Bár szeptember 1-jétől hivatalosan is működésbe lépett a romániai egészségügy új digitalizációs csodafegyvere, az e-Egészségem (e-Sănătatea mea) portál, a terepen dolgozó családorvosok ebből még  semmi pozitívat nem érzékelnek.

A Maszol által megszólaltatott szakemberek hangsúlyozták, továbbra is a leálló rendszerekkel, az akadozó kártyaolvasókkal és az éjszakába nyúló adminisztrációval küzdenek, miközben a hatóságok türelmet kérnek a „gyermekbetegségekkel” küzdő platform miatt.

Ígéretek és a keserű valóság: harc a kártyaolvasóval és a bürokráciával

Lucia Seres, a Kovászna megyei Családorvosok Egyesületének elnöke szerint a szép nyilatkozatok ellenére a gyakorlatban semmi sem változott a rendelőkben, a rendszerfejlesztésről szóló ígéretek pedig megmaradtak a „mesék” szintjén.

„A családorvosok kínlódnak, a régi kártyaolvasó továbbra sem működik megfelelően, leáll, akadozik, nem olvassa be az adatokat. Értjük, hogy a modulokat szakaszosan vezetik be, de a bejelentkezés a pácienseknek rendkívül nehézkes, és amúgy sem látnak sok adatot, hiszen kevés szerepel a rendszerben. A páciensek többségének amúgy sincsenek meg az ismeretei a regisztrációhoz” – mondta a Maszol megkeresésére az orvos.

Hozzátette, a családorvosi rendelőkben nem változott semmi: küzdenek, kínlódnak a rendszerrel, hogy elküldjék az e-recepteket a gyógyszertárakba, feltöltsék a szolgáltatásokat.

Kapcsolódó

Nehezen indult az eEgészségem portál – Egyelőre ne várjunk csodákat, a rendszer lefagy, a bevezetés fokozatos

Hivatalosan működőképes az eEgészségem (e-Sănătatea mea) portál, az első napon azonban összeomlott. Az országos szintű, tényleges bevezetése szakaszosan valósul meg – jelentette be Horațiu Moldovan. 

betegellátás egészségügy platform egészségügyi kártya

„A rendelés alatt offline dolgozunk, majd munkaidő után, este, éjszaka – amikor nem annyira leterhelt a rendszer – próbálunk feltölteni. Kivárunk, de az elmúlt évek keserű tapasztalataiból kiindulva kevés reményt fűzünk ahhoz, hogy jobb lesz, és leveszik a vállunkról a bürokrácia terhének egy részét” – nyilatkozta Lucia Seres.

A Kovászna megyei szakember arra is rávilágított, hogy az elektronikus személyi igazolványok bevezetése ahelyett, hogy egyszerűsítené, inkább tovább bonyolíthatja a munkájukat: az új típusú igazolványok a biztosított státust is igazolják, ám ehhez egy újabb beolvasót kell majd vásárolniuk, ami plusz költséget és még több technikai fejtörést jelent. Ráadásul a kártyák kaotikus helyzete (sokan elveszítették, a fiatalok sosem kaptak, vagy a rendszer nem ismeri fel őket, ami miatt az orvos kénytelen kockázatot vállalni.

„Az orvost utólag érheti meglepetés, hogy olyan szolgáltatást, ártámogatott gyógyszert írt fel, amire a beteg nem is lett volna jogosult. Amikor másnap érvényesítjük a szolgáltatást, próbálunk korrigálni, hiszen ezt a pénzt rajtunk hajtják be utólag. Valójában azzal is kockázatot vállal az orvos, amikor offline dolgozik, hiszen nem látja pontosan, mire jogosult a biztosított. Akkor hogyan egyszerűsödik? Mindez csak altatómese. Ebben az évben még biztos nem lesz semmilyen előrelépés” – tette hozzá Lucia Seres.

A gyógyítástól veszi el az időt és energiát bürokrácia

Hasonlóan sötéten látja a helyzetet Soós Szabó Klára, a Hargita Megyei Családorvosok Egyesületének elnöke is. Meglátása szerint az új rendszert európai uniós forrásokból hozták létre, ezért a szeptember 1-jei határidőt mindenképp tartani kellett, ám a gyakorlatban pont úgy kínlódnak, mint az elmúlt években.

„Elsősorban a betegekre, a problémáik megoldására, gyógyításra kellene koncentrálnunk, közben az energiánk és az időnk javarészét egy rosszul működő rendszer köti le. A pácienseknek, a biztosítottaknak is rendkívül kellemetlen: várakozni kell a rendszerre, telik az idő, csúsznak az időpontok. Amikor leállások vannak, a gyógyszertárakban hasonló nehézségekkel szembesülnek, várják, hogy a kártyaolvasó csatlakozzon a rendszerbe. Ez mind elvesztegetett idő, amiért senki nem kárpótolja sem a beteget, sem az orvost” – hangsúlyozta Soós Szabó Klára.

A Hargita megyei egyesületi elnök felhívta a figyelmet egy abszurd, évtizedes problémára is: a családorvosok a mai napig saját jövedelmükből, nem kevés pénzért vásárolják meg az egészségbiztosítótól a papíralapú beutalókat, betegszabadságos tömböket és zöld recepteket.

„Jó lenne, ha működne, mentesülnénk attól, hogy papíron állítsuk ki a küldőket, a betegszabadságokat, a zöld recepteket. A családorvosok ezeket a nyomtatványokat nem kevés pénzért az egészségbiztosító pénztártól a saját jövedelmükből vásárolják meg. Ilyen sehol nincs a világon, a formanyomtatványokat díjmentesen bocsátják a szolgáltató orvosok rendelkezésére. E mögött is kemény érdekek állnak: több mint 15 éve, amióta a biztosítási informatikai rendszert bevezették, kérjük, hogy szüntessék meg a nyomtatványokat, a papírt, és mégis fenntartották” – nyomatékosította Soós Szabó Klára.

A biztosító szerint a fejlesztés ára a kezdeti fennakadás

A családorvosok felháborodásával szemben a hatóságok a digitalizáció elkerülhetetlen lépéseként tekintenek a jelenlegi áldatlan állapotokra. Horațiu Moldovan, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) elnöke a Medika TV-nek elismerte a nehézségeket, ám leszögezte: tudatosan vállalták a kezdeti hibákat, hogy ne késleltessék tovább a platform elindítását – számolt be a News.ro.

„A portál 12 moduljából mintegy 10-et már működésbe helyeztünk, mert nem akartuk, hogy a kritikáktól való félelem miatt fontos egészségügyi döntéseket halasszunk el. Számításaink szerint a működtetési és hibajavítási szakasz körülbelül két-három hónapig tart majd” – magyarázta a CNAS elnöke.

Kapcsolódó

Digitális fordulat következhet – Az egészségügyi kártya vége, egyszerűsödő orvosi ügyintézés?

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) szándékai szerint teljesen átalakul a betegellátás és az adminisztráció.

betegellátás egészségügy egészségügyi kártya platform

A biztosító vezetője hangsúlyozta, az érzékeny egészségügyi adatok védelme miatt szigorú biztonsági szűrőket (ROeID azonosítás) kellett beépíteniük, ami az első napokban belépési fennakadásokat okozott. A kezdeti napi 5000-es regisztrációs kapacitást azonban már 20 ezer fölé emelték, és a sikeres európai auditot követően a jövő hónaptól az automatikus regisztrációval már napi több millió felhasználót is ki tud majd szolgálni az új rendszer.

Korábban András-Nagy Róbert, a sepsiszentgyörgyi Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórház igazgatója a Maszol megkeresésére leszögezte, a digitalizáció rendkívül pozitív lépés, ám a sikerhez elengedhetetlen a jogszabályi környezet hozzáigazítása, a türelem az átállás során, valamint a finanszírozási rendszer alapvető felülvizsgálata. Éppen ezért türelmet kért mind a betegek, mind a hozzátartozók és az egészségügyi dolgozók részéről, hiszen mint mondta „a kezdeti időszakban elkerülhetetlenek lesznek a fennakadások, amelyeket menet közben kell majd orvosolniuk”.

A hatóságok ígérete szerint a platform végleges kiépülésével a betegek és az orvosok is hozzáférhetnek majd az elmúlt öt év egészségügyi előzményeihez, vizsgálati eredményeihez és e-receptjeihez, valamint az online időpontfoglalás is elérhetővé válik – a családorvosi rendelőkben tapasztalható mindennapi valóság alapján azonban erre a fordulatra még várni kell.

(Nyitókép: Pexels)