A békéért imádkoztak és szólaltak fel Szatmárnémetiben

Az október 6-ai megemlékezések hagyományos szatmári helyszínén, a zárda templomnál gyűltek össze csütörtökön azok, akik főhajtással tisztelegve emlékeztek az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc leverését követő, elrettentésnek szánt kivégzések sorozatára – mások mellett az Aradon kivégzett honvéd tábornokokra.

Két nappal az aradi események után, október 8-án vértanúhalált halt a Szatmárnémetihez kötődő Gonzeczky János tábori lelkész is, akinek emléktáblája a Zárda-templom falán látható. A római katolikus pap a templom építkezési munkálatait irányította, a forradalom kitörésével pedig a forradalmi eszméket hirdette a szószékről, majd látott el lelkészi feladatokat a szabadságharcosok táboraiban. A tevékenysége pedig annyira feldühítette az osztrákokat, hogy Hám János személyes püspöki közbenjárás sem tudta megmenteni a haláltól.

A szerző felvételei

A megemlékezés közös imával vette kezdetét, a római katolikus és a református közösségek lelki vezetői a békéért imádkoztak – utalva a szomszéd országban dúló háborúra. Az Ukrajnában zajló háborús eseményekre reagált Hegedüs Csilla is, az RMDSZ színeiben az Európai Beruházások és Projektek Minisztériumában dolgozó államtitkár is. Felidézte: egy évvel ezelőtt az aradi tizenhármak kapcsán arról beszélt, hogy milyen jó, hogy nincs a környéken háború, senkinek nem kell életáldozatot hoznia. Most viszont háború van, méghozzá Szatmárnémetitől alig hatvan kilométerre, Ukrajnában.

„Szeretném megköszönni azt, amit tettek a menekültek fogadása kapcsán. Mindenki erő felett segítettet azokon, akik hozzánk menekültek, de azokon is, akik otthon maradtak. Ha pedig ma semmi mást nem tudunk már tenni, kérem önöket, gondoljanak azokra az édesanyákra, akiknek fiai egy olyan háborúban harcolnak, amely nem az ő háborújuk. Nem ők robbantották ki, de ők is kell védjék a szülőföldjüket. Ha egy gondolattal, egy imával tudunk rajtuk segíteni, tegyük meg ezt. És örüljünk, hogy mi szabadok vagyunk, nem kell hadba vonulni, és nem kell azon izgulni, hogy élve vagy holtan látjuk viszont gyermekeinket” – mondta Hegedűs Csilla.

Zárógondolatként hozzáfűzte: Kereskényi Gábor polgármesterrel egyezetetett a délelőtti órákban számos EU-s projektről, a polgármester bemutatta a terveket, amelyeket európai pénzek lehívásából valósítana meg, ezeket hallva pedig kijelentette: „Jó Szatmáron élni és jó lesz Szatmáron magyarként élni”. Az eseményt levezénylő Szőcs Péter, a társszervező Szent István Kör elnöke ehhez hozzáfűzte: a nemzeti tragédiákat csak így, a jövőbe tekintve lehet feldolgozni.

A felszólaló Tilki Attila, magyarországi országgyűlési képviselő Móricz Zsigmond szavait idézte a nemzeti gyásznap kapcsán: „A haza nem ad ajándékokat, a haza áldozatokat követel” – utalva a szabadságharc hősei által hozott életáldozatra.

A napi politika eseményei kapcsán pedig Victor Hugót idézte: „aki egy fejjel magasodik évszázada fölé és ízig-vérig a haladást szolgálja, azt nem utálják, hanem gyűlölik”. A közelgő strasbourgi Európa Tanácsban sorra kerülő „magyar vitára” utalt ezzel, majd üzente: „a magyarok együtt tudnak élni másokkal, büszke nemzet fiai vagyunk, és igen, egy fejjel vagyunk magasabbak a körülöttünk élőknél”.

A megemlékezés az emléktábla megkoszorúzásával zárult.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

Kapcsolódók

Kimaradt?