Az energiaárak okozta válság leküzdéséről, az árkompenzációkról, a nyugdíjemelésről és aktuálpolitikai kérdésekről is beszélt Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke a Digi24 hírtelevíziónak adott interjúban szerda este.

A részben az orosz–ukrán háború, másrészt az Európai Unió által az Oroszország ellen hozott gazdasági szankciók miatt drasztikusan megemelkedett energiaárak, illetve az Európai Bizottság által ajánlott energiatakarékosság kapcsán Kelemen Hunor kifejtette, hogy „nem kell télen lekapcsolnunk a villanyt”, de a józan ésszel történő energiagazdálkodást minden háztartásnak meg kell fontolnia. „Nem istenkáromlás takarékoskodásról beszélni. Minden család felelőssége ez, és nem Ursula von der Leyen (az EB elnöke – szerk. megj.) kedvéért, hanem a saját érdekében. Nincs arról szó, hogy visszatérünk a kommunizmushoz, amibe közel ötven évig belekényszerítettek bennünket, csupán az ésszerű felhasználásról van szó” – mondta.

Az árszabályozásban és a kompenzációs gyakorlatokban sincs összhang a tagállamok között – vetette közbe.

A miniszterelnök-helyettes megemlítette: jómaga három-négy éve odafigyel arra, hogy otthon se égjenek a villanyok azokban a helyiségekben, amelyekben nem tartózkodnak. „Kisebbek lettek a villanyszámlák, és izzókat sem kell olyan gyakran cserélni. Azt hiszem, ez megtehető minden családban, a munkahelyen és minden közintézményél” – magyarázta.

Az energiaárkompenzáció kapcsán Kelemen Hunor kifejtette, hogy az állam számára a kis- és középvállalkozások, a mezőgazdaság, az élelmiszer- és az építőipar segítése a fő szempont, de „nem tudjuk megmenteni a teljes ipart”. Az árak elszabadulásához az energiapiac liberalizálása is hozzájárult, ellensúlyozásként pedig a görög modellt – az extra jövedelem ideglenes megadóztatását – hozta fel követendő példaként. Az RMDSZ-elnök szerint a háztartási és ipari fogyasztók esetében az energiaszolgáltatóknak nyújtott kompenzáció meghaladja majd a 40 milliárd lejt. Mint mondta, határozatot fogad el a kormány arról, hogy a fafűtést használók is ártámogatást kapjanak a földgázzal vagy a villamos energiával fűtőkhöz hasonlóan.

Az inflációról szólva kifejtette, hogy Romániában 90 százalékban az energiadrágulás okozta a pénzromlást, de a monetáris politikának köszönhetően „nem szállt el” az infláció. „Ez egyébként plusz bevételt is jelent az államkasszának, de ezek az összegek különböző programok révén visszajutnak a lakossághoz” – vélte Kelemen Hunor.

Kapcsolódó

Kelemen Hunor: Nagyot változott a világ az elmúlt fél évben, nehéz tél elé nézünk

Az utóbbi bő fél évben az azt megelőző időszakhoz képest viszonylagos csendben zajlik a kormányzás. Kelemen Hunort a mindennapi gondokról, a kihívásokról, az előttünk álló, nehéznek ígérkező időszakról kérdeztük.

kormányzás Kelemen Hunor energiaárak orosz–ukrán háború állami támogatás kompenzálás

Ehhez kapcsolódó téma a nyugdíjak emelése, ami az RMDSZ másik két koalíciós partnere, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) között vitát váltott ki (a PSD a PNL szerint koalíciós egyeztetés nélkül jelentett be nyugdíjemelést januártól). „Ez nem versengés, hogy ki ígér többet. Csodát nem tudunk tenni, ezért ki is maradtunk ebből a vitából. De úgy érzem, törvényes és erkölcsi kötelességünk, hogy január elsejétől az infláció mértékével emeljük meg a nyugdíjakat” – mondta az RMDSZ elnöke.

A közalkalmazottak létszámcsökkentése kényes kérdés, különbséget kell tenni a nélkülözhetetlen munkaerő és a felduzzasztott létszámú állami hivatalok között. „Közalkalmazottak a pedagógusok, a rendőrök, csendőrök és az egészségügyben dolgozók. Ugyanakkor vannak polgármesterei hivatalok, amelyekben túl sokan dolgoznak a település lakosságához képest, míg más hivatalokban alig van munkaerő” – árnyalta a helyzetet.

Kelemen Hunor szerint a közeljövő prioritása a kormány számára a 2023-as költségvetés összeállítása, az oktatásra fordított költségvetési arány növelése, a földgázellátást biztosítása a lakosság és az ipar számára a télen, az üzemanyagárak literenkénti 50 banis kompenzációjáról pedig úgy vélte, hogy az akár jövő tavaszig is fenntartható (a sürgősségi kormányrendelet szerint szeptember 30-ig biztosítják). Kelemen Hunor szerint a jelenlegi PSD–PNL–RMDS nagykoalíciónak nincs alternatívája, és azt kívánta, hogy a következő hét évben is megmaradjon a koalíciós együttműködés. Köztudomású, hogy a megállapodás értelmében PNL 2023 májusában át kell adja a kormányfői tisztséget a PSD-nek, amiről Kelemen azt mondta, hogy Marcel Ciolacuval is együtt tudna dolgozni, akárcsak Nicolae Ciucával.