Szeptember 1-jétől országosan is elindul az eEgészségem (eSănătatea Mea) elnevezésű digitális platform, amellyel az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) szándékai szerint teljesen átalakul a betegellátás és az adminisztráció.

Bár a rendszer tesztelése már zajlik, a gyakorlati megvalósítás és az átállás mikéntje számtalan kérdést vet fel. András-Nagy Róbert, a sepsiszentgyörgyi Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórház igazgatója a Maszol megkeresésére leszögezte, a digitalizáció rendkívül pozitív lépés, ám a sikerhez elengedhetetlen a jogszabályi környezet hozzáigazítása, a türelem az átállás során, valamint a finanszírozási rendszer alapvető felülvizsgálata.

Horațiu Moldovan, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) elnöke a Digi24 hírtelevízió műsorában rámutatott, az új portál hozzáférést biztosít az elektronikus egészségügyi dokumentációhoz, közvetlen kommunikációt tesz lehetővé az egészségbiztosítási pénztárral (CAS), valamint online időpontfoglalást is nyújt.

A CNAS vezetője hangsúlyozta: a biztonságos azonosításhoz a felhasználóknak érdemes telepíteniük a ROEID alkalmazást, amely digitális személyazonosságot garantál. A platformot jelenleg a Nagyváradi Megyei Sürgősségi Klinikai Kórházban és több magánszolgáltatónál tesztelik, hogy az országos rajt zökkenőmentes lehessen.

A CNAS szerint az új rendszer célja, hogy egyszerűbbé, gyorsabbá és biztonságosabbá tegye az egészségügyi ügyintézést Románia-szerte.

Technikai kihívások és adatdömping

A kórházigazgató rámutatott, hogy az új platform egyik legközvetlenebb előnye a várakozási idő lefaragása lesz. Jelenleg a rendelőkben nem ritka, hogy 15–30 percet is várakozni kell csupán azért, mert a kártyaolvasó és a központi rendszer akadozik vagy nem kommunikál megfelelően. Ugyanakkor az országos szintű élesítés komoly terhelést jelent majd az informatikai infrastruktúrára.

András-Nagy Róbert felhívta a figyelmet arra, hogy jelentős különbség van aközött, amikor egy digitális eszközt csupán két kórházban és néhány családorvosi rendelőben tesztelnek, és aközött, amikor a teljes hazai egészségügyi hálózat egyszerre csatlakozik rá. Meglátása szerint az egészségügyi rendszert érintő napi adatforgalom nagyságrendekkel meghaladja még a teljes hazai banki tranzakciós szektor adatvolumenét is.

Éppen ezért türelmet kér mind a betegek, mind a hozzátartozók és az egészségügyi dolgozók részéről, hiszen a kezdeti időszakban elkerülhetetlenek lesznek a fennakadások, amelyeket menet közben kell majd orvosolni.

Kapcsolódó

Szeptember 1-jétől nem lesz szükség egészségügyi kártyára – Indul a digitális portál

A romániai állampolgárok szeptember 1-jétől használhatják az E-Sănătatea Mea (Az én e-egészségügyem) elnevezésű országos digitális platformot.

digitalizálás egészségügy CNAS betegellátás

A technikai megvalósítás kapcsán az intézményvezető kiemelte: a kórházaknak és a rendelőknek saját szoftvereiket kell összekössék az új központi platformmal. Sepsiszentgyörgyön a kórház belső rendszere felkészült, ám a fejlesztőknek még adaptálniuk kell a programokat a hivatalos módszertan alapján, amelyről egyelőre nem érkezett részletes tájékoztatás. Pozitívumnak nevezte ugyanakkor, hogy az elavult és lejáró egészségügyi kártyákat fokozatosan az elektronikus személyi igazolványok váltják fel, így a jövőben nem lesz szükség külön kártyaolvasó berendezések használatára.

Gördülékenyebb betegút és a jogszabályi gátak

A digitalizáció legnagyobb nyertese elviekben maga a beteg, valamint a betegutat koordináló családorvos. Az eEgészségem platformon keresztül az orvos és a páciens is teljes terjedelmében látja az egészségügyi előzményeket, a korábbi vizsgálatokat és a felírt gyógyszereket.

András-Nagy Róbert hangsúlyozta, hogy ez a transzparencia jelentősen növeli a betegbiztonságot. A gyakorlatban ugyanis gyakran előfordul, hogy a páciens a kórelőzmények kikérdezésekor nem emlékszik a korábbi kezeléseire vagy a pontos diagnózisokra. Az integrált adatbázis révén a szakorvosok – a kardiológustól a gasztroenterológusig – és a családorvosok azonnal átlátják a teljes képet. Ezzel párhuzamosan a családorvosok integráló, koordináló szerepe még inkább felértékelődik.

További jelentős előny, hogy a pácienseknek a jövőben nem kell papírokkal, kórházi zárójelentésekkel és leletekkel kézben járniuk rendelőről rendelőre. Az e-receptek gyógyszertári elérése és az online időpontfoglalás már most is működik bizonyos intézményekben, de az országos kiterjesztés egységesíti a szolgáltatásokat. A technológia fejlődésével a jövőben akár az is megvalósíthatóvá válik, hogy az otthon megvizsgált, mozgásukban korlátozott idős betegek számára a felírt orvosságokat közvetlenül házhoz szállítsák – vázolta a lehetőségeket András-Nagy Róbert.

Ugyanakkor az igazgató nyomatékosította: a technológiai háttér kiépítése önmagában nem elegendő, ha a bürokratikus szabályozás elavult marad. Jelenleg a hatályos jogszabályok kötelezik az orvost arra, hogy a járóbeteg-ellátásban kiállított orvosi levelet kinyomtassa és a beteg kezébe adja, ahelyett, hogy azt közvetlenül a családorvosnak továbbítaná elektronikusan. Ahhoz, hogy az új rendszer valóban terhet vegyen le az orvosok válláról, törvénymódosításokra is szükség van.

Közegészségügyi kontroll és a mesterséges intelligencia lehetőségei

Az eEgészségem platform nem csupán az egyéni ellátást, hanem az egészségbiztosító kontrollfunkcióit és az országos közegészségügyi stratégiaalkotást is szolgálhatja – mutatott rá a kórházigazgató.

András-Nagy Róbert kifejtette, hogy a struktúrált, valós idejű adatokhoz való hozzáférés gyökeresen megváltoztatja a járványügyi védekezést is. Jelenleg a fertőző megbetegedésekről utólagos jelentések és összesítő táblázatok alapján értesülnek a hatóságok, ami lelassítja a reakcióidőt. Az új rendszer viszont lehetőséget teremthet arra, ha egy adott időablakon belül egy régióban kiugróan megnő például a hepatitis A diagnózisok száma, a közegészségügyi szervek automatikus riasztást kapjanak, így a gócpontok azonnal beazonosíthatók és elszigetelhetők lehetnek.

A jövőbe tekintve az intézményvezető felvetette a mesterséges intelligencia (AI) integrálásának fontosságát is. Az egészségügyi adminisztrációban rengeteg a redundáns, ismétlődő feladat, amelyeket automatizált digitális megoldásokkal könnyen ki lehetne váltani.

Az AI-alapú modellezés a betegutak szervezésében is áttörést hozhatna: ha például egy rutin laborvizsgálat során a rendszer eltérést mutat ki a vesefunkciós értékekben (kreatininszint), a szoftver automatikusan lefoglalhatna egy időpontot a területileg illetékes nefrológiai szakrendelésre, megelőzve ezzel a súlyosabb szövődményeket.

A realitásokhoz kell igazítani a szabályozást

András-Nagy Róbert rámutatott arra az ellentmondásra is, hogy miközben az egészségügyi technológia és az orvostudomány rohamosan fejlődik, a kórházak állami finanszírozási rendszere megrekedt a múltban.

Példaként a sebészeti eljárásokat hozta fel: míg egy évtizede egy klasszikus vakbélműtét után a beteg hosszú napokig nyomta a kórházi ágyat, addig ma a laparoszkópos beavatkozást követően három nap múlva szövődménymentesen távozhat. A modern laparoszkópos műszerek beszerzése és fenntartása ugyanakkor rendkívül drága, miközben az érvényben lévő elszámolási szabályok szerint a kórházak alacsonyabb finanszírozást kapnak a laparoszkópos műtétekre, mint a hagyományos, nyitott beavatkozásokra. Ez a struktúra pénzügyi szempontból kifejezetten bünteti a korszerű eljárásokat alkalmazó intézményeket.

Ugyancsak félrevezetőnek nevezte a minisztériumi statisztikákat az ágykihasználtság csökkenésével kapcsolatban. A sepsiszentgyörgyi kórházban tavaly ellátott közel 36 ezer beteg 40 százaléka már egynapos bennfekvéssel gyógyult. Ez a megoldás egyértelműen a páciensek kényelmét és gyorsabb felépülését szolgálja, ám a nyers statisztikai adatokból kiragadva téves következtetésekre adhat okot az ágyak kihasználatlanságáról.

András-Nagy Róbert kiemelte: a különböző generációk teljesen eltérő elvárásokkal érkeznek az orvoshoz. Míg az idősebb korosztály kérdés nélkül elfogadta az orvosi utasítást, a fiatalabb páciensek ma már a mesterséges intelligencia által adott válaszokkal felvértezve lépnek be a rendelőbe.

Ebben az új realitásban az egészségügyi intézményrendszer csak akkor tud helytállni, ha valós időben elemzhető, rugalmas adatbázisokra és a korszerű gyógyítási technikákat méltányosan finanszírozó keretrendszerre támaszkodhat, és ehhez adhat valós eszközt az új platform.