Hétfőre halasztotta az alkotmánybíróság a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó új törvénytervezettel kapcsolatos beadvány megvitatását – értesült vasárnap hivatalos forrásokból az Agerpres.

A testület már másodszor halasztotta el a legfelsőbb bíróság beadványának megvitatását.

Az alkotmánybíróság vasárnapi ülése 13 órakor kezdődött. Egyórás vita után szünetet tartottak, azonban az Agerpres forrásai szerint az ülést ezt követően határozatképtelenség miatt már nem tudták folytatni.

A kormány december elején vállalt felelősséget a parlamentben a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetért. Eszerint a nyugdíjkorhatár a korábbi 10 év helyett egy 15 éves átmeneti időszak alatt fokozatosan a jelenlegi 48 évről 65 évre emelkedik. A jogszabályjavaslat azt is előírja, hogy a bírák és ügyészek nyugdíja nem haladhatja meg az utolsó nettó fizetésük 70 százalékát.

A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) negatívan véleményezte a tervezetet. Az igazságszolgáltatási rendszer képviselői azt kérték, hogy a nyugdíjuk közelítse meg az utolsó fizetésük nettó összegét, a kormányfő azonban ragaszkodott ahhoz, hogy a nyugdíj ne haladja meg az utolsó nettó fizetés 70 százalékát.

A bírák és ügyészek nyugdíjazási feltételeit szabályozó törvénytervezet előző változatát október 20-án arra hivatkozva utasította el az alkotmánybíróság, hogy a kormány a CSM – amúgy konzultatív jellegű – véleményezése nélkül terjesztette be a jogszabályjavaslatot a parlamentbe.

A legfelsőbb bíróság tagjai december elején egyhangúlag úgy döntöttek, hogy megtámadják az alkotmánybíróságon a jogszabályjavaslatot.

Kapcsolódó

Az alkotmánybíróság vasárnap dönt a bírák nyugdíjazásáról szóló törvényről

Az alkotmánybíróság vasárnap dönt arról a törvényről, amelyet a Bolojan-kormány felelősségvállalással fogadott el a parlamentben.

igazságszolgáltatás bírák bírói nyugdíjak Alkotmánybíróság

A legfelsőbb bíróság szóvivője, Victor Alistar akkor közölte: a jogszabályjavaslat formai és tartalmi szempontból is alkotmányellenes. Formai szempontból azért, mert a kormány megalapozatlanul sürgette az országos helyreállítási terv (PNRR) 215-ös mérföldkövére hivatkozva a tervezet elfogadását. A mérföldkő teljesítéséhez ugyanis nincs szükség a bírák és ügyészek nyugdíjazási feltételeinek módosítására, mivel ez korábban már megtörtént – magyarázta Alistar. Emellett a bíróság szerint a törvény homályos, nem létező vagy meghatározatlan jogi fogalmakat használ, ami sérti a jogbiztonságot – tette hozzá.

A szóvivő szerint a tervezet tartalmi szempontból azért is alkotmányellenes, mert hirtelen és megfelelő átmenet nélkül emelné meg a nyugdíjkorhatárt a szolgálatban lévő bírák és ügyészek mintegy kétharmadánál, ami súlyos jogbizonytalanságot okoz. Emellett a jogszabályjavaslat diszkriminatív is, mivel a bírákat és ügyészeket hátrányosabban kezeli, mint más különnyugdíjas kategóriákat, amelyek esetében a nyugdíj meghaladja a legutolsó nettó fizetés 80 százalékát – részletezte Alistar.

Később a legfelsőbb bíróság közleményt is kiadott, amelyben azt állítja: a kormány tervezete gyakorlatilag megszünteti a bírák és ügyészek különnyugdíját, sérti az igazságszolgáltatás függetlenségét, és ellentétes az alkotmánybíróság, az Európai Unió Bírósága és az Emberi Jogok Európai Bírósága korábbi döntéseivel. A legfelsőbb bíróság azt is kifogásolja, hogy a tervezethez nem készült hatástanulmány, az indoklás nem valós gazdasági adatokon alapul, miközben az állam évente sokkal többet költ más különnyugdíjas kategóriákra, mint a bírák és ügyészek nyugdíjára.