Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke szerdán hivatalosan is kérelmezi a 2022-es népszámlálás kérdőívének módosítását, mégpedig úgy, hogy a nemzetiségre vonatkozó kérdésre adható válaszok között a magyar mellett alkategóriaként megjelenjen a székely és a csángó regionális identitás is – tudta meg a Maszol. A politikust annak kapcsán kérdeztük, hogy az utóbbi napokban heves vita alakult ki a kérdésről főleg a közösségi médiában. Kelemen Hunor hangsúlyozta: a népszámlálási kérdőív még csak egy tervezet, amely módosítható, úgy is kell kezelni.

Az RMDSZ 31 esztendeje egy olyan romániai egységes magyar társadalmat épít, amely föl tudja mutatni mindenféle tekintetben azt, hogy teljes értékű közösség és a román állami intézményekkel kiépített viszonyát is ennek függvényében lehet alakítani. „Természetes az, hogy ezen az egységes romániai magyar társadalmon belül vannak különböző regionális identitások. Mi az elmúlt harminc évben és az én RMDSZ-es mandátumom ideje alatt is nagyon hangsúlyosan a regionális identitások megerősítése mellett voltunk és vagyunk, ugyanis ezeket nagyon fontos komponenseknek tartom a nemzeti identitáson belül” – mondta el a Maszolnak Kelemen Hunor. Hozzátette, számtalan olyan kezdeményezésük volt, amellyel éppen a regionális identitásokat próbálták megerősíteni. 

Megváltoztatják a kérdőívet, hogy székely lehessen, aki az akar lenni

„Akkor, amikor népszámlálásról van szó, attól féltünk mindig, hogy a magyar népességbe nem számolják bele esetleg azokat, akik a regionális identitásukat vallják meg. Ez a félelem valós félelem volt a mi esetünkben is, a próbanépszámláláson is felmerült, hogy a székelyeket nem fogják a magyarokhoz hozzászámolni. Most van egy tervezet a népszámlálási kérdőívről, amely még nem végleges, tehát változni fog, és ebben a magyar nemzetiségnél nincsen alkategória” – húzta alá az RMDSZ elnöke.

Kelemen Hunor ugyanakkor bejelentette: kezdeményezi, hogy módosítsanak a kérdőíven és a magyarnál alkategóriaként jelenjen meg a székely nemzetiség, ahogyan volt ez 2011-ben is, de „garancia is kell arra, hogy ezt a magyarhoz hozzászámolják”. Nekünk egységesen kellene felmutatnunk azt, hogy mekkora számú magyar közösség él Erdélyben. Mert a székelyek, a partiumiak, a mezőségiek, a bánságiak, a kalotaszegiek is magyarok” – hangsúlyozta a politikus. Szerinte érthető az is, hogy „ha az előző, 2011-es népszámláláson szerepelt opcióként a székely, akkor az nem tűnhet el 2022-ben. Ezzel teljes mértékben egyetértek, tehát ilyen szempontból nincsenek és nem is lehetnek közöttünk viták”.

Az RMDSZ elnöke kiemelte: a lényeg az, hogy a népszámlálási procedúra az egy dolog, az, hogy miképpen építjük a mi erdélyi magyar társadalmunkat, egy másik dolog, továbbá hogy ezen belül a regionális identitások mennyire fontos szerepet jelentenek, az pedig egy harmadik dolog. „Lesz tehát egy javaslatom a statisztikai intézethez és RMDSZ-elnökként az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalához is, hogy létrejöjjön egy módosítás még most, a közvita idején, amely kiegészíti a magyart egy alkategóriával, a székellyel, mert ez így korrekt és ez így volt 2011-ben is. Ennek egyetlenegy kockázata van, hogy majd később, valakik valamikor, amikor olyan helyzet alakulhat ki, nem fogják beleszámolni a magyar népességbe a székelyeket” – közölte a politikus. Hozzátette: „Senki ne tekintse úgy, az sem, aki most az árnyalt gondolkodásra nem akar időt és energiát fordítani, sem más, hogy itt valaki valakit szándékosan kizárt volna, hiszen egy tervezetről beszélünk.”

„Azt is látni kell, hogy 2011-ben az anyanyelvnél a magyarnál a magyar volt, az ungurnál a magyar volt, míg a székelynél az anyanyelvhez a székelyt írták, ami viszont elfogadhatatlan, mert a székely is magyarul beszél, még ha tájegységenként vannak is némi különbségek. De mi, akár székelyek, kalotaszegiek, partiumiak, bánságiak vagy mezőségiek magyarok vagyunk, nekünk a magyar az anyanyelvünk, a kultúránk a magyar, az identitásunk nagy kerete a magyar” – magyarázta az RMDSZ-elnöke.

Kelemen Hunor hozzátette: „Közösségeinknek, az embereknek meg kell azt érteniük, nekünk azt kell felmutatnunk, hogy egy erős magyar közösség vagyunk. Az, hogy ebben benne vannak a regionális identitások, amelyek ugyanolyan fontosak, de ezek nem mehetnek az egységes közösségi kép és az egységes erdélyi magyar nemzeti közösség rovására. Az a legfontosabb, hogy nem szabad a részt az egész fölé helyezni.”

Kelemen Hunor a Maszol kérdésére közölte: a csángók ezelőtt tíz évvel is egy külön kategóriában voltak a különböző etnikumoknál, mert közöttük vannak, akik magyarnak, és vannak, akik románnak vallják magukat. Az RMDSZ javaslata most is az lesz, hogy írják be alcsoportként a magyarokhoz, de ez 2011-ben sem volt így, hanem külön etnikumként jelent meg.

Először lesz online kitöltési lehetőség és magyar kérdőív

„Mi azt szeretnénk, hogy hatékony és korrekt népszámlálás legyen. Ezt a mi szempontunkból csak egyféleképpen lehet mérni: ha a magyar embereket tisztességesen megszámolják, illetve ha mindenki részt vesz a népszámlálásban”, ezért arra biztatnak mindenkit, hogy vegyen részt a cenzuson. „Szeretnénk, ha mindenki bátran vállalná nemzetiségét, magyarságát és vallási hovatartozását. Ez a legfontosabb kérdés az RMDSZ és a romániai magyarság szempontjából” – nyomatékosította Kelemen Hunor azon a pénteki sajtótájékoztatón, amelyről a Maszolon is beszámoltunk.

Hozzátette, a népszámlálás nem politikai kérdés, hanem közösségi és össztársadalmi feladat, így ebben mindenki tud segíteni, „függetlenül attól, hogy kedveli-e a politikát vagy sem”. Ezért számos szereplőt megszólítottak, egyházakat és civil szervezeteket, bevonják az önkormányzatokat és önkénteseket is toboroznak.

Kapcsolódó

Két hónap múlva kezdődik a népszámlálás: az RMDSZ tájékoztató kampányt indít

Kelemen Hunor kiemelte: a 2022-es év egyik legnagyobb kihívása a népszámlálás az erdélyi magyarok számára.

népszámlálás 2022 Kelemen Hunor RMDSZ Horváth Anna Barna Gergő

Az egyik legfontosabb idei változás, hogy mind az online kitöltési rendszerben, mind pedig a lekérdezéses szakaszban lehetőség lesz használni a magyar nyelvű formanyomtatványt is, ilyenre eddig nem volt példa.

Mikor kezdődik és meddig tart?

Barna Gergő szociológus, a magyar népszámlálási kampány lebonyolításával megbízott Közpolitikai Elemző Központ Egyesület elnöke ugyanazon a pénteki sajtótájékoztatón tudatta: „Itt élünk, így élünk” szlogennel kezdődik majd a tájékoztatási kampány, amely március 14-étől július 17-éig tart.

Március 14-én kezdődik az önkitöltéses egyéni szakasz, amikor mindenki saját maga töltheti ki online az adatlapot. Lesz egy összeíró pontos szakasz is, amikor az önkormányzatok létre kell hozzák ezeket az információs pontokat, ahol eszközöket biztosítanak és kérdezőbiztosok segítségével tölthetik ki az online adatlapot azok, akik nem rendelkeznek ehhez megfelelő készülékkel vagy internetkapcsolattal.

Május 16. és július 17. között zajlik majd a hagyományos lekérdezés, de akik korábban online már kitöltötték a kérdőívet, azokat nem fogják megkeresni a számlálóbiztosok. Barna Gergő kiemelte, a nyomtatott magyar nyelvű adatlap azokon a területeken lesz elérhető, ahol 20 százalék feletti a magyar lakosság aránya. A szociológus ugyanakkor közölte: a hatóságok mindemellett magyar nyelvű hivatalos tájékoztatást is elindítanak.

Barna Gergő hozzátette, a kérdőív négy részből áll: a lakásra vonatkozó, az épületre vonatkozó kérdések, a háztartásra vonatkozó kérdések mellett a személyi kérdőívet is ki kell tölteni. Fontos tudni, hogy pontosan annyi személyi kérdőívet adnak meg az online regisztráció után, ahányan a korábban megadott adatok szerint laknak az adott háztartásban.

A szociológus felhívta a figyelmet, hogy fontos befejezni a kérdőívet, minden kérdést szükséges megválaszolni. Az online kitöltés egyszerűbb a képzett, otthon nehezen elérhető emberek számára, valamint előnyt jelent a külföldön élők számára. Ugyanakkor hivatalos szabadnapot kapnak azok a munkavállalók, akik online töltik ki a kérdőívet.