A héten megkezdődtek a részben leomlott székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium diákotthonának állagmegőrzési munkálatai, a sáncot már betömték, következik a falak és a domboldal megerősítése. A Stiri pe surse portál értesülései szerint az Országos Építési Felügyelőség a helyszíni vizsgálat nyomán rendellenességek sokaságát állapította meg, továbbá az épület tulajdonosát, a munkálatokat végző kivitelezőt és a tervezőt nevezte meg vétkesként a bentlakás részleges összeomlásának ügyében.

A téli vakációt követően hétfőtől órarend szerint folytatódott a tanítás a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnáziumban is, a december 18-án részben leomlott diákotthonának 95 lakóját a város más tanintézeteinek kollégiumainál helyezték el, a tanév végéig biztosítva helyet számukra. A diákotthon tornatermében korábban megtartott testnevelésórákat és az alternatív tevékenységeket hasonlóképpen más helyszínen bonyolítják le.

Az iskolakezdést megelőző hétvégén a farkaslaki és bögözi önkéntes tűzoltóegyesületek tagjaiból kialakított 12 fős csapatnak engedélyezték, hogy bemenjen a bentlakásnak azon részeibe, amelyet nem érintett az omlás. Onnan kihozták az otthon lakóinak személyes dolgait. A javakat a héten osztották szét a tulajdonosaik között, a tumultus elkerülése végett a diákokat e-mailben értesítették az átadás időpontjáról és mikéntjéről.

Szintén a héten, megkezdődtek a részben leomlott diákotthon állagmegőrzési munkálatai, miután a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal – szerkezeti szakvélemény alapján – a tavalyi év végén sürgősségi eljárásban kiállította az építkezési engedélyt.

Az Országos Építési Felügyelőség (ISC) által kinevezett szakértő két fázisban határozta meg a beavatkozások menetét.

A Tamási Áron Gimnázium közleménye szerint az első szakaszban sürgősségi beavatkozásként az épület melletti sánc betömése szerepel (ez részben betonnal, részben törtkővel meg is történt), továbbá a falak és a domboldal megtámasztása, illetve a pince nélküli, jelenleg is veszélyesnek minősülő sérült épületrész szerkezeti megerősítése. A munkálatok várhatóan négy hét múlva fejeződnek be.

Az új tervezési és engedélyezési dokumentációt igénylő és várhatóan több hónapig is eltartó második fázisban a tervek szerint a nem sérült pincés épületszárnyat és a tornatermet teljesen felújítják, a sérült épületrészt pedig újjáépítik. Csak ezt követően kezdődhet az épület már korábban tervezett teljes felújítása, ami egy-két évig is eltarthat.

Ki a hibás?

Időközben a Știri pe surse portál nyilvánosságra hozta az Országos Építési Felügyelőség (ISC) jelentését, melyet még tavaly, a december 29-i kormányülésen mutattak be. A portál szerint a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség tulajdonában lévő bentlakás tragédiájának helyszínén végzett vizsgálatok nyomán az ISC arra a következtetésre jutott, hogy a felelősség megoszlik a tulajdonos, a munkálatokat végző kivitelező és a tervező között. De úgy vélik, hogy mulasztott a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal is.

Mint írják, a vizsgálatok szerint a tragédia bekövetkeztekor a kivitelező olyan munkálatokat végzett, amelyek nem szerepeltek a székelyudvarhelyi polgármester által tavaly október 26-án kiadott építkezési engedélyben. Az építkezési engedélyt november 8-án iktatták az építési felügyelőség Hargita megyei kirendeltségénél, azonban nem értesítették a felügyelőséget a munkálatok megkezdéséről, ahogy azt a jogszabályok megkövetelik.

Kapcsolódó

Szakértő a Maszolnak: a fal menti árokásás okozta a Tamási Áron Gimnázium bentlakásának részleges összeomlását

A helyszíni felmérések igazolták a gyanút, mely szerint azért omlott össze a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium bentlakásának egy része, mert közvetlenül a fala mellett több méter mély árkot ástak.

Székelyudvarhely Tamási Áron Gimnázium bentlakás tragédia

Sorozatos rendellenességek

A Știri pe surse portál szerint a helyszíni vizsgálatok alapján az ISC megállapította, hogy a kivitelező egy 2,9 méter mély árkot ásott ki a bentlakás épületének teljes hosszában, ami nem szerepelt az építkezési engedélyben. A munkálatoknak nem volt műszaki dokumentációja és kivitelezési terve sem.

A tulajdonos nem biztosította a munkálat kivitelezésének ellenőrzését építési felügyelő által, és szerződést sem tudott felmutatni az ott zajló munkálatokra, továbbá nem végeztette el a terv szakértők általi ellenőrzését a mechanikai szilárdság és stabilitási alapkövetelményeknek megfelelően.

A műszaki dokumentáció nem tartalmazta a szakértői véleményt, ami kötelező jogi előírás a meglévő épületeknél végzett munkálatok esetében.

Az Országos Építési Felügyelőség mindhárom érintettet megbírságolta, a jelentést pedig továbbította a tragédia ügyében nyomozást folytató ügyészségnek.