Az Európai Unió Bírósága (EUB) csütörtökön kimondta, hogy a román legfelsőbb bíróság elévülésre vonatkozó joggyakorlata ellentétes az uniós joggal. A döntés után a legfelsőbb bíróság közölte: álláspontja szerint mindig jóhiszeműen alkalmazta az európai jogot.

Az EU bíróságához a nagyváradi ítélőtábla ügyészsége fordult egy adócsalási ügy kapcsán, amelyben az elévülés alkalmazásának kérdését kellett tisztázni. A luxembourgi testület egyébként már 2023-ban, az úgynevezett Lin-ügyben is foglalkozott a romániai elévülési szabályokkal. Akkor több adócsalás miatt elítélt személy arra hivatkozott, hogy a kedvezőbb büntetőjogi szabály visszaható alkalmazásának (lex mitior) elve alapján büntetőjogi felelősségük elévült.

Érvelésük alapját az alkotmánybíróság 2018-as és 2022-es döntései, valamint a legfelsőbb bíróság 2022-es határozata képezte. Ezek nyomán a román jogban 2014 és 2018 között gyakorlatilag nem létezett olyan rendelkezés, amely megszakította volna a büntetőjogi elévülés határidejét.

Az EU bírósága már 2023-ban leszögezte, hogy a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az elévülési szabályok ne vezessenek súlyos, az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő csalások büntetlenségéhez. Az EU bírósága szerint a román bíróságoknak ezért figyelmen kívül kellett volna hagyniuk a legfelsőbb bíróság 2022-es értelmezését.

Ennek ellenére a legfelsőbb bíróság 2024-ben úgy döntött, hogy saját 2022-es határozatát nem lehet mellőzni anélkül, hogy ne sérülne a büntetőjogi legalitás és a lex tertia tilalmának elve.

Az EUB mostani, Lin II néven ismert ítéletében egyértelművé tette: ez a megközelítés nem egyeztethető össze az uniós joggal.

A döntés egy nagyváradi adócsalási ügyből indult ki. Az ügy vádlottját – akit közel 100 ezer eurós költségvetési kár okozásával vádoltak – az ítélőtábla felmentette arra hivatkozva, hogy az ügy elévült. Az ügyészség ezt megtámadta, az ügy pedig a legfelsőbb bíróságon keresztül ismét az EUB elé került.

Az uniós bíróság az ítéletben azt is pontosította, mit tekint „súlyos csalásnak”. Eszerint minden olyan, az EU pénzügyi érdekeit sértő csalás automatikusan súlyosnak minősül, amelynek értéke meghaladja az 50 ezer eurót, függetlenül attól, hogy az unió költségvetését ténylegesen mekkora kár érte.

Az EUB hangsúlyozta, hogy a 2023-as Lin-ítélet nem kötelezi a román bíróságokat különböző jogszabályok mesterséges összekapcsolására az elévülés kiszámítása érdekében. Ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy a legfelsőbb bíróság 2022-es döntése rendszerszintű büntetlenségi kockázatot teremtett az EU pénzügyi érdekeit sértő súlyos bűncselekmények esetében.

Reagált a legfelsőbb bíróság

A Lia Savonea vezette intézmény közleményében azt írták, hogy mindig jóhiszeműen alkalmazták az európai jogot, figyelembe véve az Európai Unió Bíróságának, az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlatát és az Emberi Jogok Európai Egyezményét egyaránt.

A testület szerint az uniós jog csak akkor élvez elsőbbséget, ha az magasabb szintű alapjogvédelmet biztosít. Hozzátették: továbbra is az európai és a román alkotmányos jogrend közötti folyamatos bírói párbeszéd szellemében kívánják ellátni feladatukat.

Mintegy 200 millió eurós kár az elévült ügyekben

A román alkotmánybíróság és a legfelsőbb bíróság elévüléssel kapcsolatos döntései nyomán 2022 óta több ezer büntetőeljárás szűnt meg Romániában, köztük számos nagy visszhangot kiváltó korrupciós ügy.

A korrupcióellenes ügyészség (DNA) adatai szerint ezekben az ügyekben a megállapított kár összege eléri a 896,3 millió lejt, vagyis megközelítőleg 200 millió eurót. A ReJust jogi adatbázis szerint 2022 és 2025 között 10 579 büntetőeljárást szüntettek meg, ezek közül 7124 esetben az elévülésre hivatkozva.

Az EUB mostani döntése ugyanakkor nem érinti a korábban jogerősen elévülés miatt lezárt ügyeket.