyészségnek, amelynek el kell döntenie, hogy fenntartja-e a vádemelést, vagy kéri az ügy visszaküldését a nyomozás folytatására. A következő tárgyalási időpont 2026. április 14., továbbra is az előkészítő eljárás részeként.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT
banner_8pTgRJfW_valasztasi hirdetes maszol.jpg
banner_tKxab5t4_970x250 px.png
banner_HD7Jym8I_728x190 px.png

Kapcsolódók

Kimaradt?