A kötelező zászlócsók csak ízelítő egy majdani magyarellenes hatalmi politikából?
A trikolór megcsókolásának kötelezővé tétele csak a kezdet? Eugen Gabor politológus a Maszolnak azt mondta: az AUR kormányra kerülése esetén - ami ma már jóval reálisabb forgatókönyv, mint két–három évvel ezelőtt –, olyan „szakpolitikai” javaslatokra is számíthatunk, amelyek a magyar közösséget az ennél az ostoba, de viszonylag ártalmaltan kezdeményezésnél nagyobb mértékben érinthetik hátrányosan.
Mint arról beszámoltunk, az AUR által kezdeményezett törvénytervezetet jelentős változásokat hozna a román nemzeti zászló napjának megünneplésében. A dokumentum szerint többek között a tisztségviselőknek, az iskolaigazgatóknak és a kijelölt diákoknak kötelező lenne megcsókolniuk a trikolórt. Mi a kezdeményezés célja, s a tervezet fényében mire számíthatunk egy AUR-kormány esetén?

Eugen Gabor politológus, a bukaresti Politikatudományi és Közigazgatási Egyetem tanársegédje szerint ezt a kezdeményezést, amelyet már 2023 márciusában nyújtottak be a Szenátushoz, minden valószínűség szerint arra szánták, hogy az AUR feltételezett hazafiságát hangsúlyozva, s szembeállítva a rendszer részének tekintett politikusok Romániához való állítólagos lojalitáshiányával. „A változtatások minden bizonnyal az RMDSZ-t, és ezen keresztül a romániai magyar közösséget is célozzák, hiszen nem egyszer vádoltak magyar nemzetiségű politikusokat azzal, hogy nem tisztelik az ország himnuszát vagy zászlaját. Novák Eduárd volt miniszter jó példa erre” – mondta Eugen Gabor.
Hozzátette: a törvénytervezetnek azonban valószínűleg más célpontjai is vannak. „Az úgynevezett szuverenista táborhoz tartozók azzal vádolták az USR-t, hogy külföldi érdekeket szolgál, és gyakran felhozták Dacian Cioloș Macron-adminisztrációhoz fűződő közelségét vagy Dominic Fritz német származását. A PNL és a PSD olyan politikusai sem úszták meg a bírálatokat, mint Siegfried Mureșan vagy Victor Negrescu. Érdekes ugyanakkor, hogy a kezdeményezést nemcsak az AUR olyan meghatározó alakjai írták alá, mint George Simion, Sorin Lavric vagy Claudiu Târziu, hanem a PSD és a PNL képviselői is.Néhányukról, például a PNL Szatmár megyei vezetőjéről, Adrian Cozmáról, köztudott, hogy nyitott a nacionalizmusra” – fogalmazott a politológus.
Eugen Gabor ugyanakkor nem gondolja, hogy a törvénytervezet végső soron ténylegesen egyes tisztségviselők megbüntetését célozta volna. „Az AUR politikusai inkább olyan szimbolikus tőkét szerettek volna felhalmozni, amelyet később szavazatokra válthatnak. Talán elhamarkodott lenne ezt kijelenteni, de úgy gondolom, kudarcot vallottak. Még a fősodrú pártokkal szemben kritikus újságírók - így Mirel Curea - is nevetség tárgyává tették a javasolt módosításokat” – hangsúlyozta a politológus.
Emlékeztetett rá: Claudiu Târziu tavaly maga is elismerte, hogy az AUR a 2024-es európai parlamenti választásokon a várakozásokhoz képest gyengébben szerepelt (14,93 százalék), részben azért, mert túlságosan nagy hangsúlyt helyezett a szimbolikus jellegű akciókra. Az AUR kampányplakátjain például a jelöltek helyett fejedelmek és történelmi uralkodók szerepeltek. „Az olyan személyek későbbi bevonása a párt vezetésébe, mint Petrișor Peiu vagy Dan Dungaciu, éppen azt a célt szolgálja, hogy azt sugallják: a történelmi utalásokat és a harcias retorikát szakértelem is kiegészítheti” – mondta a Maszolnak Eugen Gabor.
A magyarokat hátrányosan érintő „szakpolitikai” javaslatokat hozhat az AUR hatalmi pozíciója
Szerinte abban az esetben, ha az AUR kormányra kerül - ami ma már jóval reálisabb forgatókönyv, mint két–három évvel ezelőtt –, olyan szakpolitikai javaslatokra is számíthatunk, amelyek a magyar közösséget az ennél a zászlóval kapcsolatos, ostoba, de viszonylag ártalmaltan kezdeményezésnél nagyobb mértékben érinthetik hátrányosan. „Ez azonban nem jelenti azt, hogy a Simion vezette alakulatnak a Victoria-palotába kerülése azonnal a nemzeti kisebbségek jogainak jelentős korlátozásához vezetne. Ha az AUR egy hagyományos párttal együtt kormányozna, előfordulhat, hogy az ilyen érzékeny kérdésekben nem lenne elegendő mozgástere. Ha viszont az AUR önállóan, vagy más radikális csoportosulásokkal szövetségben kormányozna, akkor a helyzet bonyolultabbá válna” - véli a politológus.
Hozzátette: nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy George Simion kiemelt figyelmet fordított nemzetközi kapcsolatok építésére, és sikerült közelebb kerülnie az európai populista jobboldal fontos vezetőihez, például Giorgia Melonihoz vagy Jarosław Kaczyńskihoz. „Elképzelhető, hogy e kapcsolatok megőrzésének vágya arra készteti majd az AUR vezetőjét, hogy – legalább rövid és középtávon – mérsékelje idegenellenes megnyilvánulásait” – fogalmazott Eugen Gabor.

Valeriu Turcan politikai elemző, volt elnöki tanácsadó szerint a kezdeményezés célja a közvélemény figyelmének felkeltése és viták gerjesztése. „A patriotizmus személyes dolog, és annak kifejezési formái nagyon különbözőek. Egyértelmű túlzás, hogy valakit törvény által kötelezzenek egy bizonyos viselkedésre, de Románia jelenleg a különféle túlzások időszakát éli. Holnap megjelenik majd egy újabb törvény, amely arra kötelezi az állampolgárokat, hogy valami mást tegyenek” – mondta a Maszolnak Turcan. Úgy véli, amióta a PSD nyilvánosan legitimálta az AUR-ral való együttműködést, az AUR is bátrabban áll elő mindenféle javaslattal.
Cristian Sandache történész, publicista megkeresésünkre parasztpárt néhai vezetőjét, Corneliu Coposut idézte: „illetlenség a hazafiasság fitogtatása”. Mint mondta, ez a törvénytervezet inkább demagóg jelleget sugall, mintsem spirituális-hazafias szellemiséget. “Ráadásul az, hogy előírják, milyen imát kell a papoknak ebből az alkalomból elmondaniuk, számomra abszurdnak tűnik” - tette hozzá a magyarok iránti szimpátiájáról ismert Sandache.
CSAK SAJÁT