Meg kellene csókolniuk a román zászlót a hivatalos ceremóniákon részt vevő tisztségviselőknek egy AUR által kezdeményezett törvénytervezet szerint. Aki ezt megtagadja, 5000–10 000 lejes bírságot kaphatna. A javaslat már átment a szenátuson, a képviselőházban azonban még nem született róla döntés – közölte a G4Media hírportál.

Jelentősen szigorítaná és egységesítené a román nemzeti zászló napjának megünneplését az AUR törvénytervezete. A június 26-i ünnepségeken a központi és helyi hatóságok vezetőinek vagy törvényesen kijelölt helyetteseiknek kötelező lenne részt venniük, a zászló megcsókolásának megtagadását pedig 5000-10 000 lejjel büntetnék.

A tervezet szerint az állami és magántulajdonban lévő audiovizuális médiaszolgáltatóknak legalább 30 perc műsoridőt kellene szentelniük a nemzeti zászló napjának. Ennek elmulasztása 10-20 ezer lejes bírságot vonna maga után.

Minden romániai iskolában kötelezővé tennék a zászló ünnepélyes felvonását június 26-án, kivéve, ha aznap munkaszüneti nap van (más kérdés, hogy ezen a napon rendszerint már vakációznak a diákok, és ilyenkor már a vizsgák zajlanak – szerk. megj.). Az ünnepség része lenne a zászló megáldása és megcsókolása is: ezt a pap vagy a vallástanár, az iskola igazgatója, valamint a történelmi megemlékezést előadó diákok végeznék.

A tervezet szerint Bukarestben és valamennyi megyeszékhelyen úgynevezett Trikolór teret is ki kellene jelölni. Ezeken egy legfeljebb 30 méter magas árbocot állítanának fel, amelyre egy 3x2 méteres román zászlót vonnának fel. A zászlót június 26-án emelnék a magasba, és egy teljes éven át, a következő június 25-éig maradna az árbocon. Az önkormányzatok, amelyek nem jelölnek ki Trikolór teret, 10–30 ezer lejes bírságot kaphatnának.

A javaslat a katonai és civil ünnepségek részletes menetrendjét is meghatározná, a zászló megáldásától és megcsókolásától kezdve a himnusz eléneklésén át a díszőrség felvonulásáig. A román nagykövetségeken és konzulátusokon szintén megemlékezéseket tartanának a román közösségek képviselőinek részvételével.

A kezdeményezők szerint az 1998 óta hatályos szabályozás nyomán az ünnepségek sok településen katonai jellegűvé váltak, miközben a hadsereg átszervezése miatt számos településen már nincs katonai alakulat. A tervezet célja ezért az ünnepségek egységesítése és a civil társadalom nagyobb bevonása.

A javaslatot ugyanakkor több intézmény is bírálta. A kormány szerint számos problémát tartalmaz, átfedésben van a hatályos jogszabályokkal, és több előírása sem kellően egyértelmű. A kabinet a jelenlegi, 96/1998-as törvény módosítását tartaná megfelelőbb megoldásnak.

A Gazdasági és Szociális Tanácsban sincs egyetértés a törvénytervezetet illetően: a szakszervezetek támogatták a tervezetet, míg a munkáltatói és civil szervezetek ellenezték. Többek között az aránytalan költségeket, a túl szigorú szankciókat, valamint az iskolákra rótt nehezen teljesíthető kötelezettségeket kifogásolták.

A tervezetet Mircia Chelaru AUR-os parlamenti képviselő kezdeményezte 2023 márciusában, az indoklást pedig további 70 parlamenti képviselő és szenátor írta alá, köztük AUR-os, független, PSD-s és PNL-s politikusok.

A javaslat 2023. június 26-án átment a szenátuson, és azóta a képviselőházban van. A parlament védelmi bizottsága szerdán tárgyalta volna a jelentést, ezt azonban egy héttel elhalasztották, így a tervezet egyelőre nem vált törvénnyé.