Ebben az évben elmaradtak a március 15-i tömegrendezvények Csíkszeredában, valamint a hagyományos ünnepi helyszínen, a Nyerges-tetőn is. A hargitai megyeszékhely több pontján tartottak koszorúzást, amelyet a Csíkszentkirályi Fúvószenekar látványos felvonulása színesített, míg a nyerges-tetői 1849-es hősi emlékműnél az országos és helyi politikai élet képviselői emlékeztek a 173 évvel ezelőtti eseményekre.

Katonai indulók verték fel az esőfelhőkbe burkolózó Csíkszereda csendjét hétfőn kora délután. A Szabadság téren masírozó Csíkszentkirályi Fúvószenekar érkezéséig meglehetősen csendesen folyt az 1848. március 15-én Pesten kitört forradalom évfordulójának ünnepe. A városháza ezúttal nem szervezett tömeges megemlékezést, a város két pontján, a Gál Sándor tábornokról elnevezett téren, valamint a Mikó-vár előtt álló Petőfi Sándor-szobornál bárki elhelyezhette virágait, koszorúit, mécseseit a nap folyamán. Hasonlóképpen a Petőfi Sándor Általános Iskola kertjében álló Petőfi-mellszobornál is leróhatták kegyeletüket a városlakók.

Délelőtt az oktatási intézmények, majd a közintézmények és végül Csíkszereda városvezetése és önkormányzata, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa, Hargita Megye Tanácsának képviselete, Hargita Megye Főtanfelügyelősége, valamint az RMDSZ csíki parlamenti képviselői és szenátorai koszorúztak. Az ünnepi szónoklatok ebben az évben elmaradtak.

Március 15: felemelő, példát mutató ünnep

A Nyerges-tetőn délután kezdődő megemlékezésre a helyi és országos politika magyar képviselői, tisztségviselői éreztek elsősorban, az ünneplők az internetes közvetítés által kapcsolódhattak be az eseményekbe. Forgalomkorlátozásra sem volt szükség idén, ám a rendfenntartó erők nagy erőkkel voltak jelen a helyszínen.

A megemlékezés résztvevőit az idei főszervező, Csíkkozmás község képviseletében Szántó László köszöntötte. Az elöljáró felemelő, példát adó, útmutató ünnepnek nevezte a magyar forradalom és szabadságharc kitörésének emléknapját.

„A mai nehéz idők megnehezítik a közösségi életet hagyományos és keresztényi értékeink megélésében. Csak a közösségi összefogásunk eredménye lehet, hogy ezen értékek megmaradjanak. Maradjanak meg épületeink, és azokon a felirataink, a jelképeink, hitünk és kultúránk, egyszóval mindaz, amit 173 évvel ezelőtt megfogalmaztak elődeink” – emelte ki Szántó László.

Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnökének ünnepi üzenetét Tóth László, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának vezetője tolmácsolta. Mint a magyar kormányfő fogalmazott: „a 173 évvel ezelőtti események azt üzenik, hogy közös sorsunk jobbra fordítása mindig azok kezében van, akik tudnak, akarnak és mernek is tenni a magyar nemzet felemelkedéséért. Ezzel a hittel és bátorsággal kell helytállnunk most is, amikor egy láthatatlan ellenség támadásának megújuló hullámaival harcolunk”.

Orbán Viktor üzenetében kiemelte: a mai kor hősei az orvosok, ápolók, tudósok, rendvédelmi dolgozók, a fertőzés veszélye ellenére is mindennap munkába járó és hivatásukban helytálló emberek.

„Harcosok, akik fáradhatatlanul küzdik végig ezt a hosszú hadjáratot, hogy visszakaphassuk az életünket és a vírus elvonulta után a velünk élő többi néppel együtt építsük tovább minden magyar közös otthonát, a Kárpát-medencét” – fogalmazott a magyar kormányfő.

A cél a nemzeti egység

Hajdu Gábor csíki parlamenti képviselő beszédében felidézte az egykori forradalmi eseményeket, kiemelte: a megemlékezést a Nyerges-tetőn vívott egykori utóvédharcokkal kell befejeznünk, amely a szabadságharc méltó vége, alfája és ómegája. A politikus kiemelte: az egykori küzdelmek célja ma is aktuális, a nemzeti önrendelkezés, egyéni szabadságjogok és nemzeti egység.

Hargita Megye Tanácsának elnöke, Borboly Csaba az elmúlt időszak kihívásait emelte ki, kitért a vírus elleni küzdelemben részt vevőkre. „Hiszem azt, hogy ezt a munkát be tudjuk fejezni és a vírust le tudjuk küzdeni. Minden nehézség esetében mindig akkor tudunk jobb kedvvel, mosolygósan, több erővel és kitartással tevékenykedni, ha látunk eligazodási pontokat. 1848 egy ilyen kiemelkedő pont” – fogalmazott.

Széchenyi István szavait idézve Borboly Csaba hangsúlyozta: nincs helye a vitának sem Csíkban, sem Hargita megyében, sem Székelyföldön, ehelyett közös munkára és összefogásra van szükség. „Akkor van jövőnk, ha van közös jövőképünk. Jó magyarnak lenni, mert ha ma szétnézünk a Kárpát-medencében, mindenki büszkén vállalja magyarságát, hiszen van egy olyan kormány Budapesten, amelyre tudunk támaszkodni és kérhetjük az együttműködését” – zárta gondolatait Borboly Csaba.

Az ünnepi megemlékezés záró momentumaként Tamás József, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye nyugalmazott segédpüspöke mondott áldást, végezetül az ünnepséget szervező Csíki Területi RMDSZ képviselői, Tánczos Barna és Novák Eduárd miniszter, a környező települések önkormányzatai, valamint civil szervezetek – köztük a moldvai csángók képviselői – helyezték el koszorúikat a Nyerges-tetőn található emlékműnél.