A szemétlerakók kapacitása véges, így az oda szállított hulladék feldolgozása lehet az egyik megoldás arra, hogy ne kelljen újabb területeket feláldozni – nyilatkozta a Maszolnak Soós Zoltán, Marosvásárhely polgármestere a bécsi hulladékégetőnél tett látogatását követően.

A városvezető elmondta, hogy a hulladék egy részének megfelelő technológiával történő megsemmisítése nemcsak helytakarékosságot eredményezne, hanem energiát is termelhetne. „Sokkal olcsóbb lehet a hulladék egy részét felszámolni, és a tárolás is sokkal egyszerűbb, mert nem mindegy, hogy több ezer köbméter vagy több tízezer köbméter szemetet ürítünk le. A hulladéklerakók kapacitása véges, és már nem nagyon engedik, hogy újabb zöldterületeket számoljunk fel, hogy több száz hektáron tároljuk a régió szemetét, ami örökre ott marad" – mondta Soós Zoltán.

A polgármester hozzátette, hogy a mintaként szolgáló bécsi kommunális hulladékégetőben a háztartási szemét nem nedves részét égetik el. Konyhai hulladék nem, de minden más nem lebomló szemét égethető: a pelenka, a nem újrahasznosítható műanyag, és más olyan hulladéktípus, amely a természetbe kerülve nem bomlik le. A bécsi rendszer különösen hatékony, mivel a tevékenységet az önkormányzat saját cége végzi. Amennyiben pályázati lehetőség adódik, Soós Zoltán szerint nem elképzelhetetlen a megvalósítása itthon sem.

A minisztérium megnyitotta a kiskaput

Tíz megyeszékhely, köztük Marosvásárhely nyert támogatást önkéntes hulladéklerakó központ (Centrul de aport voluntar – CAV) kialakítására, mellette a hulladékégető megépítése is megoldható lenne – mondja a polgármester. „Ezeknek a központoknak a lényege, hogy minden polgár bármikor odaviheti nem háztartási hulladékát. A tárolásért nem kell fizetnie. Az építési hulladék különösen fontos. Abból rengeteg termelődik, és évről évre több ezer tonnát gyűjtünk be az erdőkből. Ezzel véget vetnénk ennek a problémának” – tette hozzá Soós Zoltán.

Felhívta ugyanakkor a figyelmet, hogy a lakosság gyakran megfizet valakit, hogy 50-100 lejért egy furgonnal szállítsa el házából az építési hulladékot, amit aztán illegálisan az erdőben raknak le. Ugyanazzal az erőfeszítéssel azonban a furgon letehetné a hulladékot az erre a célra kialakított központban, és a város újrahasznosíthatná a nagy részét – hangsúlyozza a városvezető.

Az építési törmelékből származó hulladék újrahasznosítható

„Egyrészt az építési törmelékből utakhoz töltést lehet készíteni, tehát újrahasznosítható. A bútorok, hűtőszekrények, használt elektronika, bármi, ami a háztartásokból kikerül, az is letehető ott, nem kell fizetni érte.” Az önkéntes lerakó központ kialakításának következő fázisa lenne, egy olyan égető megépítése, amely a kommunális hulladék nem lebomló részét égeti el. „Ha megcsinálnánk, nemcsak Marosvásárhelyre méreteznénk, hanem egy félmillió emberre is. Tehát nagyjából egész Maros megyét el tudná látni” – vetítette előre a polgármester.

A hulladékégető környezetbarát, ugyanis elektromágneses szűrőrendszert építettek bele, amely biztosítja, hogy a kemencéből kijövő füstben lévő részecskék elektromosan töltött szitákon menjenek át, és gyakorlatilag lecsapódjanak, hamu képződjön belőlük – magyarázza Soós Zoltán. Hosszú távon egy ilyen beruházás a szemét árának csökkenéséhez vezethet, amennyiben sikerülne saját kézbe venni a működtetést – mondja a polgármester.

A városnak nincs beleszólása a szemétdíj megállapításába

„Jelenleg a szemétdíjat egy tizenéve megállapított uniós, kormányzati és megyei tarifarendszer alapján számolják, nem a realitások szerint. Ma a város nem tudja befolyásolni a szemétdíjat, tehát mi kapunk egy összeget, amit áthárítunk a fogyasztóra, mert nincs, mit csinálni vele. Az a cél, hogy ez a díj ne növekedjen, sőt, ha lehet, csökkenjen. Nyilván a személyenkénti 17 lejes marosvásárhelyi hulladékdíj nem magas összeg. A megélhetési költségeknek ez töredéke, ha azt vesszük figyelembe, hogy havonta hány száz lejt fizetünk villanyenergiára vagy gázra. De, ha mondjuk, 15 lejre csökkenne, az már jelentős kedvezmény lenne. Ehhez azonban el kell érnünk, hogy mi magunk jövedelmet generáljunk a hulladékból” – tette hozzá Soós Zoltán.