Három egymást követő napon három orosz drón sértette meg Románia légterét, amelyeket a román légierő F–16-os vadászgépekkel semmisített meg. Bár az incidenseknek nem voltak áldozatai, a történtek komoly biztonságpolitikai kérdéseket vetnek fel egy NATO-tagállam szuverenitásának megsértésével kapcsolatban. A Maszolnak nyilatkozó szakértő szerint indokolt lenne a NATO 4-es cikkelye szerint eljárás kezdeményezése.

A román hatóságok szerint a lelőtt drónok orosz eredetűek voltak, és feltehetően az Ukrajna déli részén zajló intenzív támadásokkal hozhatók összefüggésbe. Az elmúlt napokban ugyanis kiéleződtek a harcok a Fekete-tenger nyugati térségében: az ukrán erők orosz kikötőket támadnak, míg Oroszország továbbra is Odesszát, valamint az ukrán dunai kikötőket veszi célba. A Duna torkolatának közelében több hajót is találat ért, a román határ közvetlen közelében.

Barabás T. János külpolitikai elemző, volt diplomata szerint a román légtérben megjelent orosz drónok ügye nem értelmezhető kizárólag közvetlen támadásként, ugyanakkor a történtek azt mutatják, hogy az ukrajnai háború egyre komolyabb biztonsági kihívásokat jelent a NATO keleti szárnyán. Szerinte fontos a teljes kép ismerete, mert a kijelentések önmagukban azt a benyomást kelthetik, mintha Moszkva közvetlenül Romániát támadná.

„Nicuşor Dan államfő tűrhetetlennek és elfogadhatatlannak minősítette az orosz drónok berepülését, de nem beszélt az okokról, összefüggésekről, így sok romániai azt képzelheti, hogy Moszkva hazájukat támadja. Értékelésemben ezek az incidensek inkább az ukrajnai háborúval vannak összefüggésben, jelenleg a fekete-és azovi tengeri hajózást támadják a felek. Az orosz fél biztos tudja, hogy drónjainak egy része többé-kevésbé véletlenül berepül Romániába. Mindez egy Nyugat-ellenes hibrid háború része, és egyben tesztelik a román reakciókat is” – fogalmazott a Maszolnak Barabás T. János. 

Kapcsolódó

Moszkva üzent Romániának: „ezek a barátságtalan intézkedések megfelelő választ kapnak”

A román fél korábban közölte, hogy az orosz nagykövetség egyik munkatársának öt napon belül el kell hagynia az országot.

Oroszország román-orosz kapcsolatok drón drónok

Egyes román elemzők a NATO 4-es cikkelye szerint eljárás kezdeményezését tartanák szükségesnek. Ezzel kapcsolatban az elemző emlékeztetett rá: ez nem jelent katonai választ, mint az 5. cikkely, hanem csak konzultációt. „Ez nagyon is indokolt, mert Romániától keletre, a tengeren veszélyesen felfutott a háború. Mind Ukrajna gabona kivitele, mind Oroszország kőolaj- és egyéb nyersanyag exportja veszélyeztetett, ami súlyosan érinti gazdaságukat. A konzultáció logikailag várható témái lehetnek a közös légvédelem, a drónelhárítás jogi hátterének egyszerűsítése, az Oroszországra való nyomásgyakorlás erősítése” – mondta Barabás T. János.  

A román vadászrepülők szinte napi rendszerességgel kénytelenek levegőbe emelkedni a drónok miatt. Mennyire felkészült ilyen tekintetben a román légvédelem, s mennyibe kerül ez a román államnak? - kérdeztük. „Javult a reagálási képesség, a legutóbbi drón berepülést pár óra alatt semlegesítették, még Sulina város előtt, a tenger felett, tehát a felkészültség javult. Mindennek költsége nem egetverő, de szükséges, hiszen például az egyik orosz cél a lakosság demoralizálása” – hangsúlyozta a külpolitikai elemző. 

„Egy csónakban evezünk”

Szerinte a fő problémát az jelentheti, ha az orosz vezetés provokálni akarja a NATO-t, és tömeges dróntámadást, kiber hadviselést, migráns áradatot és egyéb támadási módot szervez térségünkben. „Magyarország is a NATO déli szárnyához tartozik, egy csónakban evezünk. Az egyetlen helyes válasz ezen kihívásokra az, ha nem pánikolunk, megfelelően, de erősen válaszolunk, együttműködünk, közösen fejlesztjük védelmi képességeinket” – tért ki a helyzet magyar-román vonatkozására Barabás T. János.    

Sandu Valentin Mateiu katonai elemző és nyugalmazott flottillaparancsnok szerint két lehetséges magyarázat kínálkozik arra, hogy a drónok Románia légterébe kerültek. Elképzelhető, hogy a támadó eszközök irányíthatatlanná váltak, és ezért sodródtak át a határon, ugyanakkor azt sem lehet kizárni, hogy tudatos provokációról, illetve a román és NATO-légvédelem reakcióképességének teszteléséről volt szó.

Az RFI-nek nyilatkozó szakértő ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a nemzetközi jog szempontjából a szándék kérdése másodlagos. A döntő tényező az, hogy orosz fegyverek három egymást követő napon Románia területére jutottak, veszélyeztetve az ország légterének sérthetetlenségét és az állampolgárok biztonságát. Véleménye szerint ezért Oroszország felelősséggel tartozik az incidensekért, függetlenül attól, hogy azok balesetből vagy szándékosan következtek be. Mateiu szerint a három egymást követő légtérsértés már elegendő alapot ad arra, hogy a NATO megállapítsa: Oroszország megsértette Románia, egyben a szövetség légterének szuverenitását. Hogy erre milyen politikai vagy katonai válasz születik, azt a NATO-tagállamok közösen döntik el.

Az elmúlt napokban többen kifogásolták, hogy a néhány tízezer eurós drónokat több százezer euró értékű levegő–levegő rakétákkal semmisítik meg. A katonai elemző szerint azonban jelenleg nem a költségek jelentik az elsődleges szempontot. Mint fogalmazott, a legfontosabb cél az, hogy a drónok ne jelentsenek veszélyt Románia lakosságára. „A fedélzeti gépágyú használata például jóval nagyobb kockázatot jelentene a pilóták és a repülőgépek számára, ezért a rakétás elfogás jelenleg a legbiztonságosabb megoldás” – mondta Sandu Valentin Mateiu.

Kapcsolódó

Kelemen Hunor: Az orosz provokációk várhatóan folytatódnak, Romániának határozottan kell fellépnie

Az RMDSZ elnöke szerint Oroszország provokációi várhatóan folytatódnak, ezért Romániának határozottan kell fellépnie a légtere megsértése esetén.

drón Oroszország Kelemen Hunor RMDSZ kormányválság

A román légierő rendelkezik azokkal az eljárásokkal és eszközökkel, amelyek szükségesek a jogosulatlanul a román légtérbe behatoló drónok elfogásához – jelentette ki Alexandru Pavelescu sorhajókapitány-helyettes, F–16-os pilóta a közszolgálati rádiónak nyilatkozva. „Függetlenül attól, hogyan mozognak ezek a drónok, vannak megoldásaink ellenük” – mondta Pavelescu, hangsúlyozva, hogy a román légierő felkészült az ilyen típusú fenyegetések kezelésére. Szerinte egy ilyen művelet előkészítése már a földön megkezdődik. „A küldetés előkészítése már a földről indul, ahol elemezzük a fenyegetéseket és a művelet kockázatait” – magyarázta.

A román F–16-os vadászgépek a NATO légi rendészeti rendszerében teljesítenek szolgálatot. A riasztástól számított szabványos felszállási idő 15 perc, de a pilóták a gyakorlatban általában ennél gyorsabban el tudják hagyni a repülőteret. A drón megsemmisítésére vonatkozó utasítás a NATO spanyolországi Torrejónban működő Légi Parancsnoki és Ellenőrzési Központjától érkezik. „Ők adják nekünk a feladatot, hogy semmisítsük meg a drónt, de azt, hogy mikor és hogyan tesszük meg, már mi döntjük el” – fogalmazott a pilóta.

A drónok robbanóanyagot is szállíthatnak

Az elfogási műveletek ugyanakkor komoly veszélyeket hordoznak. Pavelescu rámutatott, hogy a drónok robbanóanyagot is szállíthatnak, és az F–16-osoknak nemcsak a célpontot kell eltalálniuk, hanem a környezet biztonságát is figyelembe kell venniük. „Minden repülési küldetés kockázatokkal jár. Ezekre a kockázatokra már a földi tervezés során igyekszünk gondolni, és csökkenteni őket” – mondta. A pilóta hozzátette: az éles fegyverzet alkalmazása önmagában is nagyobb kockázatot jelent. „Valódi rakétát vagy éles lőszert használunk a drón ellen, és ez természetesen nagyobb veszélyt jelent, mint amikor nem használunk éles fegyverzetet” – magyarázta.

A drónok esetleges robbanótöltete miatt a pilótáknak megfelelő távolságot kell tartaniuk a célponttól. „Megfelelő oldaltávolságban kell lennünk, hogy ne kerüljünk a drón maradványainak szétszóródási zónájába, és mi se sérüljünk meg” – mondta. Az F–16-osok az ilyen bevetések során jellemzően a hangsebesség alatt repülnek, körülbelül 0,8–0,9 Mach sebességgel. Pavelescu szerint a hangsebesség átlépésére csak indokolt esetben kerül sor, mert a pilóták igyekeznek elkerülni a lakosságot riasztó erős hanghatásokat.

Pavelescu kiemelte, hogy a sikeres elfogás nem kizárólag a pilóta teljesítménye. „Egy ilyen küldetés sikere nem csak rajtunk múlik, hanem az egész csapat munkáján” – mondta, utalva a műszaki személyzetre, a fegyverzet-előkészítőkre és a légi irányítókra. Pavelescu szerint a korábbi NATO-műveletek tapasztalatai, köztük az észtországi küldetés során szerzett ismeretek, javították a jelenlegi eljárásokat. „Nagyon sok tanulságot vontunk le, amelyeket most alkalmazunk, és azt látjuk, hogy ezek egyre jobban működnek” – hangsúlyozta az F–16-os pilóta.

A román védelmi minisztérium összesítése szerint az ukrajnai háború kezdete óta Oroszország több mint 100 légitámadást intézett a Románia közvetlen közelében lévő, a Duna-deltában található ukrán folyami kikötők ellen, ezek során az orosz drónok 33 alkalommal sértették meg Románia légterét. Idén több mint 40 támadás történt a román határ térségében, 34 alkalommal pedig a térségbe küldték a NATO megerősített légtérvédelmi járőrszolgálatának vadászrepülőit. A támadásokban használt drónok 18 esetben megsértették Románia légterét.