Miután az alkotmánybíróság megindokolja a vagyonnyilatkozatok titkosítására vonatkozó csütörtöki határozatát, fontolóra kell venni a lehetséges módosításokat, amelyek biztosítják az átláthatóságot, jelentette ki pénteken Ilie Bolojan, a PNL ügyvivő elnöke. Cãtãlin Predoiu ügyvivő miniszterelnök hasonlóan nyilatkozott, hozzátéve: nem nézi jól szemmel a taláros testület döntését. Korábban Nicușor Danállamfő és az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség is bírálta a döntést. 

A Nemzeti Liberális Párt (PNL) ügyvivő elnöke a Facebookon közzétett bejegyzésében azt írta, még ha nincs is európai szinten egységesített eljárás a vagyonnyilatkozatok átláthatóságára vonatkozóan, az évek során Romániában felhalmozódott tapasztalatok azt mutatják, hogy a közhivatalok betöltése esetén jót tesz az ilyen nyilatkozatok közzététele.

„Ráadásul a közintézményekben számos olyan terület van, ahol a dolgok elszabadultak – a jövedelmek felhalmozódásától kezdve az indokolatlan juttatásokig –, és a vagyonnyilatkozat átláthatósága egyfajta fékként működik, amely elejét veszi a túlzásoknak. Sajnos látjuk, hogy mi történik egyes állami tulajdonú vállalatoknál, ahol a jövedelmeket titkosították” – idézi Bolojan bejegyzését az Agerpres hírügynökség..

A politikus hangsúlyozta, hogy az átláthatóság minden rendszerben a korrupció korlátozásának eszköze.

Hozzátette, az alkotmánybírósági indoklás közzététele után meg kell fontolni, hogy milyen változtatásokat lehet végrehajtani az átláthatóság további biztosítása és a releváns információk nyilvánossága érdekében. „Ezt támogatni fogom” – szögezte le Bolojan.

A PNL vezetője ugyanakkor fontosnak tartja „az átláthatóság kultúrájának” kiépítését az erre vonatkozó szabályozások következetes alkalmazásával és a közszféra feddhetetlenségének megerősítését célzó további intézkedésekkel. A következő időszakban erőfeszítéseket kell tenni ebbe az irányba – írta Bolojan.

Cãtãlin Predoiu ügyvivő miniszterelnök is azt nyilatkozta pénteken, hogy az alkotmánybíróság csütörtöki döntése korlátozza a köztisztségviselők vagyonának átláthatóságát, és erre a parlamentnek kell megoldást találnia.

Predoiut a belügyminisztérium előtt faggatták pénteken az újságírók az alkotmánybíróság csütörtöki döntéséről, amellyel titkosították a köztisztségviselők vagyonnyilatkozatát. Az ügyvivő miniszterelnök úgy fogalmazott, „nem nézi jó szemmel” a taláros testület döntését.

„Amíg nem látom az indoklást, addig szakmai szempontból nem kommentálom, de minél kevesebb átláthatóság van a közéletben, annál rosszabb. A cél a széles körű átláthatóság. Ha vannak kijavítandó dolgok a törvényben, akkor azokat ki kell javítani” – idézi Predoiut az Agerpres.

Kijelentette, a lakosság számára továbbra is lehetővé kell tenni, hogy megbizonyosodjon arról, hogy a közjogi méltóságok vagyona nem haladja meg a jövedelmük által indokolt mértéket, és parlamentnek meg kell találnia a megoldást ennek biztosítására.

Kapcsolódó

Nicușor Dan mindenképpen közzéteszi vagyonnyilatkozatát – közben várja az alkotmánybíróság indoklását

Az alkotmánybíróságnak mielőbb meg kell indokolnia a vagyonnyilatkozatokat titkosító határozatát, a parlamentnek pedig módosítania kell a törvényt – jelentette ki péntek reggel Nicuşor Dan.  

alkotmányellenes vagyonnyilatkozat Alkotmánybíróság ANI Országos Feddhetetlenségi Ügynökség Nicușor Dan

Mint megírtuk, az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött, hogy a vagyon- és az érdekeltségi nyilatkozatokat nem kell közzétenni az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) és más közintézmények honlapján, illetve nem kell kiterjedniük a házastársak és a gyerekek jövedelmére és javaira.

A testület többségi szavazattal alkotmányellenesnek nyilvánította a 2010/176-os törvény 3-ik cikkelyének második bekezdését. Ez azt írja elő, hogy a nyilatkozatban fel kell tüntetni a házastárs és az eltartott gyerekek vagyonát is. Az alkotmánybíróság végleges döntése törölte ezt a Az alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánította a 2010/176-os törvény további két cikkelyét is, amelyek szerint a vagyon- és az érdekeltségi nyilatkozatokat közzé kell tenni az ANI honlapján. Emellett úgy döntött, hogy ezeket a dokumentumokat nem kell közzétenni azoknak az intézményeknek a honlapján sem, ahol a nyilatkozattevők dolgoznak, mivel ez sérti a „magánélethez való jogot”.

Az alkotmánybíróság közleménye szerint határozatuk csak a jövőre vonatkozik, és nem érinti az eddig közzétett vagyon- és érdekeltségi nyilatkozatokat.