Megszüntetnék az alkotmánybírók bojkottját: pénzbírság és visszahívás is jöhet az indokolatlan hiányzásokért. 

A jövőben nem lenne többé lehetséges az alkotmánybíróság (CCR) munkájának bojkottálása: az indokolatlan távolmaradásokat pénzügyi szankciókkal büntetnék, az alkotmánybírókat pedig vissza is lehetne hívni, amennyiben összeférhetetlenség áll fenn, vagy ha három egymást követő plenáris ülésről igazolatlanul hiányoznak. Mindezt az a törvénymódosító javaslat írja elő, amelyet Raluca Turcan és Daniel Fenechiu liberális parlamenti képviselők nyújtottak be az alkotmánybíróság szervezéséről és működéséről szóló törvény módosítására.

A kezdeményezés hátterében az áll, hogy négy alkotmánybíró bojkottja miatt többször is elhalasztották annak a törvénynek az alkotmányossági vizsgálatát, amely a bírák nyugdíjkorhatárának emeléséről és szolgálati nyugdíjuk csökkentéséről szól.

„Ígéretemhez híven benyújtottuk a törvénymódosító javaslatot az alkotmánybíróság működésének átalakítására. A tervezet a parlamenti viták során tovább bővíthető. Ez egy első lépés ahhoz, hogy érdemben beszéljünk az alkotmánybíróság hitelességéről” – írta Raluca Turcan egy Facebook-bejegyzésben.

A liberális képviselő szerint a javaslat legfontosabb intézkedései a következők: az alkotmánybírók számára egyértelmű kötelezettséggé tennék a plenáris üléseken való részvételt, így a bojkott többé nem lenne opció; az indokolatlan hiányzásokért alkalmanként a bruttó illetmény 10 százalékát vonnák le, kivételt kizárólag egészségügyi ok, vis maior vagy előre nem látható esemény jelenthetne; továbbá az érintett alkotmánybírókat – attól függően, hogy ki nevezte ki őket – a parlament vagy Románia elnöke visszahívhatná, ha összeférhetetlenség áll fenn, ha legalább három egymást követő ülésről igazolatlanul hiányoznak, vagy ha több mint 90 napig nem képesek ellátni tisztségüket.

Raluca Turcan hangsúlyozta: „A javasolt intézkedések egyike sem sérti az alkotmánybírók függetlenségét vagy elmozdíthatatlanságát a mandátumuk ideje alatt.”

A politikus szerint az alkotmánybíróság az elmúlt években jelentős mértékben veszített hitelességéből az összeférhetetlenségi gyanúk, az indokolatlan halasztások, valamint – mint ahogyan az utóbbi hónapokban is tapasztalható – az ismétlődő hiányzások és fontos döntések bojkottálása miatt. Turcan ezzel összefüggésben a bírák szolgálati nyugdíjáról szóló törvény ügyében történt többszöri halasztásra utalt.

Kapcsolódó

Politikai motivációk az alkotmánybírósági halasztások mögött?

Ezúttal a halasztásra vonatkozó döntést nem csupán négy alkotmánybíró, hanem a taláros testület tagjainak többsége hozta. 

Döntésképtelenek Alkotmánybíróság bírói nyugdíjak nyugdíj

Véleménye szerint a jogszabály-tervezet mindössze minimális magatartási és felelősségi normákat vezetne be az egyik legfontosabb állami intézményben. „A román állampolgárok intézményekbe vetett bizalma szempontjából elengedhetetlen, hogy a politikai bojkott és az igazságszolgáltatás elodázásának stratégiája ne találjon többé otthonra Románia alkotmánybíróságán” – fogalmazott.

Mint megírtuk, az alkotmánybíróság január 16-án immár negyedszer halasztotta el a bírák szolgálati nyugdíjáról szóló törvény alkotmányossági kifogásainak elbírálását, az új határidőt február 11-re tűzték ki. A döntést azzal indokolták, hogy további időre van szükség az ügyben felmerült kérdések, valamint a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék által benyújtott jelentés tanulmányozásához.

A 2025. december 29-re kitűzött határnapon a plénum határozatképessége nem volt biztosítható, mivel négy alkotmánybíró – Cristian Deliorga, Gheorghe Stan, Bogdan Licu és Mihai Busuioc – nem jelent meg az ülésen, miután az azt megelőző napon egy szünet alatt elhagyták a tanácskozást. Mihai Busuioc és Dacian Dragoș alkotmánybírók felfüggesztését a Bukaresti Ítélőtáblánál is indítványozták.

A négy bíró később azzal indokolta távolmaradását, hogy egyikük kérte a döntés elhalasztását, amelyhez a többiek csatlakoztak. Indoklásuk szerint a kormánytól egy olyan hivatalos állásfoglalást szerettek volna, amely egyértelművé teszi: az érintett törvény nem szünteti meg teljesen ezt a jogosultságot, hanem csak egyes elemeit módosítja.