Egy romániai önkormányzati küldöttség, köztük Kézdivásárhely alpolgármestere, dr. Szilveszter Szabolcs, Kolozsvár alpolgármestere, Oláh Emese egy tíznapos szakmai út keretében betekintést nyert az Amerikai Egyesült Államok közigazgatási gyakorlatába. Az amerikai kongresszus által finanszírozott program célja az volt, hogy a romániai helyi vezetők megismerhessék az amerikai föderalizmus és helyi önkormányzatiság működését.

A tapasztalatok egyértelműen rámutattak: a két ország közigazgatási modellje között számottevő különbségek vannak, és az amerikai rendszer több példaértékű elemet is tartalmaz.

A demokrácia két évszázados hagyományai

Az egyik legszembetűnőbb eltérés a demokratikus hagyományok időtávjában rejlik. Míg Romániában a modern demokrácia néhány évtizedes múltra tekinthet vissza, addig az Egyesült Államoknak több mint kétszáz éve folyamatosan működő politikai rendszere van – hangsúlyozta Szilveszter Szabolcs. Ez a hosszú folytonosság mélyre gyökereztette a demokratikus intézményeket és a politikai kultúrát.

Az 1787. szeptember 17-én szövegezett alkotmány – amit azóta bár 27 alkalommal főleg személyi jogokkal módosítottak és bővítettek – stabil kereteket biztosít a társadalom számára. Az amerikaiaknak ez a stabilitás lehetővé teszi, hogy a közéletben magas fokú részvételi és felelősségvállalási kultúra alakuljon ki.

Az amerikai önkormányzati gyakorlat egyik leginspirálóbb eleme a lakosság aktív bevonása a döntéshozatali folyamatokba, de a települési és közéleti fejlesztésekbe is. A városi tanácsok ülésein bárki felszólalhat és kifejtheti véleményét, akár öt percig is. Ez a lehetőség nem csupán formális: sokan élnek is vele, és komoly hatással vannak a helyi döntésekre. A kölcsönös tisztelet és a nyílt párbeszéd kultúrája kiemelkedő. Emellett a lakosok rendkívül aktívan támogatják a helyi projekteket, legyen az adománygyűjtés, szociális vagy kulturális kezdeményezések. Az egyik településen most is úgy épül könyvtár, hogy ahhoz a lakosság adományokkal járul hozzá – hívta fel a figyelmet Kézdivásárhely alpolgármestere.

Számos intézmény, például gyermekvédelmi vagy oktatási centrumok, jelentős helyi adományokból jönnek létre.

Kis létszámú önkormányzatok és részmunkaidős polgármesterek

Az amerikai modell másik jellegzetessége, hogy a helyi önkormányzatok sokkal kisebb létszámúak, mint az európaiak. A polgármesterek gyakran csak részmunkaidőben töltik be pozíciójukat. Például egy 1800 fős település, Syracuse polgármestere napi csupán 2-3 órát tölt hivatalában, és évi körülbelül 12 ezer dollárt keres. Összehasonlításképp: egy hasonló méretű település európai polgármestere teljes munkaidős, és jóval magasabb a fizetése. Az alacsonyabb jövedelem miatt az amerikai polgármesterek gyakran más szakmához is értenek és az is a fő megélhetési forrásuk – például farmerek, vállalkozók vagy szakemberek –, ami azt jelenti, hogy a valódi gazdasági tapasztalatokat is beviszik a döntéshozatalba. Ez a rugalmas modell szorosabb kapcsolatot teremt a közélet és a gazdasági valóság között.

Az infrastruktúra és az egészségügy sajátos modelljei

Az amerikai infrastruktúra karbantartása és a közszolgáltatások hatékonysága is tanulságos. Bár az ország úthálózata sok helyen elöregedett, a karbantartás és a problémák kezelése rendkívül gyors és racionális. Egy szélvihar utáni helyzetben például a veszélyes helyzeteket azonnal orvosolták, míg a kevésbé sürgős problémákra később tértek vissza, anélkül, hogy a város működése leállt volna. „Volt egy nagy vihar, egy közintézménytől nem messze egy fát a kidőlés veszélye fenyegetett. A fát kicövekelték és a város munkásai inkább járdarakással foglalkoztak, mert az prioritást élvezett” – mondotta Szilveszter Szabolcs.

Az egészségügy és az oktatás terén viszont komoly kihívásokkal kell megküzdenie az amerikai társadalomnak. Az egészségügyi rendszer nagyfokú egyéni felelősségre épül: nincs általános egészségbiztosítás, és egy sürgősségi ellátás akár több ezer dollárba is kerülhet. Ugyanakkor a magas színvonalú orvosi ellátás gyorsan elérhető. Hasonlóképpen az egyetemi oktatás rendkívül drága, a diákok gyakran diákhitellel vagy ösztöndíjjal finanszírozzák tanulmányaikat. „Egy idős házaspárnál voltam elszállásolva, nekik is a fiuk az egyetem után elment tengerészgyalogosnak, mivel minden év katonasággal – amit fizettek – elengedtek egy év tandíjat.

A lakhatási gondok nagyon érezhetők, így eltűnőben van az a modell, hogy nagy kertes otthonok épülnek, inkább kisebb területre szorulnak a házak – tért ki erre a vetületre is az elöljáró.

A nyílt lobbizás és a közvetlen igazságszolgáltatás

Egy másik érdekes megfigyelés az volt, hogy az Egyesült Államokban a lobbizás nyíltan és elfogadottan működik. Szakmai cégek képviselik a különböző érdekcsoportokat, és ezt a tevékenységet a döntéshozatal normál részének tekintik. Ez a nyílt kommunikáció lehetővé teszi, hogy az érdekeket hivatalos csatornákon keresztül érvényesítsék. Így nem lehet korrupcióval vádolni senkit, mivel a dolgok teljesen átláthatóan, mindenki szeme láttára történnek – mondta.

Az igazságszolgáltatás is jóval közvetlenebb és rugalmasabb, mint az európai országokban. A bírósági tárgyalásokon gyakran érezhető a személyes hangvétel, és a bírók nagyobb teret hagynak az egyéni körülmények figyelembevételére. Részt vettek tárgyaláson is, ahol a bíró – miután megtudta, hogy kik ülnek a teremben – kiselőadást tartott számukra az igazságszolgáltatás működéséről. Ez semmiképp nem mondható el Romániáról – ez már az alulírott megállapítása.

Szilveszter Szabolcs elmesélte: például egy gyorshajtás ügyében a vádlott egyszerű bocsánatkérése és a bírói mérlegelés alapján a büntetés enyhíthető, a vádlott és az ítész között alku született, a büntetés felét engedte el a bíró.

Következtetések: a bizalom és a részvétel kultúrája

Szilveszter Szabolcs kifejtette: összességében az amerikai közigazgatási modell nem tökéletes, de számos olyan elemet tartalmaz, amelyet érdemes megfontolni más országokban is. A nyitottság, a közvetlen kommunikáció, a lakosság aktív részvétele és a rugalmas intézményi keretek kulcsfontosságúak a hatékony önkormányzati működéshez. Végül is a sikeres közigazgatás nem elsősorban anyagi források kérdése, hanem inkább a bizalom, az együttműködés és a felelősségvállalás kultúráján múlik.