FRISSÍTVE - A választások éve, 2024: Kelemen Hunor és Gulyás Gergely a magyarság előtt álló kihívásokról
2024, a választások éve címmel megtartott csütörtök délutáni fórumbeszélgetés vendége volt a 32. Bálványosi Nyári Szadagyetem és Diáktáborban Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke és Gulyás Gergely, a magyarországi Miniszterelnökséget vezető minisztere. A jövő évi választások mellett szó volt még az orosz-ukrán háborúról és a politikai szövetségesek kereséséről is. A beszélgetést M. Dobos Marianne, a magyarországi Hír TV műsorvezetője moderálta.
Kelemen Hunor emlékeztetett, jövőre Romániában minden választást egyetlen esztendőben rendeznek meg, ilyen még nem volt. „Ha csak Romániát néznénk, akkor még hagyján, de lesz még egy, amely az egész világra kihatással lesz, ez pedig az amerikai elnökválasztás" - tette hozzá.
Kelemen Hunor szerint a választások sorrendje a lehető legrosszabb. Hangsúlyozta, euroszkepticizmussal kell szembenézni és ilyen helyzetben kell a pártoknak mozgósítaniuk szavazótáborukat, és ez a választás adja meg az egész választási év alaphangulatát. Mivelhogy államfőcsere is várható, miután Klaus Iohannis már nem indulhat újabb elnöki mandátumért, a román pártok nagymértékben mozgósítanak, és ilyen körülmények között kell majd jól teljesítenie az erdélyi magyar közösségnek is.
„A hangunk azóta hallatszik az európai színtéren, mióta ott vannak a képviselőink az Európai parlamentben” – jelentette ki az EP-választások fontosságát az RMDSZ elnöke. Az EP-választásokat követi majd a helyhatósági, majd a parlamenti választás, legvégül pedig az államelnökválasztás.
„Mindegyik fontos számunkra. Az EP-választáson arról döntünk, hogy brüsszeli képviseletünkkel meg tudjuk-e határozni az Európai Unió jövőjét. Az önkormányzati választások tétje, hogy tudjuk-e folytatni településeinken a munkát, a parlamenti választáson pedig el kell érnünk, hogy továbbra is a stabilitás záloga legyünk. Addig viszont a következő időszak sok feladatot ró ránk: az önkormányzatokban a fejlesztések hajtómotorjai leszünk, és a közösségszervezői munkát folytatjuk” – fogalmazott Kelemen Hunor szövetségi elnök.
Hozzátette: a következő időszakban is minden döntés középpontjában az erdélyi magyar, a romániai magyar közösség lesz. Meg kell őriznünk a közösség támogatását, amely lehetővé teszi azt, hogy szavunk legyen azokban az intézményekben, ahol a politikai döntések születnek.
A szomszédban zajló háború ugyanakkor nagymértékben befolyásolja a belpolitikai helyzetet, mert különösképpen fontos az, hogy miképpen alakul az ország sorsa egy ilyen nemzetközi kontextusban.
Hogyan lehet majd magyarellenes, xenofób, antiszemita beszéddel felvenni a versenyt? – tette fel még a kérdést az RMDSZ elnöke, aki hangsúlyozta: a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) mellett a többi román párt is hajlamos a kisebbségellenes retorikához nyúlni a szavazataik maximálása érdekében.
Gulyás Gergely kifejtette: az hogy 2024 végén milyen eredményekről beszélhetünk, alapvetően határozza majd meg azt, hogy miképpen alakul az évtized hátralévő jó pár éve.
„Minden, ami Európában rossz, az megtalálható ma az EP-ben, és azt kell világossá tenni, hogy ebből elég volt” – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Szerinte az Európát vezető nagy országokban tapasztalható egyfajta jobbra tolódás, és várható, hogy ezzel kiegyensúlyozódik majd a politikai helyzet az európai parlamentben is.
Az is kiemelt fontosságú, hogy a határon túli magyar szervezetek miképpen szerepelnek majd a választásokon, jelentette ki Gulyás Gergely. Az orosz-ukrán háború kapcsán elmondta: a magyar kormány álláspontja szerint Ukrajna egy megtámadott ország és Oroszország az agresszor, ugyanakkor az Ukrajnában élő magyar kisebbségekkel, közöttük a kárpátaljai magyarokkal szembeni elnyomás is tetten érhető, amit nem hagyhatnak szó nélkül. Ettől függetlenül: mihamarabb békére van szükség és ez nagymértékben az Amerikai egyesült Államoktól függ, mondta Gulyás Gergely.
CSAK SAJÁT