A megkérdezettek közel kétharmada szerint Nicolae Ceaușescu jó vezetője volt Romániának, derül ki egy, a kommunizmus iránti nosztalgiának szentelt szociológiai kutatás adataiból, amelyet az INSCOP Research végzett a Kommunizmus Bűneit és a Száműzöttek Emlékét Ápoló Intézettel (IICCMER) együttműködésben.

„A kutatás eredményei hatalmas szakadékot jeleznek a valóság és a romániai lakosság kommunista rezsimről alkotott percepciója között, így egy olyan társadalom képét rajzolják ki, amely szinte teljesen védtelenné vált az információs, a hibrid és kognitív háborúval szemben, amely már most pusztítást végez” – nyilatkozta Remus Ștefureac, az INSCOP Research vezérigazgatója.

A Tudomása vagy hallomása szerint Nicolae Ceaușescu jó vagy rossz vezetője volt Romániának? kérdésre a válaszadók 66,2%-a azt mondta, hogy jó vezető volt. 24,1% szerint rossz vezető, 7,8% nem tudja, míg 2% nem válaszolt.

A Lakossági percepció a kommunizmusról. A nosztalgia mérföldkövei című kutatás adatait 2025 júliusában gyűjtötték össze egy 1500 fős mintán, ±2,5%-os hibahatárral.

Kapcsolódó

Kommunista nosztalgia a közösségi médiában, az IICCMER a médiahatósághoz fordult

A kommunizmus bűneit kutató és a száműzöttek emlékét ápoló intézet (IICCMER) több ezer ilyen oldalt talált és panaszt emel miattuk az Országos Audiovizuális Tanácsnál (CNA).

Nicolae Ceaușescu IICCMER kommunizmus

A tanulmány teljes bemutatására kedden 10 órától kerül sor egy IICCMER által szervezett esemény keretében, részletes elemzésekkel szociodemográfiai csoportok szerint, számol be a News.ro.

„A kutatás eredményei hatalmas szakadékot mutatnak a valóság és a román társadalom kommunizmusról alkotott képe között. Egy olyan társadalom képe rajzolódik ki, amely szinte teljesen védtelen az információs, hibrid és kognitív hadviseléssel szemben, amely már most is rombolást végez. Az adatok helyenként döbbenetesek. Olyan kollektív nosztalgia alapjait tárják fel, amely súlyosan alááshatja a demokratikus rendszer stabilitását, torz értékrendeket táplálva, féligazságokra vagy durva hazugságokra épített mítoszokkal. Ezek a hazugságok több mint egy évtizede felerősödtek egy olyan hibrid támadássorozat révén, amelyet belső tényezők és külső ellenséges entitások indítottak el, a céljuk pedig a társadalmi törésvonalak elmélyítése, teljes polarizáció, bizalmatlanság és krónikus bizonytalanság kialakítása volt a román társadalomban” – hangsúlyozta Remus Ștefureac.

Ugyanakkor elismeri, hogy a kommunizmus iránti nosztalgia részben természetes jelenség is lehet, akár az elveszett fiatalság iránti bánatból, akár a jelenlegi bizonytalanságérzetből fakad, amelyet olyan sérülékeny társadalmi csoportok élnek meg, akiknek életét teljesen felborította az egykor mindent ellenőrző rendszer hirtelen összeomlása.

„Ami azonban elképesztő, az ennek a nosztalgiának az intenzitása 35 évvel a kommunizmus bukása után! A jelenlegi kudarcok és a társadalmi-gazdasági elégedetlenségek ellenére, amelyek felerősítik a kommunizmus iránti sajnálatot, a kommunista életmód mitizálását elfogadó lakosság katasztrofális arányai nem csupán természetes jelenség következményei! Ezek közvetlen következményei annak az információs háborúnak, amelynek részesei vagyunk, legalább tíz éve tartó aktív intézkedéseknek, amelyeket egy ellenséges hatalom koordinál, dezinformációs hullámoknak, hazugságoknak és groteszk manipulációknak, amelyeket minden információterjesztő csatornán – főként a közösségi médián keresztül – szándékosan terjesztenek. Ez egy társadalmat destabilizáló és sebezhetővé tevő kampány, amelyet sem az állam, sem a társadalom, sem a nyilvános, sem a nem nyilvános szféra nem próbált meg ellensúlyozni” – jegyezte meg Ștefureac.

Végül hangsúlyozta, hogy a kutatás sürgető igényt jelez olyan állami politikákra, amelyek kezelik az aktuális strukturális elégedetlenségeket (szegénység, egyenlőtlenségek, korrupció), valamint az információs és oktatási hiányosságokat (valós történelmi ismeretek, alapvető műveltség stb.).