„Az Orosz Föderáció által országainkban folytatott hibrid háború részeként Európában sokasodtak az összeesküvés-elméletek, hangsúlyosabbá vált a holokauszt elferdítése, a szélsőségesség és a radikalizálódás, a demokrácia szabotálása” - olvasható Nicolae Ciucă kormányfő pénteki üzenetében, amelyet a holokauszt romániai emléknapja alkalmából az Elie Wiesel Országos Holokausztkutató Intézet által szervezett ceremónia alkalmából megfogalmazott. Klaus Iohannis államfő szerint a hatóságoknak határozottan kell reagálniuk a populista, szélsőséges vagy soviniszta tendenciák térnyerésére.

Az intézet pénteken tartotta a holokauszt romániai áldozatainak emlékére szervezett ceremóniát a holokauszt áldozatainak bukaresti emlékművénél. „A holokauszt romániai emléknapján, október 9-én a bukovinai zsidók Transznisztriába való tömeges deportálásának kezdetére emlékezünk. Attól a naptól kezdődően több mint százezer zsidót tettek fel a tehervonatokra, zaklatták, megalázták és bántalmazták őket. Több ezren már az úton életüket vesztették végkimerülés, betegségek és a hideg miatt” – fogalmazott a kormányfő.

Rámutatott, hogy a deportálások csak az egyik vetületét képezték a romániai holokausztnak, az Antonescu-rezsim zsidóellenes politikája brutális kivégzéseket, meghurcoltatásokat, vagyonelkobzást is felsorakoztatott „az emberiség legnagyobb tragédiája idején”. Emlékeztetett arra, hogy az Antonescu-rezsim felhasználta az állami intézményeket, cinkossá tett hivatalnokokat és egyszerű állampolgárokat, miközben a rendfenntartó erőket, a titkosszolgálatokat, a közszolgálatokat és a helyi hatóságokat mind „egy pokoli, emberölésre szakosodott gépezet szolgálatába állította”.

„A holokauszt előre megfontolt szándékkal elkövetett bűntett volt, amely a társadalomban zajlott le, az intézmények, a szabályok és az emberiesség összeomlásához vezetett. (...) Ezért van a jelenben szükség az igazság keresésére, a múlt és a felelősség vállalására, a bűnösök azonosítására, a következtetések levonására, az áldozatok emlékének megőrzésére, a túlélők előtti tiszteletadásra. Ez egy véget nem érő küldetés, örökké szóló elkötelezettség” - fűzte hozzá Ciucă.

Arról is beszámolt, hogy a héten találkozott a holokauszt egyik túlélőjével, egy férfival, aki megjárta és túlélte Auschwitz borzalmait, és aki mélyen megérintette azzal, ahogyan méltósággal, gyűlölködés nélkül beszélt személyes tapasztalatairól. „Ha áttekintjük a holokauszt tragédiája óta eltelt több mint nyolc évtizedet, láthatjuk a másik bűnt, amit bizonyos rezsimek elkövettek a történelmi igazság elhallgatása, eltitkolása révén. A holokauszttagadás vagy -torzítás, a történelem hamisítása, a felelősség alóli felmentés vagy az események bagatellizálása sok ideig része volt a holokauszt utáni történelemnek. Szívszorító, hogy a túlélők és leszármazottaik szemtanúi kellett, hogy legyenek mindennek” – fogalmazott a kormányfő.

Ciucă emlékeztetett, hogy „a román állam két évtizeddel ezelőtt lefektette a múlt feldolgozása és a megbékélés folyamatának alapjait, hogy helyreállítsa a történelmi igazságot”. Számos olyan intézkedést említett, amelyek azt mutatják, hogy a demokratikus intézmények és a politikai elit felvállalta ezt a küldetést: többek között megalakult az Elie Wiesel Nemzetközi Bizottság, az azonos nevű kormányzati intézet, tudományos programok indultak, emlékhelyeket és múzeumokat hoztak létre, rendszeresen megemlékezéseket és rendezvényeket szerveznek, bevezették az iskolákba a holokauszt történetének oktatását.

Arra is kitért, hogy létrehozta az antiszemitizmus felszámolását és megelőzését célzó országos stratégia gyakorlatba ültetését monitorozó és ellenőrző tárcaközi bizottságot, illetve, hogy a héten aláírták a holokausztmúzeum létrehozását finanszírozó szerződést. A kormányfő szerint a diszkrimináció, az antiszemitizmus és az idegengyűlölet elleni küzdelmet minden szinten, politikai, közigazgatási és oktatási intézkedésekkel kell folytatni. Az Orosz Föderáció Ukrajna elleni háborúja előidézte jelenlegi helyzetben azonban ezeket az intézkedéseket hangsúlyosabbá kell tenni – nyomatékosította.

Iohannis: határozottan kell reagálni a szélsőségességek térnyerésére

A hatóságoknak határozottan kell reagálniuk a populista, szélsőséges vagy soviniszta tendenciák térnyerésének veszélyeire – jelentette ki a holokauszt áldozatainak romániai napja alkalmából megfogalmazott pénteki üzenetében Klaus Iohannis. Az államfő gondolatait Cătălina Galer elnöki tanácsadó tolmácsolta a bukaresti holokauszt emlékműnél szervezett megemlékezés résztvevőinek.

Üzenetében Iohannis kifejtette: felháborítónak és elfogadhatatlannak tartja, hogy a szélsőséges vagy soviniszta erők még mindig magasztalják a romániai holokauszt kitervelőit, tagadják vagy lekicsinylik a tragédia borzalmait és szélsőséges, antiszemita eszméket terjesztenek a társadalomban. „Megerősítem az elkötelezettségünket egy gondoskodó, empatikus, demokratikus értékeket valló és a szélsőséges elhajlást egységesen elutasító társadalom megteremtése mellett” – olvasható az államfő üzenetében.

Kapcsolódó

Kártérítést fizet Románia a holokauszt túlélőinek

A napokban megkötendő izraeli-román egyezmény szerint havonta mintegy 745 dollárt kapnak a romániai holokauszt áldozatai.

második világháború holokauszt kártérítés

Iohannis hangsúlyozta, hogy Romániában már kevés holokauszt-túlélő él, és a romániai társadalom felelőssége a romániai zsidó közösségekkel szemben az, hogy ápolja és továbbadja az áldozatok szenvedéseiről szóló tanúságtételeket és a holokauszt tanulságait. Az államfő meggyőződése szerint az illetékesek mindent megtesznek a romániai zsidóság történetét és a romániai holokausztot bemutató múzeum mielőbbi megvalósításáért, mert a társadalomnak szüksége van egy modern intézményre, amely ismerteti a történelmi igazságot a fiatalabb generációkkal.

Iohannis szerint a holokauszthoz hasonló borzalmak megelőzéséhez a romániai társadalomnak „a teljes valójában” fel kell vállalnia a múltat, az 1941–1944 között történteket. Úgy vélekedett, hogy a holokausztoktatás nem csupán a második világháború eseményeinek felidézéséről szól, hanem lehetőséget ad elgondolkodni a fiatal generációknak a társadalom alapját képező értékekről, „amelyeket meg kell védeni ahhoz, hogy méltósággal és tisztességgel élhessünk”. Az államfő hangsúlyozta, hogy a holokauszt túlélőinek vallomásai „értékes bizonyítékok, amelyeket kötelességünk nemzedékről nemzedékre továbbadni”.