„A bírónak nem mérnöki ügyekben kell döntenie” – Elakadhat a csíkszeredai vasúti felüljáró átépítése

Idén áprilisban kezdték el az utóbbi évek egyik legnagyobb átalakítási munkálatát Csíkszeredában: teljesen felújítják a közel ötven évvel ezelőtt épült vasúti felüljárót, amely a város nyugati ipari övezetéhez, illetve a Székelyudvarhely felőli kijáratához vezet. A munkálatokat újabban hat, a felüljáró közvetlen szomszédságában található ingatlan tulajdonosának augusztusban indított bírósági pere hátráltathatja. Korodi Attila polgármester szerint a felperesek olyan szakmai problémákkal álltak elő, amelyekre a gyakorlatban sokkal gyorsabban lehetne megoldást találni, mint ahogy arról egy bíró dönteni tudna.

A városvezető a sajtónak adott hétfői nyilatkozatában elöljáróban érdekes adatokat osztott meg a vasúti felüljáró építéséről, akkori kihasználtságáról, illetve arról, hogy a közlemúltig mekkora volt a forgalom a létesítményen. A csíkszeredai köznyelvben nagyhídként is emlegetett vasúti felüljárót 1974-ben építették, az elmúlt közel ötven év alatt kétszer esett át kisebb-nagyobb felújításon. A hidat az építési felügyelőség 2016-ban nyilvánította életveszélyessé, ekkor tiltották be a teherforgalmat rajta, súlykorlátozást vezettek be, és a régi városvezetésben is akkor fogalmazódott meg az elhatározás, hogy alapos felújításnak vetik alá, egyúttal pedig korszerűsítik a mai kor követelményeinek megfelelően. Korodi rámutatott, most a híd a következő ötven évre készül.

Már nagyon megérett a felújításra

Mint kiderült, 2016–2017-ben készítették el a város aktuális mobilitási tervét, abban 2015-ös adatok szerepelnek: egy nap átlagosan 6629 gépjármű haladt át a hídon, de azóta jelentősen nőtt a forgalomba jegyzett autók száma, jelen pillanatban csak a városban 21 616 gépjárművet tartanak számon. Ugyanebben az időszakban átlagosan naponta 3463 gyalogos kelt át a vasúti felüljárón, és 400 olyan vállalat működik a megyeszékhely nyugati ipari övezetében, amelyeknek a felüljárón keresztül volt direkt kapcsolata a városközponttal.

Korodi Attila polgármester és Bors Béla alpolgármester | A szerző felvételei

„A felújításokat fontos alapozó munka előzte meg. A mobilitási terv elkészítésétől, a munkálatok engedélyeztetésén át, a tanácshatározatok elfogadásáig számos olyan közvita volt, amikor a közelben lakók jelezhették volna a kifogásaikat a híd felújításával kapcsolatban. 2016-tól mostanig egyetlen közvitán sem vettek részt” – fejtette ki a polgármester.

Hozzátette, sajnálatos, hogy keresetük révén olyan problémák miatt indult el a peres eljárás, amelyek csupán egy szűk szomszédság közös érdekei, ezek „lehet, hogy őszinték”, de Korodi meglátása ezzel a lépéssel azt sugallják, hogy a háttérben más érdekek húzódnak meg. „Egy olyan híd felújítását akarják leállítani, amely a közösséget szolgálja, és amelynek hosszú távon komoly szerepe van a város fejlesztésének előremozdításában” – fogalmazott a polgármester.

A városvezető elmondta, hogy a peranyagban többek között az esővíz-elvezetési problémát említik, ami nem kötődik közvetlenül a híd felújításához. Ugyanakkor kifogásolják a gyenge közvilágítást, azonban ez a hiányosság éppen a felújítással oldódna meg. A munkálatok során a hangszigetelésre is figyelnek, így plexiüvegekkel védenék a híd alatt lakókat a forgalom zajától.

„A csatornahálózat kérdése valóban komplikált helyzet, a Harvíz Rt. kétszer próbálkozott meg az elmúlt öt évben azzal, hogy a csatornahálózatot fúrás útján átvezesse a vasút alatt, de olyan technikai akadályokba ütköztek, amelyek nem tették ezt lehetővé. Az új, főként uniós forrásokból (POIM) támogatott rendszerbővítési munkálatoknak azonban már ez is részét képezi” – tette hozzá Korodi Attila.

A szerző felvétele

Minden előírást betartottak a kezdés előtt

A felperesek keresetükben olyan elvárásokat, kifogásokat fogalmaztak meg, amelyek egy teljesen új híd építése esetén megállnák a helyüket, de ez esetben nem erről van szó. Korodi hangsúlyozta, hogy a munkálatokat az építkezéseket szabályozó törvények betartásával végzik, tehát a peres anyagban szereplő egyik kifogás, miszerint nincs bontási engedély, nem is állja meg a helyét. Az átépítés teljes engedélyeztetési procedúrája, a bontást is beleértve, az előírásoknak megfelelően zajlott le. És a környezetvédelmi vitáját is megtartották. Beárnyékolási tanulmányt is azért nem kellett a megrendelőnek készíttetnie, mert a híd korábban is ott állt. Korodi hozzátette, hogy a gyalogos forgalom híd alá való elterelésének lehetőségét is felvetették a felperesek azért, hogy a felújított átkelő keskenyebb legyen, azonban a felüljáró alatti észak-déli irányú út túl forgalmas ahhoz, hogy biztonságos gyalogátkelőt hozzanak létre a vasút felé.

„A közlekedésrendészet ezt soha nem engedélyezné, tehát a gyalogos sáv is marad a hídon” – mutatott rá a polgármester, hozzátéve, hogy a lakók kérésének megfelelően még így is módosítottak az eredeti terveken, hogy a híd széle távolabb kerüljön a háztetőktől, tehát nem 14 méter 80 centi, hanem csak 14 méter 20 centi széles lesz a felüljáró. Ugyanakkor a híd talapzatánál a tartóoszlopokat is csupán 20 centiméteres sugárban vastagítják meg, így az alatta található épületek tulajdonosai – korábbi kifogásuk ellenére – továbbra is könnyedén meg tudják közelíteni ingatlanjaikat autóval.

A polgármester azt is tisztázta, hogy a Strabag kivitelező vállalta, hogy ha az építkezés során bármilyen kár keletkezik az ingatlanokban, azokat önköltségen helyreállítja, és erre volt is már példa.A szerző felvétele

„Hat felperes érdekeit – amelyek részben lehetnek jogosak, vagy évtizedek alatt felgyűlt panaszok, amelyekről azt gondolták, hogy senki nem tud választ adni rájuk – leszámítva a mintegy 40 ezres csíkszeredai közösség igényt tart arra, hogy modern, életképes, a következő 50 évre megépített hídon keresztül tudjon közlekedni a nyugati irányba” – mondta a polgármester.

Korodi aggodalmát fejezte ki továbbá, hogy a felújítás miatt a város nyugati ipari zónájában található vállalatok forgalma kimutathatóan csökkent, és gyakorlatilag minden egyes hónap, amivel későbbre tolódik a híd átadása, nemcsak a város költségvetésének, hanem a hídon túl működő vállalatoknak is komoly veszteségeket jelent.

„A bírónak nem mérnöki ügyekben kell döntenie, nem arról, hogy a hangszigetelés a hídon átlátszó lesz-e, hanem arról, hogy valaki törvényt szegett-e. De, ahogy a hatóságok korábbi ellenőrzései is igazolják, az építkezések a szabályok betartásával zajlanak” – nyomatékosította végezetül a polgármester.

A csíkszeredai mobilitási pályázat keretéből 17,24 millió lejes támogatást biztosít az EU a felüljáró átépítésére, a megnövekedett építkezésianyag-árak miatt azonban ez csak harmada a teljes beruházási összegnek, amely a becslések alapján eléri a 48,7 millió lejt. A felüljárót – ha minden a terv szerint halad – várhatóan a jövő év második felében adják át a fogalomnak.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

Kapcsolódók

Kimaradt?