KRESZ-szabályokat módosító törvénytervezetet iktattak a parlamentben az RMDSZ képviselői és szenátorai. Ennek célja a közúti balesetek megelőzése, a gépjárművezetői engedély megszerzésének szakszerűbbé tétele és a közutak biztonságosabb légkörének megteremtése.

A javaslatok között szerepel, hogy a jogosítvány megszerzéséhez szükséges eddigi 30 óra helyett legalább 45 gyakorlati órát kelljen teljesítenie a tanulónak, az elméleti képzés óraszáma pedig 24 helyett 25 órára növekedne. Továbbá a 21 év alatti és az egy évnél kevesebb vezetői tapasztalattal rendelkező járművezetők B kategóriájú jogosítvánnyal nem vezethetnének 100 lóerőnél – vagy az elektromos autók esetében 75 kilowattnál – nagyobb teljesítményű autót. A törvénytervezet bővíti a járművizsgáztatók körét azáltal, hogy nem csak rendőrtisztek lehetnek vizsgabiztosok, hanem olyanok is, akik vizsgáztatói engedélyt szereznek.

Benedek Zakariás, az RMDSZ parlamenti képviselője, a törvénytervezet kezdeményezője elmondta, „szükség van olyan biztonsági intézkedések bevezetésére, amelyek felelősségre és tudatosításra szorgalmaznak a közutakon. Románia 2021-ben ismét az Európai Unió vezető országa lett a közúti balesetek arányát tekintve, ezért az általunk kidolgozott törvényjavaslat olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek a prevenciót, a közutak biztonságosabbá tételét helyezik előtérbe, nem pedig a gépjárművezetői engedély megszerzésére vonatkozó követelmények nehezebbé tétele a cél. A közlekedésrendészet, a gépjárművezetők és a gyalogosok felelősségteljes közlekedésére egyaránt szükség van az új szabályok bevezetése mellett.”

A közúti baleset megelőzését célzó intézkedések között szerepel:

• a sebességmérő eszközök használatát csak a közúti rendőrség munkatársai végezhetik, kizárólag rendőrautóban vagy abból kiszállva;
• a mindkét irányban legalább két forgalmi sávos úton a gyalogos-átkelőhelyeknél jelzőlámpákat kell felszerelni és a sávok közötti „menedékhelyet” kell kialakítani a gyalogosoknak;
• az oktatási, egészségügyi és szociális ellátást nyújtó intézmények, a piacok és vásárok közelében, valamint balesetveszélyes területeken védőkorlátokat és a gépjárművek sebességét csökkentő eszközöket kell elhelyezni;
• a vasúti sínek és a gyalogosátkelő-helyek közelében nem használható semmilyen eszköz, amely eltereli a figyelmet a jelzőlámpákról, a közúti táblákról vagy a forgalmat irányító rendőr utasításairól.

A törvénytervezetet iktatták a parlamentben, a képviselőházi és a szenátusi szakbizottsági munkálatokat követően a képviselőház szavaz döntéshozó fórumként a kezdeményezésről.

A súlyos balesetek fő okai

Amint a Maszolon megírtuk, idén január 1. és szeptember 13. között Romániában mintegy 3000 súlyos közúti baleset történt, ezekben 1006 személy vesztette életét, 2339 személy súlyosan, illetve 1409 ember pedig könnyebben sérült meg – derül ki a romániai Országos Rendőr-főkapitányság (IGPR) adataiból, amiket egy parlamenti képviselő interpellációjára tettek közzé. Ugyanakkor kiderült: a legtöbb halálos balesetet maguk a gyalogosok okozzák, a gyorshajtás csak a második helyen áll a szomorú rangsorban.

Az Országos Rendőr-főkapitányság adatai szerint idén az első kilenc hónapba történt súlyos közúti balesetek fő okai a következők:

• a gyalogosok fegyelmezetlensége: 515 súlyos baleset, amelyek 199 ember halálát, 320 ember súlyos és 20 ember könnyű sérülését okozták;
•  gyorshajtás: 497 súlyos baleset, amelyek 193 halálos áldozatot, 416 súlyos és 448 könnyű sérültet eredményeztek;
•  a kerékpárosok fegyelmezetlensége: 402 súlyos baleset, amely 88 halálos áldozatot, 319 súlyos és 10 könnyű sérültet követelt;
•  az elsőbbségadás elmulasztása a gyalogosoknak: 248 súlyos baleset, 46 halálos, 205 súlyos és 17 könnyű sérüléssel járó baleset;
•  a járműveknek közötti elsőbbségadás elmulasztása: 246 súlyos baleset, amelyek 59 halálos áldozatot, 212 súlyos és 181 könnyű sérültet követeltek.