A Bihar megyei törvényszék összesen 858 rendbeli csúszópénz elfogadásával vádolta meg Szalacs község korábbi polgármesterét, Porsztner Saroltát, azonban a táblabíróság pénteki döntésével felmentette mind az elöljárót, mind a vádiratban tettestársként szereplő Sándor József Endrét is, a polgármesteri hivatal volt könyvelőjét. A vád szerint a polgármester a hivatali alkalmazottaktól öt éven át havonta kapott „részesedést” abból a jutalékból, amit az ő kezdeményezésére megszavazott nekik a helyi tanács. A hálapénz összegyűjtésével a könyvelő foglalkozott.

A Bihar megyei törvényszék melletti ügyészség még 2017-ben indított bűnvádi eljárást a Szalacs község élén 2004 és 2012 között polgármesterként tevékenykedő Porsztner Sarolta és a polgármesteri hivatal korábbi főkönyvelője, Sándor József Endre ellen. Kettejüket azzal vádolták, hogy 2006 tavasza és 2011. ősz között minden hónapban 10 százalékos „részesedést” vettek el az intézmény alkalmazottjaitól azokból a jutalékokból, amiket az akkori törvényi előírásoknak megfelelően megszavazhatott számukra a helyi tanács. Abban az időszakban 700 és 1000 lej közötti volt az alkalmazottak fizetése, a közigazgatási törvény szerint pedig legfeljebb 35 százalékos jutalékra voltak jogosultak, emlékeztet az ügyet részletesen bemutató írásában az Adevărul.

A vádirat szerint 2006 tavaszán a polgármester összehívta az önkormányzat alkalmazottait, és felajánlotta, hogy „foglalkozik a projekttel”, amennyiben neki is juttatnak majd a fizetés-kiegészítésként járó jutalékból. Az egyezség szerint valamennyi alkalmazott a jutalékának 10 százalékát „kellett leadnia”, amit 25-30 lejt jelentett fejenként, a pénzt pedig rendszeresen a polgármesteri hivatal könyvelője gyűjtötte össze és adta át a polgármesternek.

Idő közben az Állami Számvevőszék törvényellenesnek ítélte a tanácsi határozatot, amely alapján folyósították a jutalékokat, és arra kötelezte az alkalmazottakat, hogy fizessék vissza a jogtalanul felvett fizetéskiegészítések összegét. Erre azonban végül azért nem került sor, mert törvénymódosítás révén általános visszafizetési amnesztiában részesültek a közalkalmazottak. 

A megyei ügyészség szerint öt esztendőn keresztül összesen mintegy 25 ezer lejt gyűjtöttek be jogtalanul az alkalmazottaktól, és a nyomozók számításai szerint a polgármester 858 esetben fogadott el hálapénzt a hivatalnokoktól.

A tanúvallomások alapján egyértelműnek tűnt a folytatólagosan elkövetett hálapénz elfogadása és csúszópénz átadására való felbujtás. Mire azonban a törvényszéken tárgyalásra került a sor, mind a főkönyvelő, mind a tanúk megváltoztatták vallomásukat.

A Bihoreanul hetilap összefoglalója szerint a bírósági szakaszban az alkalmazottak már azt állították, senki sem kérte őket arra, hogy hálapénzt fizessenek a polgármesternek, csak „egymástól hallották”, hogy gyűjtik a pénzt, mivelhogy abban az időben annyira kevés volt a polgármesteri fizetés, hogy néha még az alkalmazottak is többet kerestek, mint a község elöljárója. A főkönyvelő is azt vallotta utólag a Bihoreanul szerint, hogy nem emlékszik már az alkalmazottakkal megtartott találkozóra, és hogy vele személyesen a polgármester soha nem beszélt arról, hogy vegyen el pénzt a hivatalnokoktól a megítélt jutalékokért cserébe.

A törvényszék a megváltoztatott vallomások alapján első fokon felmentette mind Porsztner Sarolta volt polgármestert, mind pedig a könyvelőt. Az ítélet ellen pedig mind a fel-, mind pedig az alepres fellebbezést nyújtott be, az ügy a Bihar megyei ítélőtáblán folytatódott. A táblabíróság a rendelkezésre álló vallomások és bizonyítékok tekintetében megerősítette a törvényszék korábbi álláspontját és végleges ítéletben felmentette a két vádlottat. Az ítélet magyarázatában azt írják, bár a polgármester és a könyvelő eljárása immorális és méltatlan egy közösség vezetőjéhez, amelynek jó példával kell elöl járnia, az ügy nem tekintendő folytatólagosan elkövetett korrupciónak, mivelhogy a polgármester nem kérte, az alkalmazottakat pedig senki sem kötelezte arra, hogy pénzt adjanak az elöljárónak.