A kommunizmus elleni nosztalgia már nem pusztán egy vélemény vagy kulturális sebezhetőség, hanem nemzetbiztonsági probléma – jelentette ki Daniel Șandru, a Kommunizmus Bűneit és a Száműzöttek Emlékét Ápoló Intézet (IICCMER) ügyvezető elnöke, amikor kedden bemutatták és megvitatták a legfrissebb közvélemény-kutatás aggasztó eredményeit.

Az IICCMER kérésére az INSCOP Research végezte el a kommunizmus iránti nosztalgiáról szóló felmérést, amelynek eredményei alapján többek között az derült ki, hogy a megkérdezettek 48,4 százaléka úgy gondolja, hogy jobban éltünk a kommunizmus idején, a 66,4 százalék szerint az állam jobban törődött a polgárokkal, a 66,2 százalékuk pedig jó vezetőnek tartja Nicolae Ceaușescut. A többség (55,8 százalék) szerint a kommunizmus jó volt Romániának, az ország gazdagabb volt (77,2 százalék), az ország azóta elveszítette kulturális identitását (71,3 százalék).

Kapcsolódó

Információs hadviselés eredménye: a többség szerint Ceaușescu jó államférfi volt (SZAVAZZ!)

A kutatás eredményei hatalmas szakadékot jeleznek a valóság és a romániai lakosság kommunista rezsimről alkotott percepciója között. 

felmérés kommunizmus Nicolae Ceaușescu hibrid fenyegetés

„Nem hinném, hogy egy katasztrófa forgatókönyvét éljük, de csupán egy lépés választ el minket attól. Ezt a lépést pedig nem egy nagy döntés idézheti elő, hanem épp a passzivitás” – mondta. Szerinte a történészek megtették a kötelességüket, de az már nem elég. „A totalitárius visszarendeződést nem tudjuk pusztán tudományos kötetekkel megállítani. Cselekvésre van szükség. Egy olyan emlékezetpedagógiára, amely kilép az egyetemek és könyvtárak falai közül, és eljut a közösségekbe, a családokba, a digitális térbe, ahol az új generáció meggyőződései formálódnak” – fogalmazott Daniel Șandru. Hozzátette viszont, a továbblépéshez kormányzati és társadalmi támogatásra van szükségük. A szavak is golyókká válhatnak figyelmeztetett, nyilvánosan kérve, hogy törvényben tiltsák be a totalitárius rendszerek, a kommunizmus jelképeinek használatát, és az egykori vezetők kultuszának dicsőítését.

Remus Ștefureac, az INSCOP igazgatója szerint a felmérés eredménye nem csak a múlthoz való viszonyulást tükrözi, hanem napjaink kudarcait is. A társadalmi egyenlőtlenségek, a gazdasági bizonytalanság és az optimista jövőkép hiánya is visszaköszön az eredményben. A nosztalgia kompenzációs mechanizmus az aktuális elégedetlenségekre, ugyanakkor részben mesterségesen gerjesztett jelenség is, amit információs támadások táplálnak. „Az INSCOP–IICCMER kutatás akut szükségletet jelez olyan közpolitikai intézkedések iránt, amelyek a strukturális elégedetlenségeket (szegénység, egyenlőtlenségek, korrupció), valamint az információs és oktatási hiányosságokat (a valós történelem ismerete) kezelik. Csak így lehet korlátozni egy olyan kollektív nosztalgia hatásait, amely súlyosan veszélyeztetheti a demokratikus berendezkedés stabilitását” – jelentette ki.

Ami érdekesség viszont, hogy a megkérdezettek többségét (60 százalék) nem érdekli túlzottan az ország kommunista múltja, és úgy gondolják (68,2 százalék), hogy kellő információjuk van róla ahhoz, hogy véleményt formáljanak – a 34,8 százalék azért, mert élt a kommunista rezsim idején.

A kutatás szerint a megkérdezettek többsége úgy érzi, hogy Románia rossz irányba halad (63,5 százalék), a kommunizmus idején kisebb volt a korrupció (65,1 százalék), jobb volt a közbiztonság (75,1 százalék), elérhetőbbek voltak az egészségügyi szolgáltatások (48,6 százalék) és a minőségi oktatás (49,9 százalék), az állami intézmények hatékonyabbak voltak (58,7 százalék), egészségesebb volt az étel (85,1 százalék), több mindent gyártottak (68,5 százalék), az erkölcsi értékeket jobban előtérbe helyezték (48,2 százalék), az emberek pedig többet segítettek egymásnak (80,4 százalék).

A megkérdezettek 73,2 százaléka szerint az ország nagyobb tiszteletnek örvendett külföldön, ugyanakkor az 59,2 százalékuk tisztában van azzal, hogy a rendszerváltás előtti rezsim visszaélésekért és gyilkosságokért is felelős, 41,6 százalékuk szerint pedig a felelősöket nem büntették meg az elkövetett tettekért. Mégis „minden jobb volt” – a román filmek (75,1 százalék), a román zene (71,8 százalék) és a szórakoztató műsorok (58,0).

Emlékezetes, hogy az INSCOP két évvel ezelőtt is készített egy hasonló közvélemény-kutatást. Akkor a románok még csak 46 százaléka vélte úgy, hogy 1989 előtt jobb volt az élet és csak a 48,1 százalékuk gondolta úgy, hogy a kommunista rezsim jót jelentett Romániának.

A Maszolon a héten mi is közzétettünk egy szavazást. Arról kérdeztük olvasóinkat, hogy milyen emlékeik vannak a kommunizmusról. A válaszadók többsége nem szívesen emlékszik vissza azokra az időkre, ugyanakkor többen nem éltek abban az időszakban.