Egy súlyos diagnózis, egy kockázatos műtét vagy egy elhúzódó, eredménytelen kezelés után természetes, ha a betegben kételyek merülnek fel. Ilyenkor különösen nagy jelentősége van a második orvosi véleménynek – annak a diagnózisnak és kezelési javaslatnak, amely megerősítheti vagy akár módosíthatja az első megállapítást.

A második orvosi vélemény nem bizalmatlanságot jelent, hanem biztonságot: segít tisztázni a kezelési lehetőségeket, elkerülni a felesleges beavatkozásokat, és megnyugtató válaszokat adhat a beteg kérdéseire.

Az RMDSZ kezdeményezésére a második orvosi vélemény ingyenessé és könnyebben elérhetővé válik.

Mint megírtuk, a napokban elfogadott törvénymódosítás bevezeti az irányított betegellátás rendszerét, és minden biztosított számára garantálja a második szakmai véleményhez való jogot, amelyet az egészségbiztosítás finanszíroz.

Kézen fogják, irányítják a beteget

Vass Levente parlamenti képviselő, az RMDSZ egészségügyi szakpolitikusa a Maszol megkeresésére elmondta: „A tervezet két dologról rendelkezik. Az első, hogy minden betegnek azonnali joga van időpontot kapni egy következő orvoshoz. Ha ezt nem kapja meg, kérheti. A második vélemény lehet orvosi konzultáció azonos vagy más szakterületen, de akár radiológiai szakvizsgálat is. Tehát második vélemény és időpont.”

A módosítás értelmében a kezelőorvos nem csupán javaslatot tesz, hanem konkrétan át is irányítja a beteget a következő szükséges szakorvoshoz vagy diagnosztikai vizsgálatra, és időpontot is foglal számára. „Az orvos jobban tudja, kihez kell forduljon a beteg, kinek a szakvéleménye segít a diagnózis megállapításában vagy megerősítésében” – fogalmazott Vass Levente.

A képviselő hangsúlyozta: a beteg szabad orvosválasztási joga nem sérül, hiszen a lefoglalt időpont visszamondható. Ugyanakkor az új rendszer irányítottabbá és hatékonyabbá teszi az ellátást.

„Ma sokszor a beteg kezébe nyomnak egy küldőpapírt, és előfordul, hogy összetéveszti a nefrológiát az urológiával – mindkettő a vesével foglalkozik, de az egyik sebészeti, a másik belgyógyászati terület. Rosszabb esetben a szomszédot kérdezi meg, hova menjen, aki nem ismeri sem a betegségét, sem az orvosokat” – mutatott rá.

Az új szabályozás azonnal érvényesíthető jogot teremt: minden egészségügyi intézménynek – legyen az állami vagy magán, családorvosi rendelő vagy járóbeteg-szakrendelés – ki kell alakítania a saját időpontfoglalási rendszerét. Ez történhet telefonon vagy online. „Egy orvosnak vagy az asszisztensének mindenképpen egyszerűbb időpontot foglalni, mint a betegnek egyedül eligazodni a rendszerben” – tette hozzá.

Nem kell trükközni a küldőpapírral

A második vélemény nemcsak a beteg, hanem az orvos számára is biztonságot jelent. „Egy súlyos betegség esetén, ha az orvos kér egy másik kivizsgálást, szakvéleményt, beírja a pontos időpontot a beteg kartotékjába, segít a páciensének, de magát is védi. Megéri az időt rászánni, mert az emberség mellett a saját szakmai biztonságukat is erősítik” – hangsúlyozta a politikus.

A módosítás egyúttal figyelmeztetés is az orvosok számára: a betegeknek lehetőségük lesz objektív érvekkel másik szakemberhez fordulni, ha úgy érzik, nem kaptak megfelelő tájékoztatást vagy hozzáállást.

A családorvos jogosult lesz azonos szakterületen dolgozó másik orvoshoz irányítani a beteget. Súlyos diagnózis esetén, ha a kivizsgálást nem érzik teljes körűnek, ugyanazzal a diagnózissal is kezdeményezhető új konzultáció vagy kiegészítő vizsgálat.

„Jelenleg a családorvos kénytelen más diagnózist feltüntetni, hogy három hónapon belül azonos szakágban másik orvoshoz küldhesse a beteget. Mostantól ez nem szükséges. A beutalón lesz egy külön rubrika, amelyet be kell jelölni, ha második véleményt kérnek” – magyarázta Vass Levente. Így az orvos látja, hogy a páciens már járt szakembernél, bekérheti a korábbi vizsgálatokat, kiegészítheti azokat, áttekintheti a kórtörténetet, sőt szükség esetén fel is veheti a kapcsolatot az első vizsgálatot végző kollégával.

„Ezáltal az orvosok egymás munkáját segítve a legpontosabb diagnózist és a leghatékonyabb kezelési sémát tudják felállítani”– hangsúlyozta Vass Levente.

A cél a legkedvezőbb, legrövidebb időn belül elérhető, ingyenes konzultáció

A beteg dönthet arról is, hogy hol és milyen módszerrel szeretné a kezelést. Mérlegelheti, elérhető-e számára az adott helyszínen a szükséges sebészi vagy radiológiai beavatkozás, vagy van-e más opció. „Nem kötelező a legdrágább robotsebészetet választani, ha ugyanaz a beavatkozás ugyanolyan hatékonysággal, a lakóhelyhez közelebb, ingyenesen, laparoszkópos módszerrel is elvégezhető” – mutatott rá Vass Levente.

A rendszer átláthatóbbá teszi a várólistákat is. Ma előfordul, hogy a beteg azt az információt kapja: ingyenes MR-vizsgálatra csak öt hét múlva van időpont, de fizetősen egy héten belül elvégezhető. „A beteg nem tudja megítélni, sürgős-e az eset.

Ha az orvos foglal időpontot, el tudja dönteni a beteg érdekében: ha krónikus, nem életveszélyes betegségről van szó, elegendő az öt hét múlva esedékes vizsgálat. Ezt elmagyarázza, megnyugtatja a beteget, és lefoglalja az időpontot. „Így a páciens nincs kitéve annak a kockázatnak, hogy információhiány miatt a fizetős rendszerbe tereljék” – részletezte Vass Levente.

Fontos hangsúlyozni: a második vélemény nem jelenti automatikusan magánszolgáltató igénybevételét. A cél a legrövidebb időn belül elérhető, ingyenes vagy legkedvezőbb vizsgálat, akár várólistával is, megfelelő tájékoztatás mellett.

Nem valószínű, hogy leterheli a rendszert

A törvénymódosítás időzítése kedvező: a PNRR-alapokból várhatóan augusztus végére elkészül a betegek elektronikus kórlapja, amely tartalmazza a korábbi vizsgálatokat és szakvéleményeket. Az orvos a beteg jelenlétében, annak engedélyével hozzáférhet ezekhez az adatokhoz, ami tovább növeli a betegbiztonságot.

Felmerülhet az aggodalom, hogy a lehetőség túlterheli majd a rendszert. Vass Levente szerint a valóság nem ez lesz. „A betegek csak akkor kérnek második véleményt, ha az orvos nem tudja meggyőzni őket, nem magyarázza el megfelelően a diagnózist és a kezelést. Súlyos betegségek esetén viszont mindenképpen megnyugtató egy második szakmai álláspont” – magyarázta a szakpolitikus.

A képviselő üzenete egyértelmű: a betegek tudjanak a lehetőségről, és indokolt esetben ne habozzanak, ne szégyelljenek második orvosi véleményt kérni. Az orvosok pedig legyenek tisztában azzal, hogy a beteg élhet ezzel a jogával. Egyszerű diagnózis esetén a családorvos feladata tisztázni a kérdéseket és megnyugtatni a pácienst; ha azonban maradnak kételyek, adjon beutalót egy újabb konzultációra.

„Ha az orvos mindent megtesz, alaposan megvizsgálja a beteget, elmagyarázza, mi történik vele, és megnyugtatja, akkor általában nem merül fel a második vélemény igénye” – fogalmazott Vass Levente.

A digitalizált ellátáskövetés bevezetésével az is láthatóvá válik majd, ha egy adott orvos esetében a betegek rendszeresen második véleményt kérnek. Ez segíthet feltárni, hogy nem szakmai, hanem kommunikációs vagy hozzáállásbeli problémák állnak a háttérben.

A tapasztalat azonban azt mutatja: senki nem akar fölöslegesen orvoshoz járni. Második véleményt általában csak akkor kérnek, ha nyomós okuk van rá – vagy ha nem kaptak elegendő magyarázatot. Ebben a családorvos kulcsszerepet játszik: megfelelő tájékoztatással és empátiával sok esetben már az első konzultáció során eloszlathatók a kételyek, öszegezte az RMDSZ egészségügyi szakpolitikusa.