Van ok optimizmusra a három kelet-erdélyi megye – Maros, Hargita, Kovászna – turizmusában: a számok azt mutatják, hogy a 2022-es esztendő az energiaválság, az infláció ellenére sem jelentett megtorpanást.

Horváth Alpár egyetemi oktató, turizmuskutató a kelet-erdélyi gyógyturizmus hálózatosodásáról készített egy kutatási projektet, ennek a következtetéseiről számolt be a Maszolnak. Rámutatott, szándékosan nem a „székelyföldi turizmusról” beszél, mert a három megye egészségturizmusában jelenlevő gazdasági szereplők nem feltétlenül székelyföldi kötődésűek, ez látható a kommunikációs tevékenységük alapján. „Túlzás székelyföldinek tekinteni egy olyan gyógyszállodát, amelynek csak román nyelvű honlapja van” – szögezte le a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Gyergyószentmiklósra kihelyezett tagozatának oktatója.

Bizakodásra adnak okot a számok

A három megye 2019–2022 közötti, a turizmus láthatóságát mutató statisztikai adataiból arra lehet következtetni, hogy az idegenforgalmukban meghatározó szerepet játszanak a gyógyhelyeknek, üdülőhelyeknek minősített települések. Szováta, Tusnádfürdő és Kovászna vezetik a három megye statisztikáit a vendégéjszakák számát tekintve, és a turistaforgalom is ezekben jelentős. Marosvásárhelyen ugyan az érkezések száma nagyobb, mint Szovátán, de a vendégéjszakák számát tekintve Szováta vezet.

Biztató, hogy a 2019-es, 2020-as, 2021-es, 2022-es szezongörbéket összehasonlítva az látszik, hogy a 2020-as megszakadás után, nagy vonalakban visszaállnak, folyamatosan javulnak a mutatók, bár még nem érték utol a koronavírus-járvány előtti, 2019-es esztendő számait. Sepsiszentgyörgyön viszont az új szállodáknak köszönhetően már nagyobbak a léptékek.

Maros megyében 2019-ben 1,16 millió vendégéjszaka volt, ez esett vissza 2020-ban 493 ezerre, azóta folyamatosan növekszik, most már 850 ezernél tart, vagyis 27 százalékkal marad el a 2019-es „bezzeg évtől”. Hargita megyében 23 százalékos az elmaradás, tavaly 412 ezer vendégéjszaka volt, 2019-ben pedig 530 ezer. Kovászna megyében viszont csak 7 százalékos az elmaradás, a 2019-es 604 ezer vendégéjszakáról 299 ezerre esett vissza, és most már 560 ezernél tart.

Egyértelmű a növekedés, havi bontásban vannak csak ingadozások, visszaesések – mutatott rá a kutató. A kelet-erdélyi megyék tulajdonképpen nyertek a pandémiával, hiszen 2020-ban, akik nem tudtak, vagy nem mertek külföldre utazni, felfedezték maguknak a térséget a székelyföldi kezdeményezések hatására.

Nem értük el a monarchiabeli fürdőkultúra szintjét

„A térség egészségturizmusának hárompillérű történelmi előzménye van: a monarchiabeli fürdőkultúra, a két világháború közötti fürdőkultúra és az 1970–1980-as évek államilag ösztönzött fürdőkultúrája. Mennyiségben ezeket a szinteket nem értük utol, minőségi szempontból sok minden változott, ám a szép, jó beruházások mellett még mindig sok helyen vannak elhanyagolt ingatlanok, és a humánerőforrás terén is vannak elmaradások” – részletezte Horváth Alpár.

Kifejtette, az egészségturizmusban még hangsúlyosabban szükség van román nyelvtudásra, speciális szókincsre. Mint mondta, a diákjait arra biztatja, hogy a magyar mellett a román és az angol szakkifejezéseket is sajátítsák el, az ambíciózusabbak a németet is. A kezelésmódok, az ásványvizek elemzése, a természetes gyógytényezők, a procedúrák, a szolgáltatások megnevezése a minimum fogalomkör, amit el kell sajátítani.

Az egészségturizmus a hagyományos gyógyturizmust, a dinamikusan fejlődő – egészségmegőrzésen és preventív terápiákon alapuló – wellness-szolgáltatást és az orvosi turizmust is jelenti. Ez utóbbi nemcsak a fogászat, hanem a szépészeti és helyreállító plasztikai sebészetet is magába foglalja, egy olyan sokoldalú, magas hozzáadott értéket jelentő ágazat, amely nemcsak az egészségügyi, hanem a turisztikai képzés témaköre is kell legyen. Horváth Alpár hangsúlyozta, már a középiskolában érdemes felvillantani a diákok számára a karrier-lehetőséget, amit a gyógyturizmus kínál.

Kezdődik a hazai turizmus szervezeti reformja

Az egészségturizmus és a desztinációmenedzsment kapcsolódása idén azzal valósul meg, hogy a turisztikai minisztérium koordinációjával létrejönnek a regionális turisztikai desztinációs menedzsment szervezetek – mutatott rá Horváth Alpár. A hazai turizmus szervezeti reformja az országos helyreállítási terv (PNNR) vállalása, ennek keretében többszintes szervezeti rendszer épül ki.

Még ebben az évben meg kell alakuljon a sürgősségi kormányrendeletben már leszögezett nyolc regionális Turisztikai Desztinációs Menedzsment (TDM) szervezet. Az Erdélyi (Transilvania) szervezetben kilenc megye szerepel: Brassó, Fehér, Szeben, Kovászna, Hargita és Maros, illetve Hunyad, Kolozs és Beszterce-Naszód. Ahhoz hogy a regionális szervezet létrejöjjön, meg kell alakuljanak a megyei szervezetek, erre megvan a politikai hajlandóság, és a megfelelő vállalkozói partnerség.

Kapcsolódó

Háromszék visszatért: több turista érkezett, mint a pandémia előtti időkben

Meglepetésszerűen jól teljesített tavaly a háromszéki turizmus, ugyanis több vendég érkezett, mint a koronavírus-járványt megelőző 2019-ben.

belföldi turizmus Háromszék Kovászna megye

A kizárólag önkormányzati társulás révén működő Visit Maros Egyesület, a Hargita Közösségi Fejlesztési Társulás és a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület alakul át ebben a három megyében TDM-szervezetté. A helyi szintű szervezetek ott jöhetnek létre, ahol a település rendelkezik üdülőhely státussal, vagy legalább száz férőhellyel a szállásokon. Ezeknek a helyi szervezeteknek évi legkevesebb 10 ezer eurós költségvetést kell biztosítani, ehhez ki kell vetni az idegenforgalmi adót. Ahol most is van ilyen adó, kizárólag turisztikai promóciós célra használják az önkormányzatok, ám ezentúl szerződésben kell vállalják, hogy a leendő TDM-szervezetek költségvetésébe folyósítják.

Minden szervezet a költségvetése 20 százalékával a felettes szint büdzséjéhez kell hozzájáruljon. Ezek a döntések a közeljövőben meg kell szülessenek, közigazgatási fórumokon egyeztetésekre, emellett kampányokra van szükség, hogy a vállalkozói szférát be lehessen csatározni – szögezte le Horváth Alpár.