A délkelet-lengyelországi Tarnówban bemutatják pénteken a Huszár című képet, amely az 1849-es nagyszebeni csatát ábrázoló körkép, az Erdélyi panoráma újabb felújított részlete – közölték a tarnówi regionális múzeum honlapján, írja az MTI.

A bemutatóval a lengyel és a magyar szabadságharc hőse, Bem József tábornok születésének 230. évfordulójáról, valamint a nagyszebeni csata 175. évfordulójáról emlékeznek meg – olvasható a közleményben.

Az ünnepségnek a helyi vasútállomás műemléképületében 2017-ben létesített, Panorama elnevezésű bemutatóterem ad helyet, ahol a Jan Styka lengyel festő műhelyéből származó, 1897-ben keletkezett körkép több elemét őrzik, tudatja az MTI hírügynökség.

Ez lesz az Erdélyi panoráma újabb részletének, a Huszár című képnek az első nyilvános bemutatása az alkotás felújítása után - emelték ki.

A huszár képe több mint 2,3 méter magas és 1,7 méter széles, és a panoráma egyik központi elemét képezi, a festő ugyanis eredetileg ezen részlet közelében helyezte el a magyar seregeket irányító Bem tábornokot kísérő csoportot - mondta el pénteken Kazimierz Kurczab, a tarnówi múzeum igazgatója a PAP hírügynökségnek.

Kurczab felidézte: a huszárképet a múzeum egy poznani magángyűjteményből vette meg 2021-ben, a 100 ezer zlotys (9,2 millió forint) beszerzést a Kis-lengyelországi vajdaság önkormányzata támogatta. Az előzőleg több évtizeden át egy lakásban őrzött festmény felújításra szorult, a restaurálást a krakkói szépművészeti akadémián végezték.

Tarnówban jelenleg az Erdélyi panoráma 24 részletét őrzik.

A panoráma története 1896-ig nyúlik vissza, Jan Styka akkor kapott felkérést arra, hogy készítsen egy körképet az 1848-as forradalom ötvenedik évfordulójára. A panorámaképhez 1897 áprilisában kezdtek hozzá, és rohammunkában, öt hónap alatt be is fejezték. A festmény készítésében Styka mellett több művész, köztük – a másik nagy magyar történelmi panorámán, a Feszty-körképen is dolgozó – Vágó Pál és Spányi Béla is közreműködött.

A körképet először Lengyelországban mutatták be, 1898 márciusában már Budapesten láthatta a magyar közönség, majd Európa több városában is kiállították, ugyanis a korabeli panorámaképek szinte szabvány szerint, hasonló méretben készültek és bemutatásukra ennek megfelelő kialakítású épületek szolgáltak.

A megrendelő azonban hosszú időn át nem tudta kifizetni Jan Stykát, aki végül úgy döntött, feldarabolja a képet, és úgy értékesíti. A Bem tábornok szülővárosában, Tarnówban működő múzeum 1977 óta gyűjti a világszerte szétszóródott körképrészleteket.

A körképből egyelőre összesen 39, jelenleg külföldi magángyűjteményekben is található részletet azonosítottak, ami az eredeti mű mintegy egyharmadát teszi ki.