Megint halasztott az alkotmánybíróság. A testület pénteken, három halasztást követően sem tudott döntést hozni a bírák nyugdíjáról szóló törvény ügyében, a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék (ÎCCJ) alkotmányossági kifogása nyomán. A politikai elemző az PSD-t sejti az újabb halasztás mögött, mivel a szociáldemokraták emberének tartott Lia Savonea, a Legfelsőbb Bíróság elnöke csütörtökön nyújtott be az alkotmánybíróságra egy hosszabb tanulmányozást igénylő dokumentumot.

A alkotmánybírák az ülés megkezdése után mindössze fél órával úgy határoztak, hogy elhalasztják a döntést. A következő ülést február 11-re tűzték ki. Ezúttal a testület mind a kilenc bírája jelen volt az ülésen, így az a négy - a PSD által jelölt - bíró is, akik bojkottálták az előző két ülést. A határozat indoklása szerint az alkotmánybírák a Legfelsőbb Bíróság által csütörtökön benyújtott hatástanumány tanulmányozása miatt halasztottak.

Toni Neacşu, a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) volt tagja Facebook bejegyzésében megjegyezte: ez a halasztás már nem fog felháborodási hullámokat kelteni és politikai vádakat kiváltani, mivel a  döntést nem csupán négy bíró, hanem az alkotmánybíróság tagjainak többsége hozta. Mint írta, a halasztás indokai nem annyira a Nyugdíjpénztár vagy a Kormány által benyújtott szakértői vélemények és adatok tanulmányozására irányulnak, hanem arra, hogy ezek az adatok milyen hatással vannak a törvény alkotmányellenes voltára. „A jogszabály nem a bírák szolgálati nyugdíjának racionalizálását eredményezi, hanem annak jövőbeni megszüntetését” – emlékeztet Toni Neacşu, aki szerinte ez a lépés alkotmányellenes lenne. 

Cristian Hrițuc politikai elemző a halasztással kapcsolatban arra emlékeztetett, hogy a PSD által jelölt négy alkotmánybíró korábban szakértői vizsgálatot kér, s ezzel megbénította az alkotmánybíróság decemberi ülését. Arra hívja fel a figyelmet, hogy ezúttal Lia Savonea, a Legfelsőbb Bíróság elnöke csak egy nappal a határidő előtt továbbította a várt szakvéleményt. Ez utóbbi dokumentum tanulmányozása végett halasztott pénteken a CCR. Savoneát több elemző is a szociáldemokraták emberének tartja. „Ez természetesen csupán egyszerű véletlen. A PSD reformot akar, de mindig szüksége van még egy további tanulmányra” – fogalmazott Facebook nejegyzésében Hrițuc. 

Kapcsolódó

Egy PSD-s exminiszter is megelégelte azt, amit az alkotmánybíróság művel

A Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselője, Adrian Câciu szerint a kormánynak haladéktalanul fel kellene kérnie az alkotmánybíróságot, hogy a tervezettnél korábban, a lehető leggyorsabban döntsön a bírák és ügyészek nyugdíjazásáról szóló jogszabály ügyében.  

bírói nyugdíjak Alkotmánybíróság speciális nyugdíj különnyugdíj

A korábbi 2025. december 29-re kitűzött határidőn nem volt meg a határozatképes kvórum, mivel négyen – Cristian Deliorga, Gheorghe Stan, Bogdan Licu és Mihai Busuioc – hiányoztak, miután az előző ülésen egy szünet közben elhagyták az ülést. Ezt követően a bojkottálók azzal indokolták a történteket, hogy egyikük a döntés elhalasztását kérte, amelyhez a másik három is csatlakozott. A halasztást részben azért kérték, mert úgy vélték, hogy a kormánynak nyilvánosan tisztáznia kellene: az új tervezet nem módosítja, hanem valójában megszünteti a bírák és ügyészek különnyugdíját, amit az alkotmánybíróság korábbi joggyakorlata megerősített. 

Ugyancsak pénteken várható döntés a Bukaresti Fellebbviteli Bíróságon az alkotmánybíróság két bírája, Dacian Dragoş és Mihai Busuioc elleni kifogás ügyében. Mint megírtuk, a legfelsőbb bíróság csütörtökön az alkotmánybírósághoz továbbította egy okleveles könyvvizsgáló által készített „független szakértői jelentés” következtetéseit, amelyek megerősítik, hogy a Bolojan-kormány törvénytervezetének alkalmazásával a bírák és ügyészek szolgálati nyugdíja alacsonyabb lesz, mint a járulékalapú nyugdíj.

Miről szól a törvénytervezet? 

A szakértői vizsgálat szerint a bíróságok és bírósági ügyészségeken dolgozó bírák és ügyészek szolgálati nyugdíja 36 százalékkal, a törvényszéki kollégáiké 35 százalékkal, az ítélőtáblák és ítélőtáblai ügyészségek bíráié és ügyészeié 33 százalékkal, a legfelsőbb bíróság bíráié és ügyészeié pedig 51 százalékkal lesz alacsonyabb a járulékalapú nyugdíjnál. Ez a forgatókönyv azokra a bírákra és ügyészekre vonatkozik, akik a vitatott törvény hatályba lépése után kezdik el szolgálatukat, és 42 éves szakmai pályafutás után mennek nyugdíjba; a számítás alapját a szolgálati nyugdíj jelenlegi értéke képezi – mutatott rá a testület.

Mint ismeretes, a kormány december elején vállalt felelősséget a parlamentben a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó új törvénytervezetért. E szerint a nyugdíjkorhatár a korábbi 10 év helyett 15 éves átmeneti időszak alatt fokozatosan a jelenlegi 48 évről 65 évre nő. A jogszabályjavaslat azt is előírja, hogy a bírák és ügyészek nyugdíja nem haladhatja meg az utolsó nettó fizetésük 70 százalékát. A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) negatívan véleményezte a tervezetet. Az igazságszolgáltatási rendszer képviselői azt kérték, hogy a nyugdíjuk közelítse meg az utolsó fizetésük nettó összegét, a kormányfő azonban ragaszkodott ahhoz, hogy a nyugdíj ne haladja meg az utolsó nettó fizetés 70 százalékát.