Alkotmánybírósági indoklás: sérül a magánélethez való jog a vagyonnyilatkozatok közzétételével
Az alkotmánybíróság (CCR) szerint a törvény által előírt kötelezettség, miszerint a vagyonnyilatkozatokat el kell küldeni az Országos Feddhetetlenségi Ügynökséghez (ANI) azok internetes közzététele céljából, sérti a magánélet tiszteletben tartásához és védelméhez való jogot. Ugyanakkor az, hogy a házastárs és eltartott gyermekek vagyonáról is nyilatkozni kell, azt eredményezi, hogy a nyilatkozattevő személyes felelősséget vállal olyan információkért is, amelyekkel nem rendelkezik – áll a testület indoklásában a május végi döntésük kapcsán. Arra is kitérnek, hogy indokolatlan közfigyelemnek teszi ki a nyilatkozattevőt a törvény, és hogy a mesterséges inteligencia segítségével vissza lehet élni ezekkel a személyes adatokkal. A bíróság szerint más jogi megoldást kell találni az ellenőrzésre.
Mint arról a Maszolon is beszámoltunk, az alkotmánybíróság május végén úgy döntött, hogy az állami tisztségviselők vagyon- és érdeknyilatkozatainak nem kell tartalmazniuk a házastársak és eltartott gyermekek vagyoni és jövedelmi adatait, alkotmányellenesnek nyilvánították emellett azt is, hogy a vagyon- és érdeknyilatkozatokat az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) közzéteszi a saját honlapján. A döntést számos kritika érte, többek között az államfő részéről.
.jpg)
Az alkotmánybíróság közzétette a május 29-i határozatának indoklását. A dokumentumban a bíróság megállapítja, hogy az a törvényi előírás, amely kötelezi a nyilatkozattevő személyt arra, hogy a vagyonnyilatkozatát közzétegyék azon intézmények weboldalain, ahol dolgozik, illetve azokat el kell küldeni az ANI-nak közzétételre, sérti a magánélethez való jogot. Ez a jog szerepel Románia Alkotmányának 26. cikkében, valamint az Emberi Jogok Európai Egyezményének 8. cikkében. Az indoklás szerint ezek az előírások indokolatlanul, objektív és racionális alap nélkül teszik közzé az érintett személyek vagyonára vonatkozó adatokat, számol be az Agerpres.
Nem vállalhat felelősséget másért
A bíróság arra is kitér, hogy a törvényes előírások szerint a vagyonnyilatkozatokat saját felelősségre kell megtenni, ugyanakkor ezek a nyilatkozatok nemcsak a nyilatkozattevőre, hanem házastársára és eltartott gyermekeire vonatkozó adatokat is tartalmaznak. A bíróság rámutat, hogy a saját felelősségre tett nyilatkozat csak olyan adatokra vonatkozhat, amelyek a nyilatkozattevő saját személyére vonatkoznak, és amelyekért közvetlenül, személyesen vállalhat felelősséget. A saját felelősségre tett nyilatkozat büntetőjogi felelősséget von maga után, ezért az csak saját nevében tehető meg — senki nem vonható büntetőjogi felelősségre más személy tetteiért, a 2010/176-os számú törvény is kimondja, hogy a vagyonnyilatkozatok személyes jellegűek.
Az alkotmánybírák továbbá rámutatnak, hogy az a kötelezettség, amely szerint nemcsak a saját jogokat és kötelezettségeket kell bevallani, hanem a házastársét is, a nyilatkozattevőre hárítja a felelősséget olyan információkért is, amelyeket nem ismer közvetlenül, hanem harmadik féltől (házasfél) kell megtudnia.
Ami a nyilatkozattevő eltartott gyermekeinek jogait és kötelezettségeit illeti, a Polgári Törvénykönyv szerint a szülők legfeljebb a kiskorú gyermekek esetében rendelkezhetnek ezekkel az ismeretekkel, mivel azok nevében jogi cselekményeket végeznek törvényes képviselőként 14 éves korig, vagy korlátozottan cselekvőképes kiskorúak esetében jóváhagyják azok jogi cselekményeit.
„Más a helyzet a nagykorú, de tanulmányaikat folytató és a szülők által eltartott gyermekek esetében, akik a Polgári Törvénykönyv 499. cikke értelmében 26 éves korukig részesülhetnek eltartásban. Ők teljes cselekvőképességgel rendelkeznek, és saját nevükben köthetnek jogi ügyleteket. Ezért előfordulhat, hogy mivel nem vonhatók ugyanolyan büntető- vagy szabálysértési felelősség alá, mint a nyilatkozattevő, az érintett személy (házasfél vagy eltartott nagykorú gyermek) megtagadja az adatok közlését, vagy akár hamis adatokat közöl, így a nyilatkozattevő képtelen lesz pontos adatokat szolgáltatni vagy kénytelen lesz ellenőrizhetetlen, esetleg téves adatokat megadni annak érdekében, hogy elkerülje a hamis nyilatkozattétel miatti büntetőjogi vagy szabálysértési szankciókat” – állapítja meg a CCR.
Az alkotmánybíróság továbbá úgy véli, hogy a házastárs és gyermekek nevének és jövedelmének kifejezett nyilvánosságra hozatala a kötelezett személy saját felelősségére tett nyilatkozatában sérti az Alkotmány 26. cikkében biztosított magánélet tiszteletben tartásához való jogot.
Ugyanakkor a bíróság hangsúlyozza, hogy a jogalkotónak megfelelő jogi megoldást kell találnia annak érdekében, hogy az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség hozzáférhessen a nyilatkozattevő házastársának és eltartott nagykorú gyermekeinek vagyonára vonatkozó információkhoz, a szervezet törvényben meghatározott céljának teljesítése érdekében.
Az AI által visszaélhetnek az adatokkal
Az alkotmánybíróság szerint indokolatlan közfigyelemnek teszi ki a nyilatkozót a törvény, és túlzott mértékben nyilvánosságra hoz személyes adatokat. A testület különösen aggályosnak tartja, hogy az így hozzáférhető adatok tömeges feldolgozása – például mesterséges intelligencia segítségével – lehetővé teszi viselkedési minták készítését, ami sérti az emberi méltóságot és az egyén személyes életterének védelmét.
A bíróság szerint az, hogy bárki szabadon hozzáférhet a nyilatkozattevők és családtagjaik vagyoni és pénzügyi helyzetéhez, a személyes biztonság, a családi élet és a méltóság alkotmányos védelmének gyengüléséhez vezet. Az ilyen nyilatkozatokból következtetni lehet például a személy családi állapotára, gyermekei számára, vagyoni megállapodásokra, valamint egyes érzékeny kapcsolatokra, például rokoni ajándékozásra vagy kölcsönökre, amelyeket a törvény nem követel meg név szerint, de az elektronikus nyomtatvány formátuma mégis ezek közlésére kényszeríti a nyilatkozattevőt.
Mint rámutatnak, a nyilvánosság ilyen mértékű kiterjesztése egyes harmadik személyek (pl. házastársak, gyermekek, rokonok vagy üzleti partnerek) magánéletét is aránytalan módon sérti. Például egy vagyonnyilatkozatból kiderülhet egy válás részlete, a házastárs nevének feltüntetésével, vagy olyan személyek kiléte, akikkel a nyilatkozattevő vagyontárgyat cserélt, ajándékozott vagy kölcsönt nyújtott. Ez a fajta kényszerű nyilvánosság a bíróság szerint túllépi a közérdek ésszerű határait.
A CCR emellett megállapítja, hogy az Európai Unió 27 tagállama közül csak tíz írja elő törvényben a parlamenti képviselők számára a vagyonnyilatkozat tételét, és ezek közül is csak hét országban nyilvánosak ezek az adatok teljesen vagy részlegesen. Például Belgiumban zárt borítékban őrzik a nyilatkozatokat, Franciaországban csak bizonyos tisztségviselők esetében nyilvánosak, míg Németországban a köztisztviselőknek nincs is ilyen kötelezettségük.
A román szabályozást a bíróság az egyik leginkább beavatkozónak tartja az európai térségben, miközben a legkevesebb garanciát nyújtja az adatok védelmére. A CCR emlékeztetett, hogy a kötelező vagyonnyilatkozatot 2010-ben vezették be azzal a céllal, hogy megelőzzék a korrupciót és biztosítsák a politikai élet átláthatóságát az államapparátusban döntéshozó pozíciót betöltő személyek vagyongyarapodása tekintetében. Másrészt úgy vélik, hogy nem szükséges, hogy ezeket a vagyonnyilatkozatokat az ANI honlapján közzétegyék, mivel ezt az intézményt éppen azért hozták létre, hogy biztosítsa a közhivatalok és közfeladatok ellátásának feddhetetlenségét, és megelőzze az intézményi korrupciót.
A testület különbséget tett a választott és kinevezett tisztségviselők között is. Véleménye szerint az előbbiek esetében, mivel a köz bizalmából kerültek pozícióba, indokolt a nyilvános ellenőrzés lehetősége. Azonban azoknál, akik versenyvizsgával kerültek köztisztviselői állásba, nem indokolható a személyes adataik nyilvánosságra hozatala, mivel más, nem nyilvános csatornákon keresztül is ellenőrizhető a vagyonuk és összeférhetetlenségük.
Kapcsolódó
CSAK SAJÁT
.jpg)
.jpg)
