Erős civil ellenállásba ütközött és egyelőre úgy tűnik, ennek köszönhetően a gyergyószentmiklósiak még csírájában elfojtották egy, a várostól csupán néhány kilométerre található ritkafémbánya megnyitását. Egy kétes hátterű bukaresti céggel kapcsolatban röppentek fel szeptember közepén a hírek, miszerint bányát terveznek létesíteni a Szent Anna-kápolnák közvetlen környezetében, a Kürücök és a Pricske között. Utólag az is kiderült, hogy egy spanyol nemzetiségű befektető látott potenciált a térségben, és erről informális beszélgetések is elhangozhattak a gyergyószentmiklósi városházán.

Az ügynek Csibi Márta gyergyószentmiklósi civil aktivista, újságíró adott nagyobb teret és ezáltal nyilvánosságot a közösségi médiában, amelynek eredményeként a gyergyószentmiklósi közösség egységesen fejezte ki nemtetszését a ritkafémbánya lehetséges megnyitása miatt. A kezdeményezők egy civil szervezet bejegyzését is elhatározták, ez még folyamatban van. Az ügy mellett egyébként kiállt Hans Hedrich is, a Neuer Weg Egyesület alelnöke, aki a verespataki bányanyitások ellen tiltakozott annak idején eredményesen.

A civil kezdeményezők tájékoztatása szerint a gyergyószentmiklósi polgármesteri hivatal és a helyi tanácstestület egy része „félhivatalos” találkozáson vett részt szeptember 12-én a városházán, ahol egy bukaresti befektető cég bányászati kutatásokkal és kitermeléssel kapcsolatos projektet mutatott be a helyi és megyei önkormányzat  jelen lévő képviselői és a polgármester számára. A kitermelés helyszíneként a várostól északi irányban nagyjából öt kilométerre fekvő, gyergyószentmiklósi közigazgatáshoz tartozó, a Natura2000 program által védett, Kürücök néven ismert területet határozták meg.

Csibi Márta a Maszolnak nyilatkozva elmondta, a gyergyói polgármesteri hivatal nekik küldött válaszában nyomatékosította, hogy nem adtak ki semmiféle engedélyt a cégnek, de nem válaszoltak arra, hogy mi alapján hívtak össze csak néhány városi tanácsost. Azt viszont megválaszolták, hogy miért nem készült jegyzőkönyv a beszélgetésről: azért nem, mert ez nem hivatalos beszélgetés volt. „De mivel a polgármesteri hivatalban zajlott, tanácsosok és a megyei alelnök jelenlétében, ezért ez nem állja meg a helyét. Mivel az intézmény is hivatali és a személyek is képviselők, tehát a találkozó nem nevezhető nem hivatalosnak. Más lett volna, ha egy kocsmában futnak össze” – mutatott rá a civil aktivista.

A civilek tudomására jutott információk szerint a befektetés kedvezményezettje a S.C. Strategic Resources Central Srl. néven bejegyzett bukaresti cég, amelynek tevékenységi köre „egyéb színesfém-ércek kitermelése”.  A cég három alkalmazottat számlál, a 2021-es év árbevétele 0 lej, hét év működés után a jövedelme pedig mínusz 319 084 lej volt.

Mint írták, néhány 2019-ben közzétett sajtóanyag és kisfilm szerint a S.C. Strategic Resources Central Srl.  két engedélyt is birtokol a közigazgatásilag Gyergyósalamáshoz tartozó orotvai bánya, valamint Gyergyószárhegy és Gyergyószentmiklós területein olyan fémek felkutatására és kitermelésére, mint a titán, cirkónium, kobalt és nikkel – ezeket elsősorban az elektronikai cikkek és az akkumulátorok, elemek gyártásában hasznosítják. Ugyanakkor 2019-ben a cég vezetőinek és Niculae Bădălău akkori PSD-s gazdasági miniszternek a nyilatkozataiból az is kiderült, hogy a fent említett területen található „Európa feltehetően legnagyobb kobalt-nikkel tartaléka”, amelyet a kitermelés után a cég egy megagyárnak adna át értékesítésre.

A vállalat egyébként tényleg érdekelt a környéken található altalajkincsek feltárásában. Csibi Márta a Neuer Weg Egyesület nevében adatigényléssel fordult a gyergyósalamási önkormányzathoz, hogy az orotvai lelőhelyen végzett esetleges felmérésekről kérjen tájékoztatást. Az önkormányzat által közölt válaszból kiderült, hogy a S.C. Strategic Resources Central Srl. ritkafém-bányászattal foglalkozó vállalat még 2019-ben érdeklődött a hivatalban arról, hogy szükséges-e urbanisztikai, illetve építkezési engedélyt kérniük az Országos Ásványkincshatóság (ANRM) által már jóváhagyott, régi bányagalériák részleges megnyitásához. Ehhez a lejáratok megtisztítására, valamint a betontámaszfalak részleges lebontására volt szükség.

A cég meg is nevezte levelében, hogy melyik hét galériát nyitnák meg újra. Arról is tájékoztatták a salamási önkormányzatot, hogy melyik galéria közelében helyeznék el a tárnákból a takarítás útján kikerülő törmeléket mintegy 140 négyzetméteres területen, és amelyet a földtani vizsgálatok után visszatöltenének a lejáratokba. Az önkormányzat a cégnek adott válasza szerint ezen munkálatok elvégzéséhez nincs szükség sem urbanisztikai bizonylatra, sem építkezési engedélyre.

Nem konzultáltak a lakossággal

„Bármennyire is csábítónak és ígéretesnek tűnik a fejlett és zöld technológiákon alapuló fenntartható helyi fejlődés lehetősége, aggasztónak tartjuk a városvezetés rejtett, átláthatatlan és szabadrendelkezésű hozzáállását a régióban lehetséges bányászati ​​beruházások kapcsán. Ugyanis sem az önkormányzat, sem a kereskedelmi társaság nem tartotta indokoltnak, hogy még a legelején, a projekt bemutatásának a kezdeti szakaszában tájékoztassák a helyi közösséget, ezáltal lehetőséget adva arra, hogy proaktívan vegyenek részt az őket hosszú távon érintő témában – beleértve a bányászattal járó radioaktív sugárzást is” – fogalmaznak a közleményben.

Hozzáteszik, hogy szerintük a feltételezett projekt kezdeti szakaszától kezdve az önkormányzat és a befektető is súlyos hibákat követett el, ami komoly gyanúra ad okot a kezdeményezők szándékaival, szakmai hozzáértésével és etikus magatartásával kapcsolatban. Éppen ezért fordultak az illetékes hatóságokhoz, hogy hivatalos lakossági tájékoztatást kérjenek.

Nem kértek környezetvédelmi engedélyt

Megkerestük az ügyben Szép Róbertet, a Környezetvédelmi, Vízügyi és Erdészeti Minisztérium államtitkárát, geológust, aki arról tájékoztatott, hogy a szaktárcánál nincs tudomásuk arról, hogy hivatalos úton megkeresték volna őket a Kürücökön nyitandó bánya szándékával. Arról érdeklődtünk nála, hogy milyen környezeti hatásokkal járna a létesítmény megnyitása.

Amint tőle megtudtuk, egy ilyen bánya megnyitása hosszas előkészítést igényel. A kezdeményezőnek környezetvédelmi hatástanulmányokat kell készítenie, mielőtt az engedélyeztetési folyamatot elindítja. Az sem pontosan tisztázott, hogy mit szándékoztak volna azon a területen kitermelni, a szakember tájékoztatása szerint ugyanis ezen a környéken úgynevezett ásványkoktél lelhető fel.

A tiltakozó civilek által említett kobalt és nikkel mellett ritka földfémek is találhatók a térségben, ugyanakkor szienit, nefelinszienit is van a környéken.

„Minden egyes érccsoport kitermelésének saját technológiája van. Ha a kezdeményezők az országos környezetvédelmi ügynökséghez benyújtották volna a bányanyitáshoz szükséges konkrét iratcsomót, akkor abból megismertük volna a technológiát, de mivel a terv nem került ebbe a stádiumba, nehéz bármit is mondani róla” – fejtette ki, hozzátéve, több mint valószínű, hogy megelőző kutatások folytak a területen, a kezdetleges feltárási munkálatokra ugyanis nem kell környezetvédelmi engedélyt kérni.

„Nagyban függ ez attól is, hogy milyen feltárási munkálatokat végeztek. Az egyik lehetséges eljárás szerint csak furatokat készítettek, és azok alapján értelmezték, majd rajzolták meg az érctelepet, és abból számolták ki a potenciális tartalékokat. Szintén nem szükséges környezetvédelmi engedélyt kérni abban az esetben, ha magnetometriával mérték fel a területet. Ilyen esetben az észlelt sugárzás mértéke alapján határozhatták meg az érctelep helyét” – tudtuk meg.

Ha viszont bányajáratokat nyitottak volna, és azokon keresztül próbálták megrajzolni a telepet, az már környezetvédelmi-engedélyköteles eljárás lett volna.

Visszaléptek a bánya lehetséges befektetői?

A fent említett sajtónyilatkozatot követően két nappal már változott a helyzet, úgy tűnik, a gyergyóiak felháborodása meghozta a gyümölcsét. Amint a civilek közölték, nem hivatalos információink szerint a befektető úgy döntött, hogy a kialakult közösségi ellenállás miatt felhagy a szándékával és nem tárgyal többet a bányanyitás terveiről.

Közben azt is tisztázták, hogy a fent említett kétes hírű bukaresti vállalat nem az, amelyik a kitermelést végezte volna, mert erre a tevékenységre létrehoztak volna egy másik céget. A nyilvánosságra hozott cég tulajdonosa jelen volt az első beszélgetésen a polgármesteri hivatalban, de nem az ő cégét vonta volna be a befektető, akiről kiderült, hogy spanyol nemzetiségű, de a nevét nem ismertették. Ő döntött úgy, hogy nem foglalkozik többet az üggyel, mivel már az igényfelmérés nagyon korai szakaszában nagyon erős lakossági ellenállással találta szemben magát.

Csibi Márta ugyanakkor nemtetszésének adott hangot, hogy minderről – tehát a visszalépésről is – csak nem hivatalos úton szerzett információt. „Az elsődleges dolog tényleg az kellene legyen, hogy a közösségi érdeket képviseljük, és hogy egyáltalán kapjon szót a közösség azokban a kérdésekben, amelyek érintik” – mondta a civil aktivista.