Az elmúlt héten egyetlen csíkszeredai óvoda sem nyithatta meg kapuit a gyermekek előtt. A tanintézmények között volt olyan, amelyik közel volt a szükséges átoltottsági arány eléréséhez, ám a tanfelügyelőség adatai szerint két intézmény esetében is 30 százalék alatt maradt ez a mutató. Erre a hétre némileg változott a helyzet, két napközibe és több alintézménybe is visszatérhettek a gyermekek. A Maszol által megszólított pedagógus szerint az óvodák megnyitását az oltottsági arányhoz kötőintézkedés több kárt okozott, mint amennyi jót. 

Mint ismert, az egészségügyi és tanügyi tárca közös rendelkezése értelmében a múlt hétfőtől azokba az intézményekbe térhettek vissza a gyerekek, ahol az alkalmazottak körében az oltottsági arány eléri a 60 százalékot. 

Az átoltottsági arányhoz kötött nyitás nyomán fellépő társadalmi megosztottságot és a gyermekek fejlődésében okozott helyrehozhatatlan károkat emelte ki érdeklődésünkre az egyik csíkszeredai napköziotthon óvónője. A neve elhallgatását kérő pedagógus azok között van, akik beoltatták magukat. Mint fogalmazott: úgy tudja, hogy kollégáinak jó része egészségügyi okok miatt nem vette fel az oltást, de olyanokról is tud, akik oltásellenesek.

„Egyáltalán nem tartom ezt a központi intézkedést helyénvalónak. Valószínű, hogy motivációs jelleggel hozták a rendeletet, hogy minél többen beoltassák magukat, ami véleményem szerint is egy kiút lenne ebből a lehetetlen helyzetből, de azt látom, hogy több kárt okozott az intézkedés, mint amennyi jót” – fogalmazott a pedagógus. Hozzátette: elkeserítő látni, ahogy „egymás torkának esnek” szülők és pedagógusok, pedagógusok egymás közt és „javában zajlik a bűnbakkeresés” mindenki részéről.

Az óvónő szerint az iskolák és óvodák jelenlegi helyzete senkinek nem jó. A pedagógus hangsúlyozta: szakemberként számára a legelszomorítóbb az, hogy szerinte „generációkat tesznek tönkre”. „Visszafordíthatatlanok ugyanis azok a károk, amelyeket a társas közegben történő együttlét, tapasztalatszerzés, tanulás hiányában szenvednek el az iskolások, de legfőképp az óvodás korú gyerekek” – összegzett.

Így zajlik az online ovi

Arra is kíváncsiak voltunk, hogyan készülnek a pedagógusok az óvodások esetében az online oktatásra, mi az, ami megvalósítható ebben a formában? Erről szintén egy névtelenséget kérő óvónő adott információkat. Mint elmondta: a csoportjuk számára Google Classroom-ot hoztak létre, ahová naponta töltenek fel feladatokat, anyagokat. Ezeket a jelenléti oktatás során is alkalmazott tematika követése szerint teszik, például az őszi témák feldolgozása elkezdődött az óvodában és folytatódik online formában is.

A napi anyagok között vannak olyanok, amelyeket a gyermek önállóan is elvégezhet, ilyenek a videók megtekintése, kirakósok megoldása, de több esetben felnőtt segítő bevonására is szükség van. A nyilatkozó pedagógus hetente egy alkalommal kér online bejelentkezést a csoport tagjaitól. Ezt azért is tartja fontosnak, hogy a gyermekek lássák, hallják egymást és a pedagógusokat. Ez fontos kapaszkodót jelent a gyerekek számára – emelte ki. A foglalkozások során vannak kreatív feladatok, ami otthon egy kevés közös előkészületet igényel a szülőkkel, nagyobb segítőkkel, ezen kívül elhangzanak mesék, történetek és közös énekléssel záródnak.

A felkészüléssel kapcsolatosan az óvónő kiemelte: ugyanolyan alapossággal kell eljárni, mint a jelenléti oktatásban, ráadásul mindent az online felülethez kell szabni. Ez pedig plusz kihívásokat is jelent számára, ugyanakkor fontosnak tartja a folytonosságot, bár hozzáteszi, nem minden szülő tudja megoldani a jelenlétet, ezért általában egy késő délutáni időpontban megismétlik a délelőtti foglalkozásokat.

Sok pedagógus szívesen használja a Padlet-et, abba minden anyag egy helyre kerül, valamint ott vannak a puzzle-készítő, memória kártyát létrehozó oldalak is – emelte ki egy másik óvodapedagógus. Mint elmondta: a heti témához, ami lenne akkor is, ha járnának oviba, keresnek olyan anyagokat, amelyek megfelelnek a témának, valamint a gyerekek korosztályának és olyanokat, amelyeket otthon is elkészíthetnek, megoldhatnak. „Igyekszünk minden tapasztalati területhez ajánlani tevékenységeket. Sokszor a kiválasztott anyagot át kell szerkesztenünk, kivágnunk, beillesztenünk, összeillesztenünk” – részletezte.

Egy másik óvónő így számolt be az online oktatásról: „Nem tudok érdemben válaszolni, mert a mi csoportunkban sok szülő ellenzi a képernyő használatát a gyerekeik számára. Így mi a Padlet alkalmazást használva küldtünk minden héten egy tervezett témával kapcsolatban feladatokat, mesét, éneket, színezőt, barkácsolási ötleteket stb. az erre a célra létesített zárt közösségi média-csoportba”. Hozzátette: ezen kívül heti két alkalommal bejelentkeztek Zoom-alkalmazáson keresztül és a gyerekeknek mesét mondtak, beszélgettek velük, találós kérdéseket fejtettek meg, mondókáztak, báboztak, rajzoltak együtt. „Igyekeztünk érdekessé varázsolni számukra azt a 15-30 percet” – emelte ki a pedagógus.

Mit csinál a személyzet?

Felvetődik a kérdés, mi történik azokkal az alkalmazottakkal, akik nem vesznek részt az oktatásban. A kérdésre a megkeresett intézményvezetők elmondták: nem kaptak erre vonatkozóan semmiféle ajánlást, útmutatást, vagy előírást sem a tanfelügyelőségről, sem a minisztériumtól. Így házon belül, önállóan próbálták kezelni ezt a helyzetet. Többféle megoldás született, az alapvető elv az volt, hogy találjanak hasznos elfoglaltságot a személyzet számára.

Az elmúlt héten kezdődött időszakban például a konyhai személyzet befőzési feladatokat kapott, savanyúságokat, kompótokat tettek el, amelyeket a későbbiekben hasznosítani fognak a gyermekek étkeztetése során. A dadák, takarítók a legtöbb helyen a jelenléti oktatás nélküli időszakban megszervezett általános takarításban, fertőtlenítésben vettek részt – hangzott el. Ebben az időszakban tudták megszervezni az esetleges karbantartásokat az udvarokon és az épületeken belül is.

Tanfelügyelő: későn hozták meg a rendelkezést

Márton Adél, a Hargita Megyei Tanfelügyelőség óvodai oktatásért felelős tanfelügyelője a Maszol érdeklődésére elmondta: azokkal a szakmai véleményekkel ért egyet, amelyek arra figyelmeztetnek, hogy nem releváns az oltottsági mutatókhoz kötni a gyerekek intézményekbe való visszatérését.

A szakember ugyanakkor csodálkozásának adott hangot, miután a tanévkezdéskor a kormányzati szándék az volt, hogy az óvodákban nem fog szünetelni az oktatás akkor sem, ha emelkednek a járványtani mutatók. Ehhez képest az őszi tanítási szünet hosszát megduplázták, majd az utolsó pillanatban hozták meg a rendelkezést a visszatérés lehetőségével kapcsolatosan.

A tanfelügyelő szerint éppen az okozott problémát, hogy nem készültek fel az intézmények arra, hogy az oltási arányhoz fogják kötni a visszatérést az intézményekbe. A kéthetes vakáció idején ugyanis lett volna felkészíteni erre a személyzetet és változtatni az oltottsági arányon.

Az átoltottsági mutatóval kapcsolatosan Márton Adél kifejtette: biztosan nem fognak a számok egyik napról a másikra számottevően javulni, ugyanakkor úgy gondolja, az elvárás miatt lesznek olyan pedagógusok, akik most hozzák meg döntésüket az oltakozással kapcsolatosan. Ők egyértelműen közösségi célért határozzák el magukat, tette hozzá.

A szakember véleménye szerint az sem elfogadható, hogy kizárólag a védőoltás általi védettséget vették figyelembe, a természetes úton szerzettet pedig nem, holott számos alkalmazott átesett korábban a fertőzésen. Az intézményeknek mindemellett nincsenek eszközeik az oltási hajlandóság növelésére, az igazgatók többsége ismeretterjesztéssel, felvilágosítással mutatta be az oltás felvételének hasznosságát az alkalmazottaknak. Mindezt meghívott szakemberek bevonásával tették meg – emelte ki Márton Adél.

Az óvodások online foglalkoztatásával kapcsolatosan a tanfelügyelő úgy fogalmazott, hogy esetükben rendkívül fontos volna az, hogy közösségben, csoporttársaik és az óvónők társaságában legyenek. Az oktatás az előző tanévben megszokott online felületekre helyeződik át, a már korábban bejáratott módokon. Márton Adél hangsúlyozta, hogy az óvodások és az elemi iskolai osztályok esetében az online oktatási forma egyáltalán nem hatékony, a jelenléti oktatás esetükben semmivel sem pótolható.

Nem vették figyelembe a szülők helyzetét

A Magyar Szülők Szövetsége közösségi oldalán tette közzé a Szülői Szervezetek Országos Föderációjának (EDUPART) a tanügyminiszternek címzett átiratát, melyhez a magyar szervezet is csatlakozott. Mint kifejtették, az intézkedés, amelyben a tanintézmények nyitását az alkalmazottak 60 százalékos átoltottságához kötik, „logikátlan, diszkriminatív és egyúttal veszélyes” minden, a tanügyben résztvevő fél tekintetében (pedagógus, diák, szülő).

„Sem a járvány, sem az oktatás szempontjából nem állja helyét, egyértelműen látszik a kaotikus, kapkodó és minden szakmai, konzultatív kommunikációt mellőző magatartása egyrészt a miniszternek, másrészt az államelnöknek! A szülői szervezetek országos szinten egyhangúlag tiltakoznak ezen magatartás ellen” – emelték ki a Magyar Szülők Szövetségének képviselői.

A Maszol által megkérdezett szülők többségének nehézséget jelent az otthon maradt óvodás gyermekekről való gondoskodás. A szerencsésebbek a nagyszülők, vagy más rokon segítségét veszik igénybe, velük töltik a gyerekek napközben azt az időt, amíg a szülők dolgoznak. Vannak, akik átszervezték a munkarendjüket, hogy felváltva lehessenek otthon a kicsikkel, de olyan is akad, aki fizetett gyermekfelügyeleti szabadságot, vagy külső segítséget vesz igénybe.

Arra is találtunk példát, hogy a szülők otthon dolgoznak, ez esetben sem könnyű azonban összehangolni a munkavégzést a gyermek megfelelő ellátásával – fogalmaztak az érintettek. A Maszol által megszólított szülők nagyobb hányada ugyanakkor nem vesz részt az online foglalkozásokon gyermekével. Mint fogalmaztak: nem szeretnék, ha újabb képernyő előtti időt kapna a gyermek ezáltal. Helyette inkább szorgalmaznak családi szabadidős tevékenységeket, vagy járnak különböző sport-edzésekre a kicsikkel.

(Borítókép: Kiss Dániel/MTI)