Csaknem 27 millió lejt vár az Anghel Saligny programból Hargita Megye Tanácsa. Mint egy hétfőn szervezett sajtóbeszélgetésen Bíró Barna Botond, a megyei tanács elnöke kifejtette, ez az összeg mindenképpen szükséges lenne ahhoz, hogy év végéig megfelelően működhessen az intézmény, illetve folytatódhassanak a megkezdett beruházások. A politikus kitért az Országos Helyreállítási Alaphoz benyújtott pályázatok finanszírozására és a közigazgatási reformok hatásaira is.

Mint Bíró Barna Botond a hétfői sajtóbeszélgetésen kifejtette: Hargita Megye Tanácsa úgy építette fel költségvetését, hogy az Anghel Saligny program beruházásait „felpörgetve” megelőlegezik a beruházásokhoz szükséges kifizetéseket. A fejlesztési minisztérium által kifizetett összegekkel pedig tovább tudják görgetni a megkezdett munkákat.

Azonban a Fejlesztési Minisztérium jelenleg csaknem 27 millió lej kifizetésével adós a székelyföldi megyének. „Most kétszer annyi bajunk van, mint amennyi lenne akkor, hogyha nem előlegeztük volna meg, mert jelen pillanatban 26,9 millió, tehát durván 27 millió lejjel tartozik a Fejlesztési Minisztérium” – fogalmazott Bíró Barna Botond. Hozzátette: a „tartozást” nem a tárcavezető számlájára írja, egyszerűen az a helyzet, hogy a minisztériumnak elfogyott a pénze.

„A kormány annak ellenére, hogy Cseke Attila miniszter úr többször kérte, hogy a beruházásokra csoportosítsanak át pénzeket, ameddig ő nem küldte ki a törvény által a meghatározott átiratot, hogy nincs pénz, és le fogják állítani a munkátokat, addig gyakorlatilag a kormányon belül nem vették komolyan a segélykiáltásait” – emelte ki a megyei tanács elnöke. Hozzátette: Hargita Megye Tanácsát mindez arra késztette, hogy lelassítsa beruházásait, ugyanakkor e hét szerdáján alkalma lesz egyeztetni Cseke Attila fejlesztési miniszterrel Bukaresben.

Bíró Barna Botond kiemelte a Székelyudvarhely és Székelykeresztúr között felújított 137-es számú megyei út felújítását. Kihangsúlyozta: a finanszírozás bizonytalanságai ezen út használatát nem érinti, hiszen csaknem teljes mértékben elkészült, a lakosság megfelelően és hiánytalanul használni tudja. A politikus kitért még a Gyergyótölgyes és Gyergyóditró közötti út felújítására. Ez esetben a kivitelezőt a munka ütemének lassítására fogják kérni, ugyanakkor felvetődött az is, hogy ha a kivitelező meg tudja előlegezni a pénzt, akkor hagyják, hogy dolgozzon tovább.

Bíró Barna Botond kitért az Országos Helyreállítási Alapból (PNRR) finanszírozott ingatlanfelújítási projektek helyzetére is, amely magában foglalja a megyeháza, a homoródfürdői „6-os villa", a volt fogászati rendelő és a Vámszer Géza Népiskola épületét is. Ezzel kapcsolatosan elmondta: a pénzügyminisztérium az elmúlt napokban jóváhagyta a megyei tanács számára azt a 35 millió lejes hitelt, amelyet a PNRR-program keretében középületek felújításához szükséges önrészek fedezéséhez igényeltek.

A középületek felújításával kapcsolatosan a politikus megjegyezte, hogy ezek esetében is jelentősen megnövekedett a kivitelezés értéke. Ugyanakkor a megyei tanács elnöke „saját felelősségére” azt kérte a kivitelezőtől, hogy a megyeháza esetében folytassa a munkát, sőt, hétvégén is dolgozzanak. Ugyanakkor a népiskola felújítását nem tudták elkezdeni.

Bíznak a projektek folytatásában

„A munkálatok ütemezésével jól állunk. Saját felelősségre nem állítottam le a munkát. Le kellett volna állítani, viszont nem tudom azt megvárni, ameddig a memorandumokat elbírálják. Mert ha megvárom azt, akkor nagy a valószínűsége, hogy ez a nagy munkálat nem fog befejeződni augusztusig, és akkor vissza kéne fizetni az elnyert összeget is” – fejtette ki. Hozzátette, abban reménykedik, hogy a PNRR-s projektek tovább folytatódhatnak, és bízik abban, hogy akár átütemezéssel, akár lassítva a kormány talál arra a módot, hogy az érintett középületek hőenergetikai felújítását el tudják végezni.

Bíró Barna Botond kifejtette azt is, hogy a megkezdett 13 projekt, kettő kivételével abba a kategóriába esik, ami nem mehet tovább, vagy memorandumot igényel ahhoz, hogy tovább folytatódjon. Hozzáfűzte: négy projekt esetében építkezési engedély van, ebből három esetében kezdődne a munka. Ezeket mindenképpen szeretnék befejezni, ahogy az oktatási intézményeket érintő eszközbeszerzést is. Ez utóbbi azért is sürgős, mert év végéig be kell fejezniük, és keretében 220 iskolai struktúrát szerelnének fel bútorral, didaktikai eszközökkel.

A projektek megakadása, illetve a finanszírozási nehézségek lehetséges okai között Bíró Barna Botond megemlítette, hogy tavaly választási év volt, ugyanakkor véleménye szerint az sem segített, hogy váltás történt a megyei tanács élén. „Ez a váltás nem feltétlenül volt előnyös a munka hatékonyságát és gyorsaságát tekintve. Volt egy körülbelül nyolchónapos átmeneti időszak. Ezt én senkinek a számlájára nem írom, ezt hozta a rendszer átgondolatlansága” – mutatott rá a tanácselnök.

Jól halad a sürgősségi osztály építése

A nagyberuházások között megemlítette a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház sürgősségi részlegének építését, amelynek struktúrája már készen van és év végéig nagyot fog még haladni a kivitelező. Ugyanakkor a politikus elmondta, még nem tudja, hogy azokban a pályázatokban, amelyekkel kórházfejlesztéseket céloztak meg, várhatnak-e pozitív elbírálást. Példaként említette azt a 750 millió lej összeértékű pályázatot, ami új épületszárny építését tenné lehetővé. Ez esetben idén decemberig kell döntenie a kormánynak a finanszírozásról.

Bíró Barna Botond annak a véleményének is hangot adott, hogy amennyiben az RMDSZ nem lenne kormányzati pozícióban, akkor a beszélgetés elején említett hiányzó összegek jóval magasabbra is rúghatnának. Mindemellett a politikus megemlítette, hogy a megyei gyermekvédelmi intézményrendszer költségvetéséből hiányzik 16 millió lej. Az idén pedig nem tudja majd a megyei tanács azt vállalni, mint az elmúlt évben, hogy átvállalja a gyermekvédelem kiadásainak egy jelentős részét.

Nincs pénz a kasszában

„Megértjük, hogy az elmúlt két év kormányzati pazarlásának az egyik következménye az, hogy közteherviseléssel a helyi önkormányzatok is, mi is, és a társadalom minden rétege meg kell fizesse ezt a hibát, de azt már nem fogunk tudni elfogadni, és nem tudom megfinanszírozni, hogy a gyermekvédelem számára hiányzó, az év végéig szükséges pénzügyi keretet oda tegyük. Hogyha számokat akarjuk nézni, szeptember 11-én úgy áll a Hargita Megye Tanácsa, hogy van 22 millió lejre beérkezett számlája beruházásra, meg útépítésre, és van 1,3 millió lej a fejlesztés részen” – fogalmazott Bíró Barna Botond.

„Hiszek abban, hogy beruházásokat nem fognak teljesen leállítani, abban is, hogy ha valami el van kezdve, akkor azt valamikor be kell fejezni. Én magamtól semmit nem fogok leállítani, ameddig nem jön egy olyan törvényerejű döntés, ami biztonságot ad, és ami megtiltja, hogy folytassuk. Azért mondom ezt, mert olyan helyzetben vagyunk, mint minden önkormányzat, hogy a kivitelezési szerződéseket mi kötöttük a kivitelezőkkel, ezért bennünket terhel ennek minden szerződésből adódó felelőssége. Amíg ez így van, addig én nem tudok felbontani semmilyen olyan kivitelezési szerződést, amire nekem nincs egy olyan jogszabályom, ami biztonságot adna, hogy a kivitelezés meghiúsulása és a szerződéses vállalások meghiúsulásából adódó pénzügyi következményeket ne nekünk kelljen vállalni” – fejtette ki a politikus.

Nem mindig jelent megtakarítást a leépítés

Bíró Barna Botond kitért a helyi közigazgatásban esetlegesen életbe lépő létszámcsökkentésről is. Véleménye szerint ezzel párhuzamosan a bürokratikus feladatokat is csökkenteni kell, ellenkező esetben fennáll annak a veszélye, hogy a községek és a kisvárosok nem fogják tudni megfelelő minőségben kiszolgálni a közösségüket. Kitért arra is, hogy nagy arányú létszámleépítéssel nemhogy spórolna a kormányzat, hanem plusz kiadásokat generál azzal, hogy az addig elvégzett hivatali tevékenységek egy részét „a piacon” lesz kénytelen elvégeztetni.

„Ha nincs neki megfelelő szakember, személyzet, de a törvény által ráruházott felelősségek megvannak, ha nem végeznek el bizonyos dolgokat, akkor számonkérhető, és meg fogják vásárolni a piacról, ott pedig drágább. Ezeket nagyon komolyan szükséges elemezni, mielőtt hoznak egy döntést. Szükség van az önkormányzati rendszerben frissítésre, átgondolásra, újraszervezésre. De nem lehet úgy megvalósítani, hogy 40 százalékát elküldjék a munkatársaknak. Egy átszervezés, egy frissítés az mindig úgy kezdődik, hogy egy analízist készítünk, felmérjük, hogy mi van, és megnézzük, hogy oda, ahol el szeretnénk jutni, és ott, ahol vagyunk, aközött az utat hogyan lehet úgy kiépíteni, hogy az minél hatékonyabb legyen, és ár-érték arányban minél állampolgár-barátibb” – fejtette ki a megyei tanács elnöke.