Túlságosan nagyok az aránytalanságok az egészségügyi rendszer finanszírozásában, nemcsak, hogy mára már elavult a teljes infrastruktúra, az egészségügyi intézmények többsége a múlt század közepén vagy még a 19. században épült, de ráadásul több mint tíz hónapja egészségügyi válsággal néz szembe az ország, amelyet az említett körülmények között még nehezebben lehet orvosolni. A bukaresti Matei Balş Járványtani Intézetben múlt pénteken történt tűzeset ismét rávilágított arra, hogy a romániai egészségügyi rendszer súlyos gondokkal küzd, és ezt csak tetézi, ha a betegek ellátásában hibás döntéseket hoznak, mert az tragédiához vezet. A hazai egészségügy rendszerszintű hibáiról, és azoknak a helyreállítási lehetőségeiről László Attila orvos, a szenátus egészségügyi bizottságának RMDSZ-es titkára nyilatkozott a Maszolnak.

Az egészségügyi szakember elöljáróban elmondta, hogy a bukaresti Matei Balş intézetben történt tragédiával ellentétben a tavaly november 14-i karácsonkői (Piatra Neamţ) kórháztűzben a menedzsmenttel és az infrastrukturával is nagy problémák voltak. Rendszerszintű problémát igazol azonban az a tény, hogy Karácsonkő óta a Matei Balş-i tűz a hetedik tűzeset, szerencse a szerencsétlenségben, hogy a többi esetben nem sérültek meg a betegek és a személyzet.

A kapacitáson felüli tevékenység kényszere okozta a bajt

László Attila hangsúlyozta, a Matei Balş az ország egyik vezető intézménye a fertőző betegségek területén, ahol minden feltétel biztosított volt ahhoz, hogy a jóváhagyott betegszám ellátása jól működjön, ám amikor ezt túlhaladták, improvizálniuk kellett, így következhetett be a tragédia. Mint mondta, a karácsonkői novemberi tűz után néhány nappal országos ellenőrzési kampány indult, és főleg azokat az intézményeket figyelték, ahol koronavírusos betegeket láttak el, beleértve a Matei Balş Intézetet is.

„Örömmel tapasztaltam, hogy a Matei Balş viszonylag alacsony betegszámmal működött. A technikai feltételeket biztosították: az egyes kórtermekben a szabványoknak megfelelő infrastruktúra volt, ahol két beteget láttak el: ágyanként 12 faldugaszt, illetve 12 négyzetméter szabad helyet biztosítottak, két ágy között a két és fél méteres minimális távolságot is tartották” – részletezte a betartott előírásokat a szenátor.

A probléma abból adódott – tette hozzá –, hogy az utóbbi időben az intézet kapacitásán túl látta el a betegeket. Az ilyen helyiségekben ugyanis nagy oxigénmennyiséget használnak, és ha nem megfelelő a szellőző berendezés, koncentrálódik az oxigénszint, ami ilyen problémákat okozhat.

„Rendszerhibáról beszélhetünk azonban, mert a novemberben történt ellenőrzések során a tűzoltók 1900 olyan esetet találtak az ország valamivel több mint 300 intézményében, amelyek veszélyhelyzetet idézhetnek elő. Ekkor el is rendelték a hiányosságok korrigálását, de azóta mindössze 139 esetben sikerült megejteni a módosításokat” – tudtuk meg László Attilától.

Aránytalanok a költségek

Felhívta a figyelmet arra, hogy a szolgáltatásokért a biztosítási pénztár, illetve a minisztérium által kifizetett összegekből 90-95 százalékot tesz ki a dolgozók béralapja, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a saját költségvetésükből mindössze öt-tíz százalék, tehát minimális összeg marad a tényeleges munkára, vagyis a diagnosztizálásra, kezelésre, takarításra, karban tartásra, élelmezésre, fűtésre stb.

„Addig, amíg nem akarjuk megérteni, hogy egy intézmény menedzselése nemcsak a beteg ellátásáról szól, hanem az ingatlan menedzseléséről, műszaki és szervezési szempontból is, annak érdekében, hogy el tudjuk látni a célunkat, vagyis az egészségügyi tevékenységet, addig igenis rendszerhiba eredménye ez. Ha nem lépünk minél előbb, akkor nagy valószínűséggel a Matei Balşban történtekhez hasonló esetekkel találkozunk” – nyomatékosította az RMDSZ szenátora.

Rendszeresíteni kellene az energetikai ellenőrzéseket

Felidézte, hogy a karácsonkői események után az egészségügyi szakbizottság munkaügyi baleseti szakemberekkel konzultált. Már akkor megfogalmazták azokat a lépéseket, amelyeket az egészségügyi minisztériumnak követnie kell: műszaki teendőket javasoltak, amelyek csökkenthetik a kialakult helyzetből adódó kockázatot. December 23-ra el is készültek a cselekvési tervek minden egyes intézményre lebontva.

Mivel a koronavírusos betegek ellátása során nőtt az oxigén-felhasználás, az országos költségvetés-tervezetbe az ehhez szükséges összegeket is belefoglalták. László Attila ezt azért hangsúlyozta, mert elmondása szerint a jelenlegi finanszírozási rendszerben nincs lehetőség arra, hogy minden intézmény önerőből állja ezt rövid időn belül.

„A gázhálózatoknál ez már megtörtént, most az elektromos hálózatok esetében van szükség revíziós kötelezettségre, ami túlmutat az általános vagy napi karbantartási munkálatokon. Ezentúl energetikai szempontból is meg kell vizsgálni minden egyes egészségügyi intézményt, mert az infrastruktúra nagy része a 19-ik században, illetve a 20 század közepe táján épült az akkori szabványoknak megfelelően. Nagyon fontos lenne felmérni mindegyik állapotát. Ugyanakkor azt is meg kell nézni, hogy az intézmény miként látja el az igényeket az új körülmények között, mert a műszerpark, a technológia megváltozott, ez növelte az energiafelhasználást. Emellett fontos, hogy ezeket az intézményeket a jelenlegi szabványoknak megfelelő állapotra zárkóztassák fel” – mutatott rá az egészségügyi szakember.

A javaslat szerint minden egyes alkalommal, amikor az ingatlanban módosításokat hajtanak végre, befektetéseket hoznak, a műszerparkot modernizálják vagy módosítják az energiafelhasználást, akkor energetikai ellenőrzést is kell végezni, illetve ezen kívül évente rendszeresíteni kellene azt. Hozzátette, hogy a szolgáltatási díjaknak fedezniük kellene az összes járulékos költséget: a betegek ellátását, a karbantartási, illetve a műszaki menedzsment költségeit is. Utóbbi felkészült személyzetet igényel.

A legfontosabb ebben a pillanatban mégis az, hogy csökkenjen a betegszám – vélte László Attila.

„Nagyon remélem, hogy idővel eljutunk oda, hogy a tíz hónapja első vonalban éjt nappallá téve dolgozó ellátóintézmények ne legyenek ennyire leterhelve. A szakmai döntések vitathatóak, de azért elég furcsa, hogy az országban 122 ezer ágy áll rendelkezésre, és gondok vannak 16-17 ezer beteg ellátásával, illetve csak úgy tudják őket kezelni, hogyha leállítanak más intézményeket, hogy megfelelő helyen és műszaki feltételek mellett lehessen ellátást biztosítani nekik” – mutatott rá László Attila.

Meglátása szerint az ingatlanállomány rendeltetését a társadalom összetételéhez kellene igazítani, mivel az elmúlt évtizedekben megváltozott a korfa, elöregedőben van a társadalom, és „nem kellene megvárni az utolsó pillanatot, hogy egy újabb tragédia ébresszen fel bennünket, hogy tenni kéne ez ügyben is valamit”.

Elmondta továbbá, hogy több mint tíz évvel ezelőtt külföldi szakértők azt javasolták Romániának, hogy számolja fel és alakítsa át a fertőző ellátóintézményeket, és bár nem fogadták meg a tanácsokat, 2020-ban Romániában csupán öt fertőző betegségekkel foglalkozó intézménynek volt intenzív osztálya, az egyik pedig éppen a Matei Balş volt.

Nem pártpolitikai kérdés az egészségügy helyzete

László Attila megjegyezte, hogy a parlament egészségügyi bizottságában mindent megtettek annak érdekében, hogy túllépjenek azon, hogy ki milyen pártból jön, és melyek annak a prioritásai.

„Egységesen próbáltunk fellépni minden olyan egészségügyi és közegészségügyi kérdésben, amelyekkel szembesültünk. Ez nem pártpolitikai kérdés, nem különböző személyek ambíciója. Amikor krízishelyzet van, amilyenben most már tíz hónapja benne vagyunk, mindenkinek az kell legyen a fő prioritása, hogy ezt kezelje. Igaz, hogy nehéz rövid idő alatt pótolni mindazt, amit harminc év alatt nem tettek meg időben” – hangsúlyozta arra a kérdésünkre válaszolva, hogy mi a véleménye arról, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) Vlad Voiculescu egészségügyi miniszter lemondását követeli, holott az egészségügyet hosszú évekig a szociáldemokraták irányították, akárcsak a Matei Balş Intézetet.

Mint mondta, a miniszter meghallgatásakor azt javasolták neki, hogy használja ki a teremben ülők tapasztalatát. A megbeszélésen ott volt négy korábbi miniszter és néhány kórházmenedzser is. „Sajnos azt látom, hogy nem tart igényt ezeknek az embereknek a tapasztalatára, nem tudom, hogy kivel konzultál. De az elmúlt időszakban azért lehet, hogy nem állt a helyzet magaslatán” – jegyezte meg László Attila Vlad Voiculescuval kapcsolatban.

Arra a kérdésünkre, hogy az RMDSZ megszavazza-e az egészségügyi miniszter elleni egyszerű indítványt, amelyet a PSD terjesztett be, azt válaszolta, hogy nem valószínű, mivel a Szövetség kormánykoalícióban van, és a koalíciós partnerek felelőssége, hogy ezt a helyzetet megoldják.

„Mindaddig, amíg él a megállapodás és azt látjuk, hogy a kormányprogram elemeit, még ha késéssel is, de életbe lépteti a miniszter, azt hiszem, hogy nem instabilitásra van szükség, hanem minél előbb korrigálni kellene a nézeteltéréseket, illetve a működésképtelenségeket, mert a betegek, a személyzet biztonságáról beszélünk. Ebben a pillanatban mindenkinek az kellene legyen a prioritása, hogy minél előbb pontot tegyünk erre az áldatlan állapotra, amit átélünk nap mint nap” – összegzett a szenátor.