A nyugdíjak inflációhoz igazítása csak 5,1–5,2 százalékos emelést jelentene, mert a törvény szerint a 2021-es inflációt kell alapul venni, ezért a Szociáldemokrata Párt (PSD) legkevesebb 10 százalékos nyugdíjemelést javasol január elsejétől – jelentette ki az Agerpresnek adott interjúban Marius Budăi munkaügyi miniszter. Kelemen Hunor RMDSZ elnök szerint a jelenlegi inflációhoz igazított méltányos emelés 15–16 százalékos növekedést jelentene. A koalíciós pártok azonban mindmáig nem egyeztek meg a január 1-jétől esedékes nyugdíjemelés mértékéről.

A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a kormány a lakosság vásárlóerejének növeléséért küzd. Szerinte „nagyon nagy” a különbség a vásárlóerő megőrzése és annak növelése között.

Marius Budăi elmondta, hogy a munkaügyi minisztérium fő célkitűzése a munkahelyteremtés. Szerinte a munkaképes személyeket szükség esetén át kell képezni és pályaorientációban kell részesíteni ahhoz, hogy álláshoz jussanak. „Nem hiszek abban a családban, amelyik csak a gyermeknevelési pótlékra alapoz” – jelentette ki.

A részmunkaidős alkalmazottak adózásának módosításáról elmondta, lehet, hogy ez nem nyerte el mindenki tetszését, de „korrekt” munkaadói-munkavállalói kapcsolatokra van szükség. Hozzátette, hogy az intézkedés bevezetése óta 150 ezer részmunkaidős szerződést teljes munkaidős szerződéssé módosítottak az alkalmazottak és a munkaadóik.

Koalíciós vitát generált a nyugdíjemelés

Nem csitulnak az ellentétek a kormánykoalíció két nagyobbik pártja, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) közötti viták a nyugdíjemelés kapcsán, főleg hogy Marius Budăi PSD-s munkaügyi miniszter 10 százalékos nyugdíjemelést és a minimálbér 3000 lejre emelését jelentett be (január elsejétől kezdődően).

A PNL reakciója nem maradt el: a párt, amióta kormányon van, mindig következetesen támogatta a nyugdíjasokat. „A liberális kormány 2020. szeptember 1-jétől 14 százalékkal emelte meg a nyugdíjpont értékét (1265 lejről 1442 lejre), illetve idén januártól újabb 10 százalékos emelést eszközölt (1586 lejes nyugdíjpont). Ugyanakkor a Nicolae Ciucă vezette kormány januárban egyszeri pénzbeli segítséget nyújtott az 1600 lejnél kevesebbet kapó nyugdíjasoknak a megemelt energiaárak kompenzálására, júliusban pedig újabb 700 lejes szubvenciót kaptak azok, akiknek 2000 lejnél kisebb a nyugdíjuk” – olvasható a PNL közleményében.

Az RMDSZ 15–16 százalékos emelést tart helyénvalónak

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke és a román kormány miniszterelnök-helyettese szerint a jelenlegi infláció mértékével, azaz 15–16 százalékkal kell emelni a nyugdíjakat.

Az RMDSZ elnöke a közszolgálati televízió hírcsatornájának adott kedd esti interjújában rámutatott: a tervek szerint még novemberben elküldik a parlamentnek a 2023-as állami költségvetés tervezetét, amin a pénzügyminisztérium az illetékes tárcákkal együtt már dolgozik, a koalícióban azonban még nem tárgyaltak róla, így a nyugdíjemelés mértékével kapcsolatban sem született még végleges döntés. „A nyugdíjasok megérdemlik, és nekünk meg kell tennünk ezt az erőfeszítést” – nyomatékosította Kelemen Hunor.

Ugyanakkor közölte, az országos helyreállítási tervbe (PNRR) foglalt vállalás szerint az állami nyugdíjakkal járó kiadások nem haladhatják meg a nemzeti össztermék (GDP) 9,4 százalékát. „Nem tudom, honnan származik a 9,4 százalékról szóló ötlet, de ha végzünk egy számítást, kiderül, hogy az úgynevezett speciális nyugdíjakat leszámítva Románia illeszkedik ebbe a keretbe” – magyarázta.

A különleges nyugdíjak helyzetét is rendezni kell

A szolgálati (külön)nyugdíjak kapcsán az RMDSZ elnöke hozzátette: egyszer s mindenkorra rendezni kell ezek helyzetét. Mindenekelőtt a hozzájárulás elvét tiszteletben kell tartani, majd az államnak el kell döntenie, hogy ezen felül biztosít-e többletjuttatást bizonyos kategóriáknak a köz szolgálatában töltött évekért.

Másik fontos tényező Kelemen szerint, hogy a nyugdíjkorhatár elérése előtt senki ne részesüljön a szolgálati nyugdíjból. „Nyugdíjba akarsz vonulni 50 évesen, 25 év munka után? Rendben van, megteheted, de a szolgálati nyugdíjat csak 65 évesen kaphatod meg” – érvelt. A harmadik szempont, amelyet figyelembe kell venni a nyugdíjak helyzetének rendezésekor Kelemen szerint az, hogy a nyugdíj összege nem haladhatja meg a fizetést, ami jelenleg fennáll a bírák és ügyészek némelyikének esetében.