Felkészülten tekint az önkormányzatok költségcsökkentését célzó törvénytervezet elé Hargita Megye Tanácsa. A megyéket és a megyei jogú városokat a beruházások befagyasztásai érinthetik érzékenyen, míg az esetleges létszámleépítéssel járó intézkedések leginkább a kisvárosok, illetve a községek esetében jelenthetnek problémát. Minderről Bíró Barna Botonddal, Hargita Megye Tanácsának elnökével beszélgettünk.

Ez év elején átszervezéssel és 13 százalékos létszámcsökkentéssel reagált Hargita Megye Tanácsa a kormány megszorító intézkedéseire – osztotta meg beszélgetésünk kezdetén Bíró Barna Botond, amikor arról érdeklődtünk, hogyan érintheti a megyei tanács működését az önkormányzatok költségcsökkentését célzó törvénytervezet. Mint a politikus kifejtette, az év elején meghozott döntések nyomán sikerült a hatékonyságot is növelniük.

A politikus hangot adott azon véleményének, hogy a létszámleépítések főleg a kisvárosok és a községek esetében jelenthetnek problémát. „Azt a megyei tanácsot, amelyik ezért (a létszámleépítés miatt – szerk. megj.) siránkozik, azt én nem tudom komolyan venni. Nem azt mondom, hogyha leépítések lesznek és még el kell engednünk embereket, akkor ezt jó szívvel fogjuk megtenni, viszont amennyiben úgy érzékeljük, hogy ez az operativitás vagy az eredményesség kárára megy, akkor vannak lehetőségeink, hogy ezt megoldjuk” – mondta Bíró Barna Botond.

Érdeklődésünkre kifejtette: az alkalmazottak létszámát tekintve hasonló számokat tudnak felmutatni a környező megyékkel, ugyanakkor az, hogy Hargita megye a „legmagyarabb” megye, többletfeladatot is jelent számukra. Működnek kiemelkedő kulturális intézmények a megyei tanács fenntartásában, működtetnek kiadót és a megyében „utolsó mohikánként” megjelenő nyomtatott napilapot is.

Kiemelte mindemellett, hogy a megyei tanácsoknak, a megyei jogú városoknak és egyéb nagyvárosoknak „sokkal égetőbb” probléma a beruházások befagyasztása. Mint arról beszámolt: az elmúlt héten Bukarestben egyeztetett Cseke Attila fejlesztési miniszterrel, akit „magára hagytak” a koalíciós partnerek.

Várakozás és tehetetlenség

„Hiába dolgoz ki olyan módszereket, javaslatokat, ami alapján a fejlesztéseket folytatni lehetne, a Pénzügyminisztérium részéről folyamatosan nemleges választ kap. A döntéshozóknak meg kell érteniük, hogy a fejlesztések befagyasztásai milyen következményekkel járnak. Fel kell hívni a figyelmüket arra, hogy jelenleg költségvetési krízisről beszélünk, de hogyha a beruházásokat nem emelik ki ebből a kátyúból és nem indítják újra, akkor következik egy gazdasági válság, amit ezekkel a várakozásokkal és tehetetlenséggel okoznak, és mindez intézményi válságot is okoz” – mutatott rá Bíró Barna Botond.

Elmondta: Hargita megyében már most van olyan cég, amelynek 35-40 millió lejjel tartozik az Anghel Saligny programból a kormány. Az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében pedig „még kevesebb” kifizetés volt. „Nekünk pedig, akik megelőlegeztük a támogatást és a saját költségvetésünkből kifizettünk összegeket, novemberben legkésőbb, ha nem kapunk pénzt, zárolják a számláinkat. Ez azt jelenti, hogy 100 százalékos költségmegtakarítást fogunk eszközölni, mert nem tudunk fizetést adni a kollégáknak” – fejtette ki a politikus.

Hozzáfűzte: véleménye szerint a létszámleépítés nem jelent valódi megoldást, csupán „látszatintézkedés”, ugyanis a közigazgatás átszervezése, a bürokrácia csökkentése hozhat olyan eredményeket, amelyek a közösségek számára látható javulást hozhatnak.

A helyi közösségekre kell építeni

„A helyi önkormányzatok a közösségi életet szervezik meg, a közösségi fejlesztéseket viszik előre. Azon dolgoznak, hogy a helyi közösségek életkörülményei jobbak legyenek, a lehetőségeik folyamatosan bővüljenek. Hogyha egy ilyen intézményt mi térden lövünk, akkor annak a helyi közösség fogja indirekt módon megfizetni az árát. Szerintem nem szabad elengednünk azt a meggyőződésünket, hogy a szubszidiaritás elvét alkalmazzunk, és a helyi közösségek megerősítéséből építsünk egy erős országot” – nyomatékosította a megyei tanács elnöke.

Hozzátette: ha a helyreállítási alapból és az Anghel Saligny programból finanszírozást nyert projektek nem valósulnak meg 2028-ig, akkor a tervezett beruházások megvalósítása éveket késhet. Elölről kell kezdeni a teljes folyamatot a páyázatok leadásától, az elbíráláson át a finanszírozási szerződéskötésekig. Aktualizálni kell a műszaki terveket, újra kell indítani a kivitelezési-, közbeszerzési procedúrákat. Ezért a kormányzatnak mindent meg kell tennie, hogy megoldást találjon a megkezdett vagy kezdés előtt álló beruházások finanszírozására – fejtette ki,

„Ezeket a beruházásokat úgy kell kezelni, mint amik a közösséget gazdagítják. Esetünkben talán kivétel a megyeháza, ami a közösséget direkt módon nem érinti, viszont a megye, a megyei tanács vagyona. (…) Azzal, hogy fel fogjuk újítani, esztétikailag is hozzájárulunk Csíkszereda városképének a gazdagításához. Emellett pedig kevesebbet fogunk fizetni a villanyszámlára és a fűtésre a következő időszakban, a megspórolt pénzt pedig fel tudjuk használni a közösség javára. (…) Olyan fázisban vagyunk, hogy sokkal költségesebb lenne erről az útról visszafordulni, mint végigmenni rajta” – fogalmazott a politikus. Hozzáfűzte: azt is elfogadhatónak tartja, ha kinyúlik a kivitelezési időszak, ha lassabb ütemben is, de folytatják a munkát.

Zárásként Bíró Barna Botond kifejtette: véleménye szerint 2026 „sokkal nehezebb lesz”. Szeretnék lezárni a megkezdett beruházásokat, amelyekhez, ha nem tudják megkapni, illetve növelni a finanszírozási támogatást, akkor saját forrást kell tegyenek. „Máshonnan kell átcsoportosítsunk, ami azt jelenti, hogy augusztusig nagyon kevés dolog lesz, amit finanszírozni fog a megyei tanács a beruházásokat leszámítva” – mondta a megyei tanács elnöke.