Egy évvel a parajdi bányakatasztrófa után látványos eredményeket hozott a Kis-Küküllő menti zöldségtermesztők megsegítésére indított talajremediációs mintaprojekt. A visontai és bükkábrányi bányákból származó lignitkezelés a várakozásokat felülmúlva nemcsak semlegesítette a termőföldek sószennyezését, hanem az intenzív talajélet-élénkítésnek köszönhetően rekordtermést is eredményezett. A székelyföldi gazdák és a szakemberek tapasztalatai rávilágítottak, hogy a lignit hosszabb távon is áttörést hozhat a székelyföldi agráriumban.

A Kis-Küküllő menti zöldségtermesztés komoly hagyományokra tekint vissza. A folyó völgyében működő kertészetek generációk óta látják el friss áruval a környező és távolabbi piacokat, azonban 2025-ben példátlan krízissel szembesültek. A parajdi bányakatasztrófa következtében hatalmas mennyiségű tömény sóscsurgalék és oldott só mosódott bele a Küküllőbe. A növényeiket minden nap öntözni kényszerülő gazdák kezdetben értetlenül álltak azelőtt, hogy a megszokott agrotechnológia és gondos ápolás mellett a palánták és a zöldségfélék sárgulnak, leveleik széle megég, a növekedésük teljesen leáll, majd a tőkék elszáradnak.

Ahogy Váli Dávid héderfájai kertészmérnök felidézte: a megszokott módon dolgoztak a földeken, a növények mégsem fejlődtek rendesen. A vízelemzéskor derült ki a probléma gyökere: a Kis-Küküllő sótartalma a többszörösére ugrott a szomszédos folyókhoz képest, a bányából bemosódott rengeteg só miatt a folyó vize egyszerűen mérgezővé vált a növények számára.

A helyzet gyorsan válságossá vált, a gazdák pedig azonnal áthidaló megoldásokra kényszerültek: tartálykocsikkal, más folyókból vagy mélyfúrású kutakból szállították az öntözővizet, ami hatalmas logisztikai és anyagi terhet jelentett számukra. Ráadásul a korábban már kijuttatott sós víz elpárolgásával a só felhalmozódott a talaj gyökérzónájában, ami tartósan fenyegette a termőföldek termékenységét. Látva a baj nagyságát, a Székely Gazdaszervezetek Egyesülete (SZGE) azonnal fellépett, és felvette a kapcsolatot a magyarországi Mátrai Lignitbánya szakértőivel és vezetésével, elindítva a Lignitprojekt néven ismertté vált talajmentő akciót.

A beavatkozás végül áttörést hozott. A gazda érdeklődésünkre elmesélte, hogy a tavalyi évben még a kétségbeesés szélén álltak, és amikor a só miatt sárgulni kezdtek a növények, sokan a termelés abbahagyását fontolgatták. „A lignit kijuttatása után azonban olyan változást tapasztaltunk, amire senki sem számított. A talaj szerkezete szinte újjászületett, a növények gyökérzete olyan dús és hófehér lett, amilyet még a sószennyezés előtti legjobb években sem láttunk. A paradicsomjaimnál rekordkötést értünk el, a termésminőség kiváló lett. Számomra a legnagyobb tanulság az, hogy a természetes megoldások sokkal tartósabbak és hatékonyabbak, mint a drága vegyszerek. A szomszédos gazdák, akik kezdetben kétkedve figyelték a fekete őrlemény kiszórását, most mind arra várnak, hogy mikor érkezik a következő szállítmány” – mutatott rá Váli Dávid.

Egy évvel a parajdi bányakatasztrófa és a Kis-Küküllő menti sószennyezés után a nyáron mérleget vontak a szakemberek és a gazdák a lignitprojekt eredményeiről. A pódiumbeszélgetésen a projekt kulcsszereplői vették számba az elmúlt év tapasztalatait Józsa Eszternek, a Székely Gazdaszervezetek Egyesülete (SZGE) falugazdászának moderálása mellett. A szakmai hátteret és a fejlesztési folyamatokat Csicsor János, a Magyar Huminsav Társaság elnöke és a BIOPOL Fejlesztő & Kereskedelmi Kft. ügyvezetője, mint a projekt fejlesztője és szakértője mutatta be. Az MVM Mátra Zrt. és a Mátrai Lignitbánya képviseletében Ragulszky Gábor mezőgazdasági szaktanácsadó, vezérigazgatói tanácsadó ismertette a vállalati hátteret, míg a mintaprojekt gyakorlati, terepen szerzett tapasztalatairól Váli Dávid fiatal héderfájai kertészmérnök, zöldségtermesztő és állattenyésztő gazda számolt be.

Míg 2025-ben a Küküllő menti kertészek a teljes tönkremenetel szélén álltak, a magyarországi MVM Mátra Zrt., a Biopol Kft. és a Székely Gazdaszervezetek Egyesülete által elindított mintaprojekt köszönhetően bebizonyosodott, a magas huminsav-tartalmú lignit nemcsak remediálta a károsodott talajokat, de rekordtermést és új lehetőségeket is hozott a székelyföldi agráriumba.

Sokakban felmerült a kérdés mind Erdélyben, mind Magyarországon: hogyan segíthet egy bányászati termék, vagyis a szenesedési sor legalsó fokán álló lignit a mezőgazdaságban? A kerekasztal-beszélgetésen Dr. Csicsor János és Ragulszky Gábor világosan tisztázta a geológiai és kémiai fogalmakat.

Megtudtuk: a lignit növényi eredetű szerves ásvány, a miocén kori mocsári ciprusok és fás növények évmilliókkal ezelőtti geológiai humifikációs terméke, amely átmenetet képezi a tőzeg és a barnakőszén között. A Mátraalján és a Bükkalján – Visontán és Bükkábrányban – található úgynevezett leonardit a lignit olyan speciális, oxidálódott válfaja, amely világszinten is kiemelkedő mennyiségű és minőségű szerves humuszanyag-komplexet (huminsavakat, fulvosavakat és himatomelánsavakat) tartalmaz.

„A növények évmilliókkal ezelőtt mindent magukba szívtak, amire szükségük volt, és ez konzerválódott nekünk a föld alatt. A mátrai leonardit Európa egyik legtisztább és legmagasabb hatóanyag-tartalmú, természetes huminsav-forrása” – hívta fel a figyelmet Dr. Csicsor János, a Magyar Huminsav Társaság elnöke.

Rávilágított: a mátrai lignit talajra gyakorolt kedvező hatása egy összetett, hármas hatásmechanizmuson alapul. Egyrészt meghatározó szerepet játszik a só- és nehézfém-immobilizációban: a lignit rendkívül porózus szerkezete és kiemelkedő huminsav-tartalma révén képes kémiailag megkötni a szabad kationokat, köztük a nátrium- és klóridionokat, valamint a nehézfémeket és a peszticidmaradványokat. Bár a só fizikai értelemben nem tűnik el a talajból, a kationcsere folyamatának köszönhetően olyan stabil komplexbe kerül, amelyben a növényi gyökerek számára már hozzáférhetetlenné válik, így megszünteti a toxicitást.

Másrészt a szerkezet javításával közvetlenül támogatja a vízmegtartást, hiszen a mikro- és makropórusaiban visszatartja a nedvességet, megakadályozva a talaj hirtelen kiszáradását. Ezzel párhuzamosan lazítja a tömörödött talajszerkezetet, biztosítva az ideális, mintegy 70–30 százalékos víz-levegő arányt a gyökérzónában.

Harmadrészt kiemelkedő a tápanyag-feltáró és mikrobiológiai stimulációs hatása is. A szénben és huminsavakban gazdag közeg robbanásszerűen aktiválja a talaj mikrobiomját, amit az is igazol, hogy a kibányászott lignitben már két hét elteltével megjelennek a cellulózbontó és a szabadon élő nitrogénkötő baktériumok. Ennek az aktív biológiai jelenlétnek köszönhetően a talajban korábban lekötött, nem elérhető tápanyagok – mint a foszfor, a kálium és a különféle mikroelemek – ismét felvehetővé válnak a növények számára.

Mint ismert februárban megérkezett Székelyföldre az anyaországi bányák által felajánlott első nagy lignitőrlemény-szállítmány. A négy kamionnyi anyag mintegy tízhektárnyi termőterület kezelésére volt elegendő, amelyet az SZGE szervezésében a Kis-Küküllő mentén gazdálkodó, károsult zöldségtermesztők között osztottak szét Héderfája, Erdőszentgyörgy, Hármasfalu és Kibéd településeken. A kísérletben részt vevő területeken a kijuttatás előtt alapos talajmintavétel történt, a növények fejlődését pedig a teljes vegetációs időszakban folyamatosan nyomon követik a szakemberek.

A gyakorlati tapasztalatokról a Héderfáján 2,5 hektáron gazdálkodó — ebből 3000 négyzetméteren fóliás zöldségtermesztést folytató — Váli Dávid számolt be. Elmondása szerint a finom szemcseméretű lignitőrlemény kijuttatása kifejezetten egyszerű volt: hagyományos műtrágya- vagy szervestrágya-szóróval terítették el a földeken, majd szokványos tárcsával vagy rotációs kapával dolgozták be a talajba. A művelet semmilyen extra gépesítést nem igényelt, és az anyag a gépekbe sem ragadt be. Az elért eredmények pedig magukért beszélnek. A kísérlet a palántanevelés terén is áttörést hozott. A kezdeti aggályokkal ellentétben a lignit egyáltalán nem égette meg a csírázó növényeket, sőt, meglepően robusztus gyökérzetű palánták fejlődtek ki benne. Ez a tapasztalat azt jelzi, hogy a rendkívül drága import tőzeg és perlit a jövőben részben vagy akár egészben is helyettesíthetővé válhat a Mátrai Lignitbánya termékével.

A beszélgetés során Ragulszky Gábor, az MVM Mátra Zrt. szaktanácsadója arra világított rá, hogy a talajdegradáció és a szervesanyag-vesztés mára globális problémává vált. Az elmúlt évtizedek intenzív, kizárólag műtrágyázásra alapozott mezőgazdasági gyakorlata eloxidálta a szántóföldek szerves szénkészletét, és mivel a műtrágyák hasznosulása alig éri el a 20 százalékot, a szerves anyagok hiánya miatt a talajok biológiailag teljesen elszegényedtek. A szakember hangsúlyozta, hogy a lignit alkalmazása nemcsak a kertészetekben, hanem a szántóföldi növénytermesztésben és az állattenyésztésben is áttörést hozhat.

Növénytermesztési szempontból a lignit használatával a műtrágyafelhasználás 30–50 százalékkal is csökkenthető, miközben a termésátlagok növekednek, a növények aszálytűrése és általános stressztűrő képessége pedig nagymértékben javul. Az állattenyésztésben, alomanyaghoz keverve kiválóan alkalmas az istállók szagsemlegesítésére: magába zárja az ammóniát és a vizeletet, megszünteti az irritáló gázokat, ezzel pedig érezhetően javítja az istállóklímát és az állatjólétet. További előnye, hogy az így kijuttatott és kiürített trágya értékes, ammónium-nitrogénben dúsított organikus tápanyagként hasznosulhat a szántóföldeken.

Kapcsolódó

Bíró Barna Botond: Parajd számára európai uniós forrásokat kell biztosítani

Olyan feltételek kialakítását sürgette Bíró Barna Botond hargitai megyei tanácselnök csütörtökön, amelyek előnybe hozzák Parajdot.

parajdi katasztrófa Parajd sóbánya Bíró Barna Botond

Ragulszky Gábor kérdésünkre válaszképpen kiemelte, hogy Magyarországon a bányák bezárásával egy 250 évre elegendő nemzeti kincset temetnének vissza, ha a mezőgazdaság nem karolná fel a lignit használatát. Mint fogalmazott, a parajdi kísérletek és a székelyföldi gazdák tapasztalatai most közvetlen mintául szolgálnak a magyarországi kertészetek számára is. „Amikor értesültünk a parajdi katasztrófáról és a Küküllő menti gazdák kétségbeejtő helyzetéről, az MVM Mátra Zrt. vezetősége egyetlen pillanatig sem habozott. Tudtuk, hogy a visontai és bükkábrányi lignit olyan magas huminsav-tartalmú kincs, amely képes megmenteni ezeket a talajokat. Nem puszta adományról volt szó, hanem egy tudományosan megalapozott mintaprojektről. Az elmúlt egy évben bebizonyosodott, hogy a mátrai lignit erdélyi jelenléte hosszú távú stratégiai partnerséggé érhet” – összegzett a szakember.

(Nyitókép: Kerekes Emőke)