Bepereli az örököst a Szilágy Megyei Tanács a Wesselényi-kastély eladása miatt
Dokumentumokkal tudja bizonyítani a Szilágy Megyei Tanács, hogy a zsibói Wesselényi-kastély örököse jogtalanul adta el egy kolozsvári cégnek az ingatlant – nyilatkozta a Maszolnak a testület alelnöke, Szilágyi Róbert. A megyei önkormányzat emiatt bepereli Janicskó Andrást. Az örökös áll elébe a pernek, mert ügyvédei szerint törvényesen járt el.
A Szilágy Megyei Tanács alelnöke, Szilágyi Róbert csütörtökön portálunknak nyilatkozva cáfolta a zsibói Wesselényi-kastély örökösének azt az állítását, miszerint a megyei önkormányzat kifutott a törvényes határidőből az elővásárlási jog érvényesítésével, ezért ő törvényesen adta el az ingatlant a kolozsvári Micro Vision Consult Kft.-nek. A politikus dokumentumokkal támasztotta alá a kijelentéseit.
Szilágyi Róbert emlékeztetett: mivel a Wesselényi-kastély műemlék épület, eladásakor a törvény elővásárlási jogot biztosít az állam intézményeinek: sorrendben a Kulturális Minisztériumnak, a Szilágy Megyei Tanácsnak és a Zsibói Polgármesteri Hivatalnak. Ha a minisztérium nem kíván élni az elővásárlási jogával, ez a jog automatikusan a helyhatóságokat, jelen esetben a megyei önkormányzatot és a polgármesteri hivatalt illeti meg. Utóbbiaknak 15 napon belül kell értesíteniük az eladót a vásárlási szándékukról. A 15 napot attól az időponttól számítják, amikor a megyei önkormányzat értesül arról, hogy a minisztérium nem kíván élni az elővásárlási jogával – ismertette az alelnök a műemlék épületek eladására vonatkozó jogszabály előírásait.
Mint ismert, a Wesselényi-kastélyra az Artmark Historical Estate aukciós ház kereste a vásárlókat, az örökös megbízásából. Szilágyi Róbert elmondta, a bukaresti cég március 17-én értesítette a megyei tanácsot arról, hogy eladó a kastély, és az elővásárlási jog az önkormányzatot illeti meg. Ezzel cáfolta Janicskó Andrásnak azt az MTI-nek adott nyilatkozatát, miszerint a megyei tanácsnak már március 12-én a tudomására jutott, hogy a minisztérium lemondott az elővásárlási jogáról.
„A minisztérium nem nekünk, hanem az aukciós háznak jelezte március 12-én, hogy nem él az elővásárlási jogával. Mi csak a bukaresti cég március 17-én küldött leveléből értesültünk erről. A minisztériumtól csak március 19-én kaptunk hivatalos értesítést. Tehát a törvényben előírt 15 napos határidő március 17-től számolandó” – magyarázta a megyei tanács alelnöke.
Szilágyi Róbert hangsúlyozta: a 15 napos határidőt betartották, mert Szilágy Megye Tanácsa március 30-án (tehát a 13-ik napon) értesítette az örököst és az őt képviselő bukaresti céget, hogy élne az elővásárlási jogával, és megvásárolná a Wesselényi-kastélyt. Utóbb törvényes előírásoknak megfelelően a megyei tanács április 28-án kétharmados többséggel döntött a szükséges pénzforrás, vagyis 4 millió lej elkülönítéséről, illetve megszavazta az öttagú tárgyalóbizottságot, amely megkezdhette az egyeztetéseket az örökössel az adásvételről. Az erről szóló tanácshatározatot az aukciós házhoz is eljuttatták.
Az alelnök ugyanakkor cáfolta Janicskó Andrásnak azt a korábbi kijelentését is, miszerint nem elég, ha a megyei tanács elnöke a törvényben előírt 15 napon belül jelzi, hogy élne az elővásárlási jogával, a határidő lejárta előtt a megyei tanácsnak el is kell fogadnia erről egy határozatot. A műemlék épületek eladására vonatkozó jogszabály ugyanis azt mondja ki, hogy ha a minisztérium lemond az elővásárlási jogáról, akkor ez a helyi hatóságokat (autoritățile publice locale) illeti meg. "Tehát a jogot nem a városi tanács vagy a megyei tanács kapja meg. Ezek a testületek helyi hatóságoknak csak egy részét képezik. A megyei tanácselnök a végrehajtó, aki a törvény előtt a helyi hatóságot képviseli. Tehát jogilag fel van hatalmazva arra, hogy a vásárlási szándékot jelezze" - magyarázta Szilágyi Róbert.
Hangsúlyozta azt is, hogy határozat elfogadása nem jelenti azt, hogy a megyei tanács meg is vásárolta volna az ingatlant, ha a felértékelés, valamint az örökössel való egyeztetés ezt nem tette volna lehetővé. "De a szándék egyértelmű volt. A tanácsosok kétharmada támogatta az ügyet, kulturális központot, múzeumot, valamint kutatási központot szeretettünk volna létrehozni a szóban forgó barokk épületben. A felújításhoz szükséges pénzösszeget a Regionális Operatív Program keretében tudtuk volna biztosítani, tehát uniós forrásokból visszaállíthattuk volna a kastély eredeti állapotát” – vázolta az alelnök a megyei tanács szándékait.
Szilágyi Róbert elmondta, az örököstől és az aukciós háztól nem kaptak választ arra a levelükre, amelyben értesítették őket a kastély megvásárlási szándékáról. Ekkor a kataszteri hivataltól kikérték az ingatlan telekkönyvi kivonatát. Így szembesültek azzal a ténnyel, hogy Janicskó András már április 20-án eladta a kastélyt 800 ezer euróért a kolozsvári Micro Vision Consult Kft.-nek. Ez azért is gondot jelent az alelnök szerint, mert a megyei tanács nem tudja a költségvetésből elkülönített 4 millió lejt más célra fordítani, amíg az elővásárlási jogról szóló eljárást nem zárják le.
Szilágyi Róbert közölte, beperelik a kastély örökösét, amiért a törvényben előírt 15 napos határidő lejárta előtt eladta az ingatlant. A kolozsvári céget és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. portfóliójába tartozó Manevi Zrt. nem perelik, mert jóhiszemű vásárlók. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a Wesselényi-kastély megvásárlása nem a ő személyes ügye, hanem a Szilágy Megyei Tanácsé, amelynek elnöke a liberális párti Dinu Iancu Sălăjeanu.
A politikus megjegyezte: a Manevi Zrt. már holnaptól kiválthatja az építkezési engedélyt a Wesselényi-kastély restaurálására, felújítására. „Reméljük azonban, hogy a Wesselényi-kastély nem jut majd a Szatmárnémeti Pannónia szálló sorsára, amit szintén megvásárolt a cég évekkel ezelőtt, és amely azóta is felújításra vár. Reméljük, hogy ezt a szilágysági jellegzetes örökséget többre fogják értékelni, mint az említett hotelépületet” – jelentette ki.
Már nem a magyar államé a Manevi? A Manevi tulajdonosa március óta nem a magyar állam, hanem az egyik új "közérdekű vagyonkezelő alapítvány", a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány, amely a közelmúltban egy eszéki palotát is megvásárolt, amit a tervek szerint szállodává alakítanának - írta a közpénzfigyelő K-Monitor portál. Az állam által több milliárd forinttal feltőkésített alapítvány kuratóriumában ugyanakkor kormányzati szereplők ülnek, a kuratórium elnöke Magyar Levente külügyi államtitkár - írta meg korábban a hvg.hu.
Janicskó András: ügyvédeim szerint törvényesen jártam el
Janicskó András a Maszolnak elmondta: ügyvédei szerint tanácsi határozatnak kellett volna születnie a törvényben előírt 15 napon belül arról, hogy a megyei önkormányzat élni kíván az elővásárlási jogával, nem elegendő, hogy a szándékot a megyei tanácselnök jelezze. „A megyei tanácsnak kell döntenie a vásárlási szándékról, nem egy fizikai személynek, aki ezt egy levélben közli. Én a megyei tanács elnöke által aláírt levelet kaptam. A tanácsosoknak halvány lila gőze sem volt a vásárlási szándékról április húszadikáig, tehát huszonöt napig nem is tudtak erről az egészről” – fejtette ki Janicskó András.
A kastély örököse elmondta, dokumentumokkal tudja bizonyítani, hogy ügyvédei még időben jelezték a megyei önkormányzatnak, hogy várják a tanácsi határozatot az elővásárlási jog érvényesítéséről, és kérték, hogy az intézmény jelezze nekik, melyik ülésük napirendi pontjai között szerepel a kastély megvásárlásának ügye. A kérésükre azonban nem érkezett válasz. Végül csak másfél hónappal később, április végén hívták össze a vásárlási szándékról is döntő tanácsülést, de a kastély addigra már gazdát cserélt.
„Az ügyvédek összeültek, átnézték az összes papírt, a kérvényeket, a válaszokat, és azt mondták, a megyei tanács már nem élhet az elővásárlási jogával. Közjegyzőnél is voltam, s eladtam a kastélyt. Zsibó önkormányzata megfelelően járt el: a helyi tanácsülésen a napirendi pontok között szerepelt az elővásárlási jog érvényesítése, megtárgyalták, és határozatban rögzítették, hogy nem élnek a jogukkal. Így kellett volna eljárnia a megyei tanácsnak is” – érvelt Janicskó András.
CSAK SAJÁT
Közlése szerint március 30-án járt volna le a 15 napos határidő, március 28-án pedig ülésezett a megyei tanács, az ügyvédei pedig az ülés előtt kérték, hogy kerüljön napirendre a kastély ügye, de ez nem történt meg. „Tíz nappal a határidő lejárta után, április 9-én rendkívüli tanácsülést hívtak össze, ekkor fogadták el a megye költségvetését, de a kastélyról ekkor sem esett szó. Kérdeztem azokat a tanácsosokat, akiket személyesen is ismerek, hogy valóban nem tárgyaltak róla, ők pedig megerősítették, hogy nem. Ekkor az ügyvédek arra kértek választ a megyei tanácstól, hogy miért nem jelenik meg a napirendi pontok között a kastély, de nem jött válasz” – részletezte Janicskó András, hozzátéve, hogy az április végi tanácshatározat már későn született meg.
Az örökös elmondta, azért vált meg a kastélytól, mert nincsenek anyagi lehetőségei a rendbetételére. „Mintegy százezer eurót költöttem csak arra, hogy a csatornákat és a tetőt megjavíttassam, hogy ne ázzanak el a falak, és ne romoljon tovább az épület. Ennyit tudtam tenni. És hiába kértem segítséget, hogy más is szálljon be az üzletbe, és közösen állítsuk helyre az ingatlant, senki nem volt nyitott rá. Ezért döntöttem úgy évekkel ezelőtt, hogy eladom. És amikor vevő lett volna rá, akkor nem adtak választ időben, korábban is három hónapig ült a minisztérium és három hónapig a megyei tanács asztalán az ügy” – panaszolta, hozzátéve, hogy többet nem akart kockáztatni, és az ügyvédek erősítették meg őt abban, hogy jogos kastély mostani áruba bocsátása.
.jpg)
