Már 2012 óta minden év októberében első tanévnyitójának évfordulóját ünnepli a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem. A hagyományossá vált Egyetem Napja alkalmából idén október 7-én, szombaton ez egyetem Marosvásárhelyi Karán gyűltek össze a meghívottak és az egyetemi közösség.

Az idei ünnepségen jelen volt a Sapientia EMTE partnerintézményeinek képviselete is, Kelemen Hunor az RMDSZ elnöke, Vincze Lóránt európai parlamenti képviselő, Péter Ferenc a Maros Megyei Tanács elnöke, Soós Zoltán Marosvásárhely polgármestere, egyetemi oktatók, valamint egyházi, civil szervezetek képviselői.

Elsőként Tonk Márton a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora köszöntötte az ünneplőket. Mint fogalmazott, első ízben mondható el, hogy a Sapientia és az önálló magyar felsőoktatás regionális hálózata kialakult.

„Egyetemünk az erdélyi magyar közösség, a magyar nemzetpolitika egyik legmeghatározóbb és legsikeresebb Kárpát medencei projektje. A Sapientia EMTE ma már négy városban, négy önálló karon mindegy 2200 hallgatóval kezdte el 2023-2024-es tanévét. Az erdélyi magyar közösség meghatározó központjaiban Marosvásárhelyen, Kolozsváron, Sepsiszentgyörgyön és Csíkszeredában működnie kell az önálló magyar felsőoktatás egy-egy pillérének. Kijelenthető, hogy a Sapientia Egyetem teljes, az összes tervezetbe vett hálózata megvalósult. A 2200 egyetemi hallgató tanítása 200 főállású, 200 társoktató szakmai irányítása mellett zajlik. Óraadói munkájukat szintén 200 egyetemi munkatárs segíti. Mára már a romániai magyar felsőoktatásban résztvevő magyar diákok egyharmada a Sapientia Egyetemen tanul. Az egyetem 19 lezárt évfolyamán 7053 hallgató végzett, közülük 6711-en oklevelüket is már megszerezték. A mesterképzés kilenc évfolyamán 905 diák végzett, közülük 790-en átvették már oklevelüket” – részletezte Tonk Márton.

Hozzátette, a Sapientia Egyetemnek köszönhetően ma már az erdélyi magyarság aranytartaléka, azaz a székelyföldi magyar fiatalok 18 százaléka magyar nyelven végzett egyetemet. A tudományos publikációk tekintetében az egyetem több szakterületen az élvonalba került. Az eredmények magukért beszélnek – húzta alá az egyetem rektora. A magyar miniszterelnökség, mint stratégiai és működési keret, stabilitást, kiszámíthatóságot biztosított az egyetem elmúlt bő két évtizedes fejlődésének, és a jövőben is lehetővé teszi a következetes építkezést, az egyetemhez kapcsolódó szakmai és nemzetpolitikai misszió betöltését – zárta gondolatait a rektor.

Kató Béla püspök, a Sapientia Alapítvány Kuratóriumának elnöke beszédében úgy fogalmazott, a megváltás titka az emlékezés, azaz a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemnek már van történelme.

„Az egyetem létrejöttét ma sokan úgy határozzák meg, mint a 90-es évek változásakor megtörtént legnagyobb erdélyi csodát. Köszönetet kell mondani a magyar nemzeti kormánynak, hogy volt ereje, hite, szíve és támogatta az erdélyi magyar akadémiai szférát. Az a közösség, amelyet mi együtt itt megteremtettünk, nem egyszerűen társadalmi szerepekre épül, hanem magára az emberre. Mi itt egymással személyes és élő kapcsolatban vagyunk. Egyetemünk úgy működik mint egy diaspóra, hiszen hálózatosan, több helyszínen folyik az oktatás. A feladat az, hogy a diaspóra működése mögött egy közös hit legyen, amely felismerhető. Meg kell találni azokat a közös célokat, amely ezt a közösséget lelkesítik” – jelentette ki Kató Béla.

Kelemen Hunor az RMDSZ elnöke köszöntő beszédében kifejtette, csaknem 25 évvel ezelőtt amikor megalakult a Sapientia Egyetem elkezdődött az az építkezés, amelynek köszönhetően mára a szóban forgó felsőoktatási intézménynek meghatározó szerepe van az erdélyi magyar felsőoktatásban.

„ Az egyetem a jövőért, a jövő irányába fordulva, a társadalom hasznát szolgálva épül. A konzervatív gondolkodás mindig hűséget és ragaszkodást jelentett. A kihívás az, hogy hogy lehet megőrizni értékeket, hogy közben új értékeket teremtsünk és előre nézve a jövő irányába forduljunk. Én azt mondom, csak így lehet alkotni maradandót, hogyha azt a konzervatív alapállást képviseljük, hogy őrzünk valamit és arra építjük az újat. Erdélyben ennek van hagyománya, a transzilvanista gondolat erről szól. Ma amikor az egyetemet ünnepeljük ezeket a gondolatokat kell szem előtt tartani” - hangsúlyozta az RMDSZ elnöke.

Hozzátette, az erdélyi magyar tudományos élet szervesen illeszkedik az össznemzeti tudományos életbe. Mint mondta, a Sapientia Egyetem képes új értékeket teremteni, miközben őrzi a hagyományokat.

Domokos József, a Marosvásárhelyi Kar dékánja az egyetem fejlődéséről beszélve kiemelte, az egyetem mostani elsőéves hallgatói már fiatalabbak a Sapientia Egyetemnél, így ők saját elmondásuk szerint már el sem tudják képzelni, hogy volt olyan időszak, amikor nem létezett ez az egyetem.

„A mostani egyetemi hallgatók beleszülettek abba a világba, amelyben létezett az Erdélyi Magyar Tudományegyetem, és ezért ők már úgy tervezték a felsőfokú továbbtanulásukat, hogy teljesen természetesnek tartották, anyanyelven is tudnak továbbtanulni itthon különféle szakterületeken”- mondta Domokos József.

Kiemelte, Sapientia Erdélyi Magyar Egyetemért közösen küzdeni kell, az egyetem tevékenysége fontos szerepet tölt be az erdélyi magyarság fennmaradásáért.

A beszédeket a 2010-ben alakult Neumarkt Brass Quintet minikoncertje követte. A marosvásárhelyi Állami Filharmónia hangszeres művészeiből álló zenekar az ünnepség keretében Tielman Susato Reneszánsz táncai közül mutatott be néhányat, valamint Samuel Scheidt Galliard Battaglia című művét szólaltatta meg.

Az egyetem aulájában zajló ünnepségen a Sapientia EMTE Bocskai István díját is átadták

Az idei díjazott Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes lett. A politikus kifejtette, bölcs dolog volt az egyetemet Sapientiának nevezni.

„A név a keresztény és nemzeti identitásra utal. A bölcsesség katedrájának is fordítható név, azért nagyon fontos szimbólum, mert mutatja több mint ráció. A Sapientia több mint egy világi egyetem, a magyarság iránti elköteleződést jelképezi. A tudomány művelése és közvetítése mellett, a Sapientia Egyetemnek a küldetése a magyar megmaradás Erdélyben. Az anyanyelven való tanulás létfontosságú. Nem lehet gondolkodni valamiről, csak akkor ha azt nyelvileg ki lehet fejezni. Ha valamit nyelvileg nem tudok megfogalmazni, arról gondolkodni sem tudok. Gondolkodni csak arról tudok, amit nyelvileg meg tudok fogalmazni. A tudományok nyelvi szempontjából is egységes magyar nyelvet kell képviselni. Ebben kulcsszerepe van a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemnek”- összegezte gondolatait Semjén Zsolt.

Az ünnepség keretében tiszteletbeli professzori címet kapott Bakk Miklós politológus, a Sapientia EMTE Kolozsvári Karának docense, professor emeritus, illetve emerita címet vehetett át Gagyi József és Pletl Rita marosvásárhelyi nyugalmazott professzorok.

A tavaly hagyományteremtő jelleggel elindított gyakorlatnak megfelelően Tonk Márton rektori dicséretben részesítette az adminisztrációban dolgozó sapientiás kollégák közül azokat, akiknek munkája a leghangsúlyosabban járult hozzá az egyetem falai között zajló tevékenységek gördülékenyebb megvalósításához. A Sapientia EMTE Rektori Hivatalának munkatársai közül idén Páll Zita Erasmus-koordinátor tevékenységét jutalmazták, a házigazda Marosvásárhelyi Karról pedig Kovács Gyöngyvér volt kari főtitkár, Lukács Ibolya tanszéki labortechnikus, valamint Ungvári Zsuzsa-Adrienne kari PR-felelős érdemeit emelték ki.