Az ügyvivő miniszterelnök, Ilie Bolojan szerint a Szociáldemokrata Párt (PSD) azt szerette volna elérni, hogy a Nemzeti Liberális Párt (PNL) alárendelt párttá váljon, ugyanakkor a liberálisoknak nincs „vazalluspárti” mentalitásuk.

Bolojan úgy véli, a választók nem „másolatokat” akarnak támogatni, hanem olyan politikusokat, akik értékeket és jellemet képviselnek. Hangsúlyozta: sokkal előnyösebb ellenzékben maradni, mint egy olyan kormányzás részese lenni, amely nem oldja meg az emberek valódi problémáit, számol be az Agerpres hírügynökség.

„Jobb ellenzékben maradni és újra kapcsolatot teremteni az emberekkel. A pártnak újjá kell épülnie, hogy amikor ismét kormányra kerül, emelt fővel állhasson a választók elé, visszaszerezve bizalmukat, és hiteles alternatívát kínálva Románia modernizálására” – fogalmazott a B1 TV-nek adott interjúban az ügyvivő miniszterelnök.
A politikus szerint a PSD számos tagja olyan környezetből érkezik, ahol „kiskirályságokhoz” szoktak hozzá, ezért feudális szemléletet képviselnek. „Nekik nincs szükségük partnerekre, csak vazallusokra” – jelentette ki. Hozzátette: egy civilizált és tiszteletteljes politikai kultúrában a kölcsönös tisztelet és bizalom elengedhetetlen.

Bolojan hangsúlyozta, hogy a PNL tanult korábbi hibáiból, és a liberális politikusok többsége felismerte: a méltóságteljes kiállás alapvető feltétele annak, hogy a választók tiszteljék és megbízzanak bennük.
Szerinte a PSD egyik politikai számítása az volt, hogy a reformok és a pazarlás visszaszorításának akadályozása mellett a PNL-t is alárendelt szerepbe kényszerítse. „Korábban ez bizonyos időszakokban megtörtént, de a PNL levonta a tanulságokat” – mondta.
Az ügyvivő miniszterelnök szerint a PNL és az USR felismerte, hogy együttműködésük révén parlamenti ellensúlyt képezhetnek a PSD-vel szemben.

Az előrehozott választásokat ugyanakkor jelenleg nem tartja valószínűnek, bár kijelentette: a PNL nem félne egy ilyen forgatókönyvtől sem.

SAFE-program: Bolojan szerint minden átláthatóan zajlott

Ilie Bolojan szerdán arról is beszélt, hogy a SAFE-program lebonyolítása teljesen átlátható módon történt, és a folyamat nem mehetett volna át az illetékes intézmények ellenőrzésein, ha nem szabályosan zajlik.

A miniszterelnököt az aktuális kormányt érő kritikákról kérdezték, különösen azokról a vádakról, amelyek szerint a SAFE-program szerződései körül összeférhetetlenség merülhetett fel. A támadások célkeresztjébe került többek között Oana Gheorghiu miniszterelnök-helyettes is, akinek tiszteletbeli tanácsadója egy olyan német vállalatnak dolgozik, amely kapcsolatban áll a Rheinmetall csoporttal, és tanácsadói szerződést kapott a román kormánytól.

Bolojan visszautasította az összeférhetetlenségi vádakat, hangsúlyozva, hogy nem beszélhetünk érdekellentétről Oana Gheorghiu és a német vállalat szerződése kapcsán.

Gondok a moduláris reaktor-projekttel

Az ügyvivő kormányfő beszélt a doicești-i moduláris atomreaktorok ügyéről is, amelyet egy amerikai vállalattal együttműködésben indítottak el. Elmondása szerint a projekt komoly problémákkal küzd, és a „veszteséges kezelésért” a Nuclearelectrica vezetését tartja felelősnek.
Bolojan reagált az egykori energiaügyi miniszter, Bogdan Ivan bírálataira is, aki azzal vádolta őt, hogy veszélybe sodorja Románia energetikai partnerségét az Egyesült Államokkal a doicești-i kis moduláris reaktorok ügyében.

A miniszterelnök szerint az elmúlt években Románia úttörő szerepre törekedett ezen a területen egy amerikai céggel közösen, azonban a projekt jelenlegi helyzete súlyos kérdéseket vet fel.
Mint mondta, a Nuclearelectrica több mint 240 millió dollárt fordított a beruházásra, amelynek eredményeként jelenleg egy drágán megvásárolt telek, egy sok alkalmazottat foglalkoztató vállalat és egy megvalósíthatósági tanulmány áll rendelkezésre. A tanulmány szerint ugyanakkor a projekt tényleges megvalósításához további több milliárd eurós beruházásra lenne szükség, miközben az előállított villamos energia várható ára meghaladná a piaci árszintet, ami komoly kétségeket vet fel a beruházás megtérülésével kapcsolatban.

„Hiába jó egy szándék, ha rosszul valósítják meg, és végül csak rengeteg elköltött pénz és néhány dokumentum marad utána” – fogalmazott Bolojan.
A politikus hozzátette: az ügyben tájékoztatta az Egyesült Államok bukaresti nagykövetségét is, és ismét a Nuclearelectrica vezetését nevezte meg felelősként a projekt „káros kezeléséért”.