Ilie Bolojan csütörtökön tájékoztatni fogja az alkotmánybíróságot a bírák és ügyészek nyugdíjazásával kapcsolatos döntés további halasztásának következményeiről.

A miniszterelnök szerdai sajtótájékoztatóján elmagyarázta: jelentős a kockázata annak, hogy Románia elesik az uniós helyreállítási források egy részétől, ha az alkotmánybíróság – többszöri halasztás után – ismét elnapolja a legfelsőbb bíróság beadványának megvitatását, számol be az Agerpres hírügynökség.

Bolojan szerint az uniós helyreállítási pénzek mielőbbi lehívása azért is létfontosságú, hogy az állam késedelem nélkül ki tudja fizetni a kivitelezőket, és fenn tudja tartani a munkálatok megfelelő ütemét, lehetővé téve a további kifizetési kérelmek benyújtását és az országos helyreállítási tervben (PNRR) előirányozott beruházások befejezését az augusztusi határidőig.

A kormányfő emlékeztetett arra is, hogy a helyreállítási források folyósításának feltétele a vállalt mérföldkövek teljesítése. Ezek közül az egyik, a 215-ös mérföldkő, a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvény módosítására vonatkozik. Mivel ez a célkitűzés nem teljesült, az Európai Bizottság jelenleg közel 230 millió eurót tart vissza.

Mint megírtuk, az alkotmánybíróság január 16-án immár negyedszer halasztotta el a bírák szolgálati nyugdíjáról szóló törvény alkotmányossági kifogásainak elbírálását, az új határidőt február 11-re tűzték ki. A döntést azzal indokolták, hogy további időre van szükség az ügyben felmerült kérdések, valamint a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék által benyújtott jelentés tanulmányozásához.

Kapcsolódó

Rendre tanítanák az alkotmánybírákat

Megszüntetnék az alkotmánybírók bojkottját: pénzbírság és visszahívás is jöhet az indokolatlan hiányzásokért. 

Döntésképtelenek Alkotmánybíróság bírói nyugdíjak tervezet Raluca Turcan

A szakértői vizsgálat szerint a bíróságok és bírósági ügyészségeken dolgozó bírák és ügyészek szolgálati nyugdíja 36 százalékkal, a törvényszéki kollégáiké 35 százalékkal, az ítélőtáblák és ítélőtáblai ügyészségek bíráié és ügyészeié 33 százalékkal, a legfelsőbb bíróság bíráié és ügyészeié pedig 51 százalékkal lesz alacsonyabb a járulékalapú nyugdíjnál. Ez a forgatókönyv azokra a bírákra és ügyészekre vonatkozik, akik a vitatott törvény hatályba lépése után kezdik el szolgálatukat, és 42 éves szakmai pályafutás után mennek nyugdíjba; a számítás alapját a szolgálati nyugdíj jelenlegi értéke képezi – mutatott rá a testület.

Mint ismeretes, a kormány december elején vállalt felelősséget a parlamentben a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó új törvénytervezetért. E szerint a nyugdíjkorhatár a korábbi 10 év helyett 15 éves átmeneti időszak alatt fokozatosan a jelenlegi 48 évről 65 évre nő. A jogszabályjavaslat azt is előírja, hogy a bírák és ügyészek nyugdíja nem haladhatja meg az utolsó nettó fizetésük 70 százalékát. A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) negatívan véleményezte a tervezetet. Az igazságszolgáltatási rendszer képviselői azt kérték, hogy a nyugdíjuk közelítse meg az utolsó fizetésük nettó összegét, a kormányfő azonban ragaszkodott ahhoz, hogy a nyugdíj ne haladja meg az utolsó nettó fizetés 70 százalékát.