Harminc év alatt közel felére csökkent Arad megye magyar lakossága, és bár sok helyütt az összlakosságon belüli arány kevésbé romlott, a számszerű fogyás nem jósol fényes jövőt. A 2021-es – de a koronavírus-járvány miatt 2022-ben lebonyolított – népszámlálás végeredménye meghatározó lesz a magyar közösség számára a következő tíz évben Arad megyében (is).

Az RMDSZ által létrehozott magyar munkacsoport, a Népszámlálás.ro területi felelőse, Bölöni György megyei önkormányzati képviselő szerint a cenzus tétje egy összetett mondatban a következőképp határozható meg: „Hogy minél többen legyünk, hogy minél nagyobb erőt tudjunk felmutatni, mert a létszámban is van erő.”

Bölöni szerint a népszámlálási eredményektől is függő iskolai „fejpénzzel” vagy a magyarközösségek járó/jutó kulturális támogatással korai lenne most foglalkozni. „Ez akkor lenne fontos, ha létezne stabil szabályozás, évről évre kiszámítható, tervezhető költségvetés, hogy ennyi és ennyi jár ennek vagy annak az intézménynek. Nyilván ennek egy következő foka lenne, ha a kulturális autonómia megvalósulna Arad megyében. Aminek közvetlen hatása lesz viszont, az az anyanyelvhasználatot biztosító létszámküszöb” – mondta.

A 2011-es népszámláláskor Arad megye 22 településén volt a közigazgatási törvényben megszabott 20 százalékos küszöb felett a magyarok aránya; beleértve a közigazgatásilag önálló helységeket és a beosztott falvakat is. „Nem számítunk arra, hogy nőtt a magyarság létszáma a legutóbbi népszámlálás óta. Ami a százalékokat illeti, ebből a 22 helységből a legtöbb esetében nem áll fenn a veszély, hogy a 20 százalék alá csökken a magyarok aránya, viszont van néhány kritikus eset, amelyeket fokozott figyelemmel kísérünk, és ahol úgy érezzük, hogy ilyen szempontból is nagy a tét” – említette a megyei felelős.

Az első Arad – a megyeszékhelyen az utóbbi harminc évben egyszer sem haladta meg a húsz százalékot a magyarság aránya. 1992-ben a legtöbb magyar Aradon élt, összesen 29 828 fő (15,7 százalék), és a következő népszámlálások során is – értelemszerűen – ott vallották a legtöbben magukat magyarnak a megyéből, de egyre kevesebben: 2002-ben 22 492 fő (13,0 százalék), míg 2011-ben már csak 16 761 fő (10,5 százalék). „Látható, hogy Arad esetében nem beszélhetünk a 20 százalékos küszöbről, de a 10 százalékos jelenlétet egy pszichikai határnak érezzük, és nagyon nem szeretnénk, hogy ez alá essen a szám” – vázolta Bölöni György.

Szintén „fokozott figyelemmel” kísérik Gyorokot, Kisjenőt, Vingát (a közigazgatásilag hozzá tartozó Majláthfalva miatt) és Pécskát. Utóbbi esetében nem áll fenn a veszélye annak, hogy a 20 százalékos küszöb alá esik a magyarok aránya, ott inkább az a tét, hogy megmaradt-e a közel 3000 magyar, ami a lakosság arányának 29 százalékát tette ki (2002-ben még a város – akkor nagyközség – lakosainak 33 százalékát jelentette a magyarság). A Népszámláls.ro területi feleőse, Bölöni György is pécskai illetőségű egyébként.

„Színmagyar” településként könyvelte el a köztudat Arad megye hét faluját, amelyekben a népesség legalább négyötöde magyar: Bélzeréndet (94 százalék), Feketegyarmatot (93 százalék), Simonyifalvát (92 százalék), Kisiratost (89 százalék), Nagyzeréndet (87 százalék), Majláthfalvát (86 százalék) és Kispereget (83 százalék). Ezek viszonylag kis települések, népességszámuk 184 és 1635 fő közötti volt a 2011. évi népszámlálás adatai szerint.

Kapcsolódó

Jogérvényesítés: magyar helységnévtáblákat helyeztek ki 22 Arad megyei településen

Arad megye 11 közigazgatási egységében, összesen 22 település határában kerültek – vegy ezekben a napokban kerülnek – ki magyar helységnévtáblák.

anyanyelvhasználat jogérvényesítés kétnyelvű táblák helységnévtábla Arad megye Arad megyei RMDSZ

„Ezek közül Bélzerénden, amely egy kis közösség, a legnagyobb az esélye, hogy tartsuk ezt a jó arányt. Nagyzerénden, Feketegyarmaton, Ágyán, Kisperegen, Majláthfalván biztosan lesz valamiféle százalékos fogyás, mert beindult egy folyamat: ürülnek a házak, és románok költöznek be, vagy legalábbis nem magyarok…” – magyarázta a jelenséget Bölöni, megemlítve még Nagyiratos községet mint „fronttelepülést”. „Ott eddig sem haladta meg az 50 százalékot a magyarok aránya, inkább 46 százalék volt, de ezt a bőséges jelenlétet tartani kell, és úgy érzet elérhető az 50 százalék is, ha jól dolgozunk, s meg tudjuk győzni az embereket, hogy véletlenül se maradjanak ki a népszámlálásból. Ha a magyarok nagyobb arányban számoltatják meg magukat, ez sikerülhet” – vélte.

Bölöni György hangsúlyozta, hogy a népszámlálás május 15-ig tartó online önkitöltéses szakasza nagy lehetőség mindenki számára, hogy azok az adatok kerüljenek be a válaszok köz, amiket valóban szeretnének. Szórványvidéken gyakran előfordult, hogy a számlálóbiztos előtt egy-egy személy nem merte vállalni a magyar származását, anyanyelvét vagy a vallását, esetleg nem tudta leellenőrizni az adatok helyességé. Ez most, „kettesben a számítógéppel” nem történhet meg – mondta, hozzátéve, hogy aki nem jártas az internetes adatlapok kitöltésében, kérje bátran valamelyik családtagja segítségét, vagy forduljon bizalommal a helyi önkormányzat vagy az RMDSZ-szervezet által működtetett kitöltési pont munkatársaihoz.