A szülők civódásának a gyerek az áldozata
Napokig foglalkoztatta a hazai közvéleményt annak a három szentandrási testvérnek a sorsa, akiket eltűntnek nyilvánítottak, majd Szerbiában az édesapjukkal találtak meg őket a hatóságok. A három – 7, 9 és 11 éves – gyermeket végül sürgősségi eljárással a Hunyad megyei gyermekvédelmi igazgatóság (DGASPC) alárendeltségébe tartozó otthonban helyezték el. Szakember segítségével jártuk körül, hogy milyen következményei lehetnek annak, ha a szülők veszekedésének a gyerekek isszák meg a levét, de megoldási javaslatokat is rögzítettünk.
Roppant kényes helyzet, amikor az egymással civódó szülők miatt szenvednek a gyerekek, rengeteg időt és energiát felemészt, hogy a szakemberek kiszűrjék, mikor van a kiskorúnak valóban hatósági segítségre szüksége, szögezte le a Maszol megkeresésére Szász Katalin, a Kovászna Megyei Szociális Ellátási és Gyermekvédelmi Főigazgatóság vezetője. Hangsúlyozta, minden esetben a gyerek érdekeit tartják szem előtt, és arra törekednek, hogy ne szakítsák ki őket a családból.
Ha a szülők civakodnak, senkinek nincs nyert ügye
Szász Katalin hangsúlyozta, ők a súlyos eseteket ismerik, azokban a helyzetekben, amikor a szülők a válás esetén is a gyerek érdekében jól együttműködnek, nincs szükség a gyerekvédelmi hatóság beavatkozására.
„A konfliktusos esetekről van tudomásunk, ha nincs probléma, nem kerül hozzánk az ügy” – mondta elöljáróban az igazgató. Viszont sok olyan helyzettel találkoznak, amikor a szülők elválnak, vagy különköltöznek, és civakodnak, pereskednek, jelentgetik egymást. Az is gyakori, hogy az egyik fél úgy próbál bosszút állni a másikon, hogy megnehezíti a másik szülővel a találkozást, vagy éppen a gondoskodásban oroszlánrészt vállaló szülőt jelentgeti a másik.
„Rengeteg időt és energiát felemészt, hogy kiderítsük, a gyereknek mikor van valóban szüksége segítségre, és mikor a szülők egymás közötti bosszúhadjáratának az áldozatai. Ki kell nyomozzuk, hogy ha a szülők egymást vádolják, valóban megalapozottak az állításaik, vagy csak borsot akarnak törni a másik orra alá” – részletezte a szakértő. A gyermekeket minden esetben felmérik, arra fókuszálnak, ő hogy van, milyen az állapota, mit szeretne. Ez szintén időigényes, és emberpróbáló feladat, annál is inkább, mert előfordul, hogy a szülők megpróbálják manipulálni a gyerekeiket.
Ilyen helyzetben senkinek sem lehet nyert ügye, az ártatlan áldozat a gyermek, a szülők egymás életét is megkeserítik, a szakemberek pedig soha nem tudnak mindenkit kielégítő döntést hozni, hiszen az a szülő, aki nem éri el, amit szeretne, igazságtalannak érzi a döntést, adott esetben az ítéletet. Ha a két szülő konfliktusban áll egymással, az eset lezárásakor egyiknek nem lesz igaza, ez pedig frusztráló, még akkor is ha az elvárásai különben nem megalapozottak.
A gyerek részesül pszichológiai tanácsadásban, pedig erre a szülőknek lenne leginkább szükségük
A szakemberek átlátják, hogy ha a szülők nem tudnak megegyezni, a konfliktusaikat átviszik a gyereknevelésbe is, és minden esetben azt tanácsolják nekik, próbálják a gyerek érdekét helyezni minden egyéb fölé. A gyereknek pedig próbálnak kapaszkodókat nyújtani, hiszen egy ilyen helyzetben ő van leginkább összezavarodva, nehezen tudja tisztázni magában, mi a valóság, különösen ha egyik szülő folyton próbálja befolyásolni, a másik ellen hangolni.
„Mi a gyermek érdekét tartjuk szem előtt, és neki próbálunk segíteni” – szögezte le Szász Katalin. Kifejtette, ha a szülők pereskednek, általában a bíróság elrendeli, hogy a gyerek egy meghatározott időre – általában három hónapig – részesüljön pszichológiai tanácadásban. Ezzel csak az a gond, hogy legtöbb esetben nem a gyerekkel van a valós probléma, inkább a szülőkkel kellene „dolgozni”.
Sokszor hiába próbálnak segíteni a gyermekvédelmi szakemberek, a pszichológusok a gyereknek, ha ő ugyanabban a környezetben él, folyamatosan ugyanazok a negatív hatások érik.
„Kötelező, hogy a gyerek részesüljön pszichológiai tanácsadásban, de a szülőket erre nem kötelezik. Elsősorban ott kellene kezdeni, hogy a szülők vegyenek részt egy mediálási programban, pszichológiai tanácsadáson, hogy tudják rendezni a saját, egymás közötti konfliktusaikat, és akkor megmutatkozik ennek a pozitív hatása a gyermeknevelési módszereikben is” – részletezte a gyermekvédelmi szakember. Ha a le nem zárt sérelmek elfajulnak, a szülők megnehezítik a saját életüket, és nagyon sokat ártanak a gyereknek.
Nem árt a gyereknek, ha egy nap nem csomagolnak neki tízórait
Nehéz, amikor a gyerek problémája a két szülő konfliktusára vezethető vissza, közben pedig sok gyereknek nincsenek szülei, vagy elhagyták őket. A szakemberek próbálják ráébreszteni a szülőket, mivel ártanak leginkább a gyereknek, hogyan tudnának ezen javítani, ám sok esetben annyira elfajul a konfliktus, hogy elvakultan ítélkeznek, cselekednek, nem tudják megfelelőem kezelni a helyzetet.
Hiába magyarázzák neki, hogy nézzék a gyerek érdekét, ezt is „kicsavarják”, ujjal mutogatnak a másik félre, hogy nem gondozza megfelelően, elhanyagolja a gyermeket, ők közben kihátrálnak a helyzetből.Szász Katalin felidézte, vannak olyan esetek, hogy a szülők elválnak, és a gyerekeket az egyikükre bízza a bíróság, vagy így egyeznek meg, a másik pedig folyamatosan jelentgeti a gyerekvédelmi hatóságnál. Mindenféle indokot felhoznak például, hogy a másik nem neveli megfelelően, elhanyagolja a közös gyerekeket, hogy nem járatja rendesen iskolába, ha beteg, nem viszi orvoshoz, de azt is, hogy nem csomagol neki tízórait. Az ilyen bejelentéseket minden esetben kivizsgálják, és gyakran megalapozatlannak találják. Arra is volt példa, hogy megkérdezték a jelentgető szülőt, szeretné megkapni a gyerekek felügyeleti jogát, ám ezt visszautasította, mondván, hogy nincs ideje, dolgoznia kell. A szakemberek döbbenetére azt javasolta, inkább kerüljenek a gyerekek intézményes rendszerbe.
Utolsó lépésként kerül a gyerek állami gondozásba
A gyermekvédelemnek pedig elsősorban az a célja, hogy a gyerek családi környezetben nevelkedjen. Csak a valóban súlyos esetekben javasolják, hogy a gyerek kerüljön állami gondozásba. „Ha megállapítjuk, hogy bántalmazzák a gyereket, olyan nevelési módszereket alkalmaznak, vagy úgy elhanyagolják, hogy az már kihat a gyerek egészésgére, életvitelére” – mutatott rá az igazgató. Hozzátette, ha a szülő egy nap nem csomagol a gyereknek tízórait, az még nem árt meg neki.
Mindig felmérik a helyzet súlyosságát, ha problémát észlelnek, első lépésben felhívják arra a szülő figyelmét, tanácsokkal látják el. Gyakran ez elég is, ha a szülő rájön, hogy tévedett, jobban odafigyel, és a probléma megoldódik. Ezt figyelemmel követik. Viszont ha a tanácsadás során a szakemberek által javasolt változtatásokat nem ülteti gyakorlatba, akkor a polgármesteri hivataloknál alkalmazott szociális dolgozókkal közösen mérik fel újra a helyzetet, az ő véleményüket is kikérik, hiszen gyakran behatóbban ismerik a családot, elsősorban a kisebb közösségekben.
De még ilyenkor sem kerül intézménybe a gyerek, megpróbálnak más befogadó családot keresni neki, hangsúlyozta Szász Katalin. A törvény értelmében először a gyerek rokonságában keresnek megfelelő befogadó családot, megvizsgálják a nagyszülők, nagynénik, nagybácsik, keresztszülők vállalják-e, alkalmasak-e a gyerek nevelésére. Általában a nagyszülők jönnek képbe, és akkor készül hivatalos elhelyezés, a továbbiakban az ő kötelességük a gyermeket megfelelően gondozni.
Ha nem találnak a rokonságban, a gyermek környezetében befogadó családot, akkor megnézik a saját rendszerükben, hogy van-e megfelelő hivatásos nevelőszülő, akinél elhelyezhetik a kiskorút.
Az igazgató rámutatott, ezen a téren újra nem állnak túl jól, a hivatásos nevelőszülői hálózatban kevés az üres hely, de próbálnak megoldást keresni.
A gyerek csak akkor kerül intézménybe, gyerekotthonba, ha már minden más lehetőséget kimerítettek, vagy ha nagyon súlyos a helyzet, és gyorsan be kell avatkozni, nincs idő a más megoldás mérlegelésére.
„Elterjedt tévhit, hogy kiemeljük a gyereket a családból, ennek éppen az ellenkezője igaz, nem célunk, hogy minél több gyerek kerüljön az állami rendszerbe, még ha ez megtörténik is, azon dolgozunk, hogy minél hamarabb visszatérhessen a családjához” – szögezte le Szász Katalin.
CSAK SAJÁT