Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter bejelentette, a Világbank szakmai támogatását kéri, egy „korrekt, racionális és átfogó műhibatörvény” kidolgozásához. Vass Levente parlamenti képviselő, az RMDSZ egészségügyi szakpolitikusa a Maszol megkeresésére hangsúlyozta, pontosan meg kell határozni a határidőket, a felelősséget és a finanszírozást.

„A kérdés nem az, hogy kell-e új műhibatörvény, hanem az, hogy mikor és milyen garanciákkal születik meg” – fogalmazott Vass Levente.

A tervezett jogszabály kapcsán elmondta: a műhibakérdést elkerülhetetlen rendezni, mert a jelenlegi rendszer sem az orvosokat, sem a betegeket nem védi megfelelően.

Jelenleg a szakma „összezár”

Vass Levente szerint alapvető változásra van szükség abban, ahogyan a szakmai tévedéseket kezelik. „Meg kell szüntetni azt a gyakorlatot, hogy az orvosokra és egészségügyi alkalmazottakra a büntetőjogi felelősség terhe nehezedik, ha szakmájuk gyakorlása közben, nem szándékosan hibáznak” – hangsúlyozta.

Úgy véli, amennyiben nem szándékos károkozásról van szó – például nem alkoholos befolyásoltságról, nem rosszindulatról vagy szándékos félrekezelésről –, akkor ne büntetőeljárás induljon az orvos ellen, hanem szakmai, fegyelmi eljárás, pénzbírsággal, amelyet a kötelező szakmai biztosítás fedezhet.

A képviselő rámutatott: a jelenlegi helyzetben a betegek gyakran kiszolgáltatottak. A büntetőjogi fenyegetettség miatt az orvosok – érthető módon – összezárnak, a hatóságok is óvatosak, a biztosítók pedig érdekeltek abban, hogy minél kevesebb kártérítést fizessenek ki.

„Egy ilyen rendszerben a betegeknek rendkívül nehéz törvényes úton jóvátételhez jutni, még akkor is, ha az igényük teljesen jogos” – fogalmazott Vass Levente. Hozzátette: ha a műhibák elsősorban szakmai és biztosítási keretben rendeződnének, nem alakulna ki ez a védekező reflex sem az orvosok, sem az intézmények részéről.

Az orvosok és az egészségügyi alkalmazottak messzemenően támogatják, hogy tévedés esetén a megegyezés úgy történjen meg, hogy a beteg az okozott kár miatt kapjon jóvátételt, finanszírozzák a gyógyulását, és erkölcsi kárpótlásra is legyen jogosult.

A büntetőjogi fenyegetettség ugyanakkor nemcsak a jóvátételt nehezíti, hanem visszafogja az innovációt és az új eljárások bevezetését is. Az orvosok óvatosabbá válnak, nem mernek felelősséget vállalni, miközben egy kifinomult biztosítási rendszer akár ösztönözhetné is a magasabb szintű szakmai teljesítményt.

„Egy tapasztalt, sok beavatkozást végző orvos esetében kisebb a kockázat, ezt a biztosítási díjakban is tükrözni kellene. Ezt azonban törvényben kell rögzíteni” – hangsúlyozta Vass Levente.

Elmarad a betegek valódi védelme 

Az RMDSZ szakpolitikusa szerint nem kell feltalálni a spanyolviaszt: számos nyugat-európai országban jól működő műhibarendszerek léteznek, amelyeket a hazai viszonyokra lehetne szabni. A kérdés szerinte csupán az, megvan-e ehhez a politikai bátorság.

Emlékeztetett, a malpraxis-törvény tervezete már 2015 óta a parlamentben van, ám mindeddig nem lépett előre: bizottságok fiókjában porosodik, erős szakmai és gazdasági lobbi akadályozza elfogadását. Az RMDSZ továbbra is sürgeti a jogszabály napirendre tűzését.

A képviselő szerint az orvosi kollégiumoknak kulcsszerepet kell kapniuk a rendszerben: kötelező módon be kell őket vonni, hiszen a szakmai irányítás és a műhibák elbírálása az ő kötelességük.

Vass Levente rámutatott, az orvosok és egészségügyi alkalmazottak évtizedek óta fizetik a szakmai biztosítást, ám a befizetések nem tőkésednek, nem képződik belőlük tartalékalap, miközben a biztosítók a befizetett összegek mindössze 5–10 százalékát fizetik ki tényleges kártérítésként.
„Ez egy rendkívül jövedelmező biztosítási forma a biztosítók számára, miközben sem a betegbiztonság, sem az orvosok védelme nem javul érdemben” – mondta.

Vass Levente emlékeztetett: az RMDSZ már több mint nyolc éve javasolja, hogy a szakmai biztosítási díjak 30–40 százalékát kötelezően tőkésítsék, és fordítsák orvosi továbbképzésre, az egészségügyi személyzet fejlesztésére, a betegbiztonság növelésére.

Nem akar „tákolmányt” a miniszter

Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter kijelentette: Romániának a lehető leghamarabb szüksége van egy átfogó műhibatörvényre – nem egy „összetákolt” megoldásra, hanem olyan jogszabályra, amely biztosítja az egészségügyi személyzet méltóságát.

Az egészségügyi miniszter elmondta, hogy a Világbank segítségét kérte egy új műhibatörvény kidolgozásához.

„Olyan mandátumom volt, amely során számos reform és beruházás valósult meg, ugyanakkor egy rendkívül nehéz időszakot is jelentett, amikor az egészségügyi rendszer saját valóságával szembesült – egy olyan valósággal, amelyet talán eddig nem mondtak ki ennyire egyértelműen és határozottan. Robbanásoktól kezdve kórházi fertőzésgócokon át víz és fűtés nélküli kórházakig. A sor hosszan folytatható. Számos kellemetlen és nehéz helyzeten mentünk keresztül, és egyértelmű következtetésre jutottam: Romániának mielőbb szüksége van egy korrekt, mindenekelőtt józan, racionális műhibatörvényre” – jelentette ki Alexandru Rogobete a Medika TV műsorában.

Segítsen a Világbank?

Az egészségügyi miniszter elmondta, hogy a Világbank segítségét kérte egy új műhibatörvény kidolgozásához.

„Ezért kértem – egyelőre informálisan, de hamarosan hivatalosan is – technikai segítséget a Világbanktól a romániai műhibatörvény kidolgozásához. Nem szeretném, ha ez a jogszabály újabb toldozás-foldozás lenne, és azt sem akarom, hogy mi próbáljuk feltalálni a spanyolviaszt. Azt szeretném, hogy a Világbank egészségügyi szakértői nyújtsanak számunkra technikai támogatást, más országok tapasztalataira és bevált jó gyakorlataira alapozva, és így indítsuk el a műhibatörvény megalkotásának folyamatát Romániában” – magyarázta Rogobete.

Rogobete azt is megindokolta, miért a Világbankhoz fordult, és miért nem hoztak létre egy hagyományos szakmai munkacsoportot:

„Nemzetközi szakértelmet szeretnék, és el akarom kerülni azt a folyamatot, amelyet mindannyian ismerünk, amikor újra és újra feltaláljuk a spanyolviaszt. Ezt a törvényt már sokszor megpróbálták kidolgozni, de hazai szinten soha nem működött. Egyértelmű, hogy nemzetközi technikai támogatásra van szükségünk, és ennek megfelelően fogunk eljárni” – hangsúlyozta az egészségügyi miniszter.

Arra a kérdésre, hogy milyennek kellene lennie az új törvénynek, a miniszter hangsúlyozta: a jogszabálynak egyaránt garantálnia kell az egészségügyi dolgozók és a betegek méltóságát és biztonságát.

„Biztosítania kell az egészségügyi személyzet méltóságát, ugyanakkor a betegek méltóságát és biztonságát is – mindenekelőtt ezt. Természetesen vannak technikai részletek is, amelyekbe most nem szeretnék belemenni. Azt viszont szeretném, ha ez a folyamat minél hamarabb elkezdődne, és meg vagyok győződve arról, hogy a Világbank intézményi technikai segítségnyújtási programja révén megkapjuk a szükséges támogatást ahhoz, hogy a törvénytervezetet a lehető legrövidebb időn belül kidolgozhassuk” – mondta Alexandru Rogobete.