Be kell zárni a játéktermeket a 15 ezer lakosnál kisebb településeken
Döntött a parlament: a szerencsejáték-termeket be kell zárni a 15 ezer főnél kisebb településeken, illetve csak ezeken kívül lehet ilyen játékbarlangokat nyitni ezután. Csoma Botond a Maszolnak kiemelte: ez csak az első lépés volt, további szigorításokat terveznek. Miklós Zoltán parlamenti képviselő szerint pedig „nem normális az, hogy továbbra is csak 3 százalékkal adózzák meg a szerencsejátékból származó jövedelmeket, miközben a tisztességes, becsületes munkát összesen 41 százalékos adóteher sújtja”.
„A községekben és a kisvárosokban betiltottuk a játéktermek működését. Ezentúl minden olyan településen, amelynek lakossága nem haladja meg a 15 ezer főt, nem lehet játéktermet működtetni. Ezek a játéktermek nagyon sok tragédiát okoztak, nagyon sokan, családos emberek sok pénzt költöttek erre, mert függőséget alakítanak ki az emberek körében” – hangsúlyozta Csoma Botond parlamenti képviselő.
Az RMDSZ szóvivője közölte: „Ez csak az első lépés, további szigorításokat tervezünk, a végső cél az, hogy csak településeken kívül lehessen ilyen játéktermeket működtetni, hogy minél kevesebb ember kerüljön kapcsolatba ezzel az iparággal” – fogalmazott a Maszol kérdésére a képviselő.
„A mai döntés értelmében a 15 ezer lakosnál kisebb településeken be kell zárni a játéktermeket, illetve nem lehet újakat megnyitni” – tette hozzá Miklós Zoltán képviselő. A parlamenti felszólalásában elmondta, „ez egy szükséges, de nem elégséges lépés, ezt a rendkívül káros társadalmi jelenséget vissza kell szorítani”.
Miklós Zoltán szerint „nem normális az, hogy továbbra is csak 3 százalékkal adózzák meg a szerencsejátékból származó jövedelmeket, miközben a tisztességes, becsületes munkát összesen 41 százalékos adóteher sújtja”. Meglátása szerint a 15 ezer főnél nagyobb települések esetében a polgármesteri hivataloknak kellene engedélyezniük vagy elutasítaniuk a játéktermek működését, ez ma nem így történik.
„Következésképpen folytatnunk kell ezt a harcot, egy rendkívül káros jelenséggel állunk szemben, és minden meg kell tennünk azért, hogy családok százai ne menjenek tönkre emiatt” – fogalmazott a Maszol megkeresésére Miklós Zoltán.
Amint kedden a Maszolon megírtuk, sürgősségi eljárással módosították a szerencsejátékok szabályozását előíró 2023/177-es törvényt. Erre nyolc hónappal azután került sor, hogy Marcel Ciolacu miniszterelnök bejelentette, a településeken kívülre száműzi a játéktermeket.
A képviselőház ideiglenes elnöke, Alfred Simonis a parlament plenáris ülésen terjesztette elő a szerencsejátékok szabályozásáról szóló sürgősségi kormányrendeletet. A törvény módosításáról kedden délben már szavazott is a parlament.
Az MTI-hírügynökség emlékeztet, a most elfogadott és kihirdetésre váró jogszabály azt a – tavaly október óta már hatályos – sürgősségi kormányrendeletet módosítja, amely egyebek mellett (az adóbevételek Romániában tartása érdekében) előírta, hogy csak olyan vállalkozások működését engedélyezik a román szerencsejáték-piacon, amelyeket Romániában vagy az Európai Gazdasági Közösség országaiban jegyeztek be, és amelyeknek van romániai székhelyük.
A rendelet betiltotta a romániai játéktermekben alkoholos italok forgalmazását, és a bárokban sem lehet azóta nyerőgépeket elhelyezni. A kedden kiegészített új szabályozás a szerencsejátékok reklámozását is korlátozza, a jogszabály előírásainak megszegését pedig 200 ezer lejig terjedő bírsággal sújtja.
CSAK SAJÁT