Kolozsváron az előző években sem volt könnyű helyet kapni a bölcsődékben, ám ez a koronavírus terjedése óta még inkább megnehezedett, egy éve ugyanis csak 50 százalékos kihasználtsággal működhetnek az állami bölcsődék. Emiatt sokan arra kényszerülnek, hogy magánintézménybe írassák gyermekeiket, ám ott is ugyanolyan hosszú várólisták vannak, és van, akinek egyszerűen nem jut már hely. A szülőknek elegük van, nem értik, hogy miért lehet fesztivált szervezni, a bevásárlóközpontokban tömegek gyűlnek össze, a bölcsődék helyzetével pedig senki nem foglalkozik, úgy érzik, elfeledkeztek róluk. Oláh Emese kolozsvári alpolgármester szerint az önkormányzat arra törekszik, hogy növelje a bölcsődei helyek számát, emellett a daduspótlékot is bevezették.

Potyó Erika kétgyerekes édesanya szerint kimondottan nehéz bejutni a bölcsődébe, a pandémia pedig csak „rátett erre egy lapáttal”, most például tíz helyet hirdettek meg ott, ahova ő szerette volna beíratni a gyermekét, és négyszázan vannak még várólistán. Mint fogalmazott, eddig is körülbelül ezek voltak az arányok, emiatt ő úgy látja, hogy Kolozsvár nem igazán „családbarát” város.

Barabás Andrea szintén két gyermek édesanyja, szerinte is nagyon nehéz bejutni az állami bölcsődékbe, és ha a szülők nem kolozsvári lakcímmel rendelkeznek, szinte lehetetlen, illetve egygyermekesként is nehézkes, mivel plusz pontot jelent a beiratkozásnál, ha vannak még testvérek.

„Most a Covid-korlátozások miatt még kevesebb a hely, ami amúgy sem lenne elegendő. Magánbölcsődével nincs tapasztalatom, úgy tudom, jóval előtte be kell iratkozni” – nyilatkozta.

Potyó Erikában a felháborodást az váltotta ki, hogy látja az üzletekben, a piacokon nem tartják be a biztonságos távolságot, több fesztivált is megtartanak, ahol szintén nem lehet ellenőrizni és kontroll alatt tartani a szabályokat, de a bölcsődék még mindig nem működhetnek teljes kapacitással. Elmondta: ő nem a fesztiválok megtartása ellen van, hanem azt szeretné, ha újra teljes létszámban járhatnának a gyerekek a bölcsődékbe.

„A bölcsődékben, óvodákban kontroll alatt tartják a gyerekeket, nem is vihetjük őket, hogyha hőemelkedésük van, vagy picit folyik az orruk, és olyan is van, hogy napközben felhívnak, hogy menjünk értük, ha bármi betegségre utaló jelet látnak. Szóval nem látom igazságosnak azt, hogy a bölcsődéket még mindig ennyire korlátozzák” – nyilatkozta.

Nehézkesen működik a beiratkozási rendszer

Potyó Erika arról is beszélt a Maszolnak, hogy mennyire nehéz volt az online rendszerben beiratkozniuk a bölcsődébe. Többször előfordult, hogy kislánya személyazonosító számát nem ismerte fel a rendszer, sorozatos próbálkozások után tudott csak egyáltalán belépni, és sokszor ki is dobta az oldal, így újból kellett kezdenie az adatok kitöltését. Persze ezek között fél vagy egy órákat is kellett várnia, hogy újra be tudjon lépni. 

„Amikor a bölcsiket kellett fontossági sorrendbe rendeznünk, akkor is többször kidobott a rendszer, és a végén, miután beírtam a helyes sorrendet, nem úgy mentette el, így mi a lakásunktól legmesszebb található bölcsődében kaptunk helyet, több buszváltással lehet csak eljutni oda, és majdnem egy órát vesz igénybe” – magyarázta.

Az édesanya elmondta, örül is annak, hogy ott kapott helyet, meg nem is, mivel logisztikai szempontból nagyon rossz, hiszen sem ő, sem férje nem dolgozik a körzetben. Ugyanakkor arra is kitért, hogy mennyire nehéz magyar bölcsődében helyet kapni Kolozsváron, hiszen a város körüli településekről is ide hozzák a gyerekeket. 

Barabás Andrea kisebbik lányát állami bölcsődébe íratta, most júniusban volt az iratkozási időszak, és kaptak is helyet szeptembertől, viszont nem a legközelebb esőben, ahol szerették volna, így valószínűleg ősztől dadust is kell majd keressenek, mivel a nagylányuk ovija épp az ellenkező irányban van, és nem tudnák időben elhozni mindkettőjüket. 

Az iratkozással neki is problémái akadtak, mivel „ha személyesen mentem, nagyon sok időbe telt az ügyintézés, ha az online iratkozást választottam, a honlap nagyon nehézkesen működött”, és szerinte azóta sem fejlesztettek rajta, hogy tavaly „összedobták a járvány kezdetén”. Mint fogalmazott, ebből nagyon sok hiba is adódott, főleg a választott bölcsődék sorrendjét illetően, így sokan a város másik felében kaptak helyet.

„Ilyen esetben fellebbezni sem lehet, mert a szülő hibájának tekintik, annyit tehetünk szülőként, hogy kérvényezzük, hogy áthelyezzék a gyereket egy másik bölcsődébe és reménykedhetünk. Nagyon hiányoltam, hogy mielőtt elküldenénk a jelentkezést, a honlap nem összesíti az opcióikat, pont az ilyen hibák elkerülése végett” – fogalmazott.

A magánbölcsődékben is túljelentkezés van

Potyó Erika arról is beszélt, hogy ha nem jut be állami bölcsődébe egy gyerek, a család általában második opcióként a magánbölcsődét választja, hiszen a dadust megfizetni szinte képtelenség, a nagyszülők pedig általában messze élnek, főleg a magyar származásúak, főleg Székelyföldön, vagy Bihar, Szatmár megyében.

„A magánbölcsődékben is túljelentkezés van, és olyan is van, hogy beiratkoznak egy-két évvel korábban, és fizetik valamennyi részét a bölcsődének, hogy tartsák a helyüket. Tehát ez is nagyon nehéz, viszont ott legalább nincsenek korlátozások, mert a magánbölcsődéknek a nagy része kiscsoportos óvodaként működik” – mondta.

Mint megtudtuk, a magánbölcsődék nagyjából 1000-1500 lejbe kerülnek havonta, étkeztetéssel együtt, a dadusoknak pedig akár 2000-2500 lej is kijár, ha napi 8 órában foglalkoznak a gyerekkel. Potyó Erika szerint fontos az, hogy a gyerek közösségben legyen, és a bölcsődében már kicsit hozzászokjon a társasághoz, így az óvodába is könnyebben illeszkedik majd be. Mint mondja, a baráti körében azt tapasztalja, hogy a szülők nagy része szeretné bölcsődébe adni a gyerekét, ám csak a szülők negyede tudott állami intézménybe bejutni, ami „rettentően kevés”.

„Nem éri meg visszamenni dolgozni”

Noémi is kétgyerekes édesanya, aki arról beszélt nekünk, hogy a kolozsvári, összesen 650 állami helyből ők a jelentkezéskor az 1542. helyen voltak, így nem jutottak be a bölcsődébe, és jelenleg a 78. helyen vannak a várólistán, így valószínű, hogy az újraosztás után sem kapnak helyet. Emiatt, mint fogalmazott, valószínűleg a magánbölcsődéknél próbálkoznak, ám ott sem egyszerű a helyzet, mivel egy évvel hamarabb kell beiratkozni, amit ők nem tettek meg, így valószínű, hogy ott sem kapnak helyet.

„A nagyszülők Szatmáron laknak, így nem nagyon jöhetnek szóba, a dadusra pedig rámegy egy fizetés, így nem tudjuk, mit tegyünk, egyelőre várunk. Ha minden kötél szakad, muszáj lesz felköltöztetni az egyik nagyszülőt Kolozsvárra, hiszen nem éri meg azért visszamenni dolgozni, hogy a fizetésemből más nevelje fel a gyerekem, így nagyon kellemetlen az egész szituáció” – nyilatkozta.

Noémi arról is beszélt, hogy az ismerősi körében jelenleg ketten-hárman próbálkoztak bejutni az állami bölcsődébe, és egyelőre senkinek nem sikerült, és bár lehet, hogy az elosztás után lesz még egy-két hely, de ez „annyira bizonytalan, hogy erre nem lehet alapozni”, így senki nem tudja, mi tévő legyen. „Tényleg nem tudjuk, hogy mit csináljunk. Menjek-e vissza munkába, vagy maradjak, esetleg a nagyszülő költözzön fel, vagy kezdjek el dadust keresgélni? Egyelőre minden bizonytalan, és még várunk” – tette hozzá.

Szükség lenne új bölcsikre és támogatásra

Barabás Andrea szerint a „családi bölcsőde” fogalma egyáltalán nem elterjedt nálunk, és ő a legnagyobb problémának azt lája, hogy az utóbbi években nagyon megnövekedett Kolozsvár lakossága, viszont nincsenek bölcsődei helyek az itt maradó fiatalok gyermekeinek. Szerinte szükség lenne új bölcsődékre, akár magánra is, amennyiben igényelhető valamiféle állami támogatás, mert sok esetben „elég borsos az áruk”, és nem minden család engedheti meg magának.

Arról, hogy reálisan szerinte hány családnak nem jut bölcsődei hely, úgy nyilatkozott, hogy nem csodálkozna, ha körülbelül a felének, hiszen idén az állami helyekre körülbelül három- négyszeres túljelentkezés volt, emellett pedig sokan voltak, akik nem is jelentkeztek, mert úgy gondolták, hogy biztosan nem kapnak helyet.

„Érdekes, hogy sok területen lazítanak a korlátozásokon, fesztiválokat szerveznek, de a kisgyerekes családok helyzetén nem könnyítnek a helyek számát illetően. Az otthoni munka mellett pedig nem lehet gyereket nevelni, számomra nem tűnik megoldhatónak” – tette hozzá.  

Oláh Emese: 2013 óta megtripláztuk a bölcsődei helyek számát

Kolozsvár alpolgármesterét is megkerestük az ügyben, aki hangsúlyozta: a kincses város az ország leggyorsabb ütemben fejlődő városa, ráadásul az Európai Unió szintjén is első helyen szerepelt egy statisztikában, amely a napokban jelent meg, és amely annak alapján rangsorolta az európai városokat, hogy azok milyen mértékben fejlődtek az utóbbi 20 évben.

„Kolozsvár kétségtelenül mágnes város, ahova nagyon sokan költöztek az elmúlt évtizedben, az ország minden pontjáról. A bölcsődei helyek száma már régóta elégtelen, éppen ezért az önkormányzat nagy hangsúlyt fektet arra, hogy minél több bölcsődei helyet kínáljon, ráadásul a fejlesztéseket úgy próbálja végezni, hogy lehetőleg minden negyedben legyen bölcsőde” – nyilatkozta.

Mint fogalmazott, 2013 óta megtriplázták a bölcsődei helyek számát, 400-ról 1397-re növelték ezeket, noha Kolozsvár lakossága nem háromszorozódott meg, mivel sok fiatal család a kedvezőbb lakásárak miatt a metropoliszövezeti településeket választotta. Szerinte azonban a közszolgáltatások tekintetében ezek az önkormányzatok nem tudtak lépést tartani az ingatlanfejlesztések léptékével, így a hatvanezer lakosú Szászfenesen egyetlen egy, összesen 100 hellyel rendelkező bölcsőde működik, Kisbácsban pedig egyáltalán nincs ilyen intézmény, így a szülőknek nemigen van más választásuk, mint Kolozsváron próbálkozni.

Több bölcsődét, daduspótlékot

Az alpolgármester rámutatott: kétségtelen, hogy további bölcsődékre lesz szüksége Kolozsvárnak, hiszen a helyi igényeket nem elégíti ki a most létező közel 1400 hely. „Jelenleg a Mézged (Meziad) utcában épül egy bölcsőde, de a Vasutas utcában (Feroviarilor) is tervezünk egy óvodát, amelyben bölcsődés gyerekeket is fogadnának. Egy további bölcsődét a Negoj (Negoiu) utcában tervezünk kialakítani” – hangsúlyozta hozzátéve, hogy emellett a daduspótlékot is bevezették, amelynek értelmében önkormányzati támogatást kapnak azok a családok, akiknek gyerekeik nem jutottak bölcsődei helyhez.

Oláh Emese ugyanakkor kiemelte: a bölcsődékre vonatkozó rendelkezések - az, hogy csupán ötven százalékos kapacitással működhetnek - nem tartoznak helyi hatáskörbe, erről Bukarestben születik döntés, amelyet minden önkormányzatnak tiszteletben kell tartania. Hozzáfűzte: nem tudják, mit hoz az ősz, a szakemberek a járvány negyedik hullámáról beszélnek, ráadásul a koronavírus sokkal súlyosabb tüneteket kiváltó delta-variánsa is aggodalomra ad okot, így ilyen szempontból az önkormányzat bizonytalan terepen mozog, és egyelőre „felelőtlenség lenne a kapacitás növelése”.

Az alpolgármester kijelentette, az önkormányzat a bölcsődei helyek számának növelésére összpontosít és tekintettel vannak a magyar családokra is. „Kolozsváron mi, az RMDSZ városi tanácsosi frakciója elvi egyezséget kötöttünk koalíciós partnerünkkel, a PNL-vel, amely szerint minden újonnan épülő bölcsődében kötelező módon magyar csoportot is kell indítani, ahol a magyar gyerekek otthonos körülmények között, a megszokott nyelvi környezetben nevelkedhetnek” – szögezte le Oláh Emese.