Több mint hétezerrel növelték a közoktatásban az álláshelyek számát, jelentette be még szeptember elején a miniszterelnök. Amikor annak próbáltunk utánajárni, mire lesz ez elég, miként javítja az oktatás minőségét, hol foglalkoztatják az újonnan alkalmazott pedagógusokat, kiderült, tulajdonképpen maszatolás történt, hiszen a jóváhagyott tanári álláshelyeket a tanfelügyelőségek már a jóváhagyás előtt kénytelenek voltak betölteni, hogy tanévkezdésre minden osztályba, óvodai csoportba, bölcsődébe le legyenek fedve az órák.

A rendszer eddig is így működött: a tanfelügyelőségek a beiskolázási terv alapján kérik a meglevő álláshelyek kiegészítését, majd még annak jóváhagyása előtt betöltik azokat, hogy zavartalanul indulhasson a tanév, és rettegnek, hogy lesz-e majd a pénz a fizetésükre.

Hangzatos nyilatkozat az álláshelyek számának megnöveléséről

Amint megírtuk, néhány nappal a szeptemberi tanévkezdés előtt Marcel Ciolacu kormányfő bejelentette, hogy 7800-zal növelik a közoktatásban az álláshelyek számát. Ebből 5 614 tanári álláshely, 2 186 pedig kisegítő és adminisztratív poszt. Ezzel a közoktatásban az összes álláshely száma 307 900-ra emelkedett.

Rámutatott, az álláshelyek számának növelésére azért van szükség, hogy biztosítani lehessen az oktatáshoz és integrációhoz való jogot a közoktatásban a sajátos nevelési igényű gyermekek számára, akiknek száma egyre inkább növekszik.

Az Edupedu oktatási szakportál is arról írt, hogy az új álláshelyet azoknak a tanároknak írják ki, akik az új tanévben az előzőhöz képest megalakult több mint 2500 új osztályban tanítanak, a speciális oktatásból a normál oktatásba átkerült gyermekek támogatására segítő tanároknak, iskolai mediátoroknak, akik azokon a területeken fognak dolgozni, ahol magas az iskolai lemorzsolódás aránya, valamint számítógépes szakembereknek, akik az iskolák által az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében szerződött új intelligens laboratóriumokat működtetik.

Az új álláshelyekre versenyvizsgát szerveznek. Az Edupedu felvetette, hogy mivel az álláshelyeket a tanévkezdés előtt néhány nappal hagyták jóvá, már csak az „oktatás érdekében” történő áthelyezésekkel tudják betölteni.

A kérdés csak az volt: lesz-e pénz fizetésre

Ezek a pedagógusok a tanév első napján már bementek az osztálytermekbe, őket tulajdonképpen a bizonytalanra már alkalmazták a tanfelügyelőségek, a kérdés csak volt, utólag lesz-e a pénz a fizetéseikre. A jóváhagyás ezt a bizonytalanságot oldotta fel, újabb tanárokat nem alkalmaznak, erre nem is lenne lehetőség, magyarázta el megkeresésünkre Kiss Imre, Kovászna megyei főtanfelügyelő.

A folyamatot ismertetve elmondta, már előző év decemberében a tanfelügyelőségek elkezdenek dolgozni a következő tanév beiskolázási tervén. A gyerekeket besorolják osztályokba, óvodai, bölcsődei csoportokba, megtervezik az összevont osztályokat. A tervezés költséghatékony, törekednek arra, hogy ha indokolt, és lehetséges összevonjanak osztályokat. Például, ha csökkent a létszám, mert a gyerekek elköltöztek, visszabuktak, akkor összevonnak, de arra is van példa, hogy új osztályt kell létrehozni, mert családok költöznek haza külföldről. Továbbá tavaly leszabályozták, hogy a nyolcadikosok nem tanulhatnak szimultán osztályokba, ez az érintett falvakban újabb osztályok létrehozását tette szükségessé. „Folyamatos a mozgás, még ha csökken is a diákok létszáma, általában az osztályok, az óvodai csoportok száma nő, többek között azért is, mert a korábbi évekhez képest csökkent a megengedett maximális létszám” – részletezte Kiss Imre. A didaktikai álláshelyek száma az osztályok, óvoda csoportok számától függ, így évről évre növekszik, még akkor is ha törekszenek a költséghatékonyságra.

A beiskolázási terveket januárban nyújtják be a minisztériumba a tanfelügyelőségek, azokban jelzik, mennyi plusz állásra van szükség. Kovászna megyében például 55 további didaktikai állásra volt szükség, hogy a beiskolázási terv megvalósulhasson, minden osztályba, minden órát lefedjenek, minden óvodai, bölcsődei csoportba legyen pedagógus.

Szekér a lovak előtt

A minisztérium jóváhagyja a beiskolázási tervet, de az állásokat még nem. Viszont a közoktatásban már elkezdődnek a mozgások, lezajlanak a versenyvizsgák, az áthelyezések, így a javasolt állásokat kiírják, olyan körülmények között, hogy még ígéret sincs arra, hogy a kormány ezeket jóváhagyja.

A szaktárca július végén általában még egyszer rákérdez a helyzet alakulására, mert a felvételik, beiratkozások után még változhat, például nem alakul meg minden a tervezett szakiskolai vagy előkészítő osztály, vagy a hazaköltözők miatt plusz osztályokat kell létrehozni. Aztán augusztusban újra ellenőrzik, mi valósul meg a beiskolázási tervekből, és az oktatási minisztérium akkor terjeszti a kormány elé, hány állással kell kiegészíteni a meglevők számát.

Azelőtt ezeket az állásokat meghirdetik versenyvizsgára, a tanárok elfoglalják, közben teljesen bizonytalan, lesz-e pénz a fizetésükre. „Végigcsináljuk a procedúrát, biztosíték nélkül. De szeptemberben, amint megkezdődik a tanév, minden tanintézetben, minden osztályban, minden órát meg kell tartson egy pedagógus. Aztán szeptember elejéig rettegünk, hogy lesz-e pénz a fizetésükre. Ez annál is inkább kockázatos, mert folyamatosan a megszorításokat helyezik kilátásba. Az is előfordult, hogy nem hagytak jóvá annyi állást, amennyit kértünk, utólag korrigáltak” – részletezte a főtanfelügyelő. Kovászna megyében ebben a tanévben 55 pedagógus fizetése múlt azon, hogy a kormány jóváhagyja-e az állásszámok növelését.

Kiss Imre elmondta, már csak néhány nem didaktikai állást tudnak kiírni versenyvizsgára, de abból nem hagytak jóvá annyit, amennyit kértek. „Ez viszont legalább életbe vágó az oktatás szempontjából, a tanárok, akiknek az állását szeptember elején hagyták jóvá, már rég tanítanak” – összegezte a főtanfelügyelő.